Az uniós csatlakozás óta lassan, de biztosan nő a hazai magánbefektetők érdeklődése a kelet-közép-európai részvények iránt.

Két hónap alatt csaknem 25 százaléknyi árfolyamnyereségre tehettek szert azok a magyar magánbefektetők, akik júniusban 485 cseh koronáért jegyeztek a térség negyedik legnagyobb, Csehország vezető gyógyszergyártó cége, a Zentiva a.s. részvényeiből (HVG, 2004. június 26.), e hét hétfőn ugyanis a papírok 598 koronán cseréltek gazdát a prágai tőzsdén. A Zentiva-részvények június végi börzei debütálásuk óta elemzők szerint elsősorban amiatt drágultak, mert a mintegy 270 gyógyszert előállító, a cseh és a szlovák piacon egyaránt közel 40 százalékos részesedésű cégnek kedvezőek az eredményei: a társaság 2004 első félévét 5,2 milliárd cseh koronás forgalom mellett 753 milliós nyereséggel zárta. A kilátásai is biztatóak, a júniusi részvényértékesítésből befolyt 2,5 milliárd koronányi friss tőkéből a társaság Lengyel- és Oroszországban kíván terjeszkedni.

A kelet-közép-európai részvények közül még két pénzintézet, a cseh Komercní Banka és az észt Hansapank papírjai kapósak jelenleg a magyar magánbefektetők körében - tájékoztatta a HVG-t Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Rt. külföldirészvény-ügyletekért felelős vezetője. A Komercnít, mint a legnagyobb cseh bankok egyikét, az tette vonzóvá, hogy júniusban több mint háromszor annyi osztalékot fizetett, mint amennyire a befektetők számítottak, míg a balti államokban piacvezető hitelintézetet elemzők amiatt ajánlják vételre, mivel hatékonyan működik, a költségei csupán a bevételei felét teszik ki.

A brókerek olyan hazai magánszemélyeknek javasolják külföldi részvények vásárlását, akik megtakarításukat többféle értékpapírban szeretnék tartani, hogy ezáltal mérsékeljék az esetleges árfolyamváltozásokból eredő kockázatot. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénykínálata ugyanis szűkös, igazából csak négy papír (Mol, Matáv, OTP Bank, Richter) számít olyan részvénynek, amely rövid időn belül könnyen pénzzé tehető - mondta a HVG-nek Zánkay Balázs, az Erste Bank Befektetési Rt. külföldirészvény-üzletágának vezetője. Annak pedig, aki a kockázatmérséklést profikra kívánja bízni, érdemes a külföldi részvényekbe invesztáló hazai befektetési alapok között szemezgetnie.

A külföldi részvények között tavaly év eleje óta nő az EU-hoz idén májusban csatlakozott kelet-közép-európai országok papírjainak a keletje, mivel ezektől a befektetők nagyobb árfolyamnyereséget remélnek. Míg például múlt pénteken a BÉT indexe, a BUX 34,3 százalékkal állt magasabban, mint egy évvel korábban, a prágai PX-50 30,1 és a varsói WIG pedig 15,8 százalékkal emelkedett, addig ugyanezen idő alatt a frankfurti DAX értéke csak 10,3, a New York-i Dow Jonesé 9,1 százalékkal szaporodott. A CA Közép-európai Részvényalapja eközben egy év alatt 15,1 százalékot hozott, s ezzel a teljesítménnyel listavezető a külföldi részvényeket vásárló hazai alapok között.

A nyugat-európai befektetők úgy ítélik meg, a keleti cégek részvényei alacsonyabb árfolyamon forognak, mint ami egyrészt a könyv szerinti értékükből következne, másrészt mint amilyen árfolyamon a velük azonos iparágban tevékenykedő, hasonló hatékonyságú és piaci helyzetű amerikai, illetve régi uniós társaságok részvényei gazdát cserélnek. A közép-európai értékpapírpiacok már 2003-ban is komoly felfutást értek el azon várakozás hatására, hogy az EU-tagság növeli majd a papírok értékét, az unió májusi kibővítése pedig még inkább ráirányította a külföldi befektetők figyelmét a magas hozamot ígérő kelet-európai részvényekre és befektetési alapokra - állapította meg május végi elemzésében a német Deutsche Bank AG vagyonkezelő vállalata, a DWS Investments AG.

Külföldi részvények adásvételére magánszemélyek jelenleg tucatnyi hazai pénzintézetnél adhatnak megbízást, külföldi valutában és forintban. Az árfolyamérték arányában megállapított 0,7-1 százalékos díjak (lásd táblázatunkat) azonban néhány tizedszázalékponttal magasabbak annál, mint amit a brókerek a BÉT-részvényügyletek után felszámítanak. Ennek oka, hogy a magyar brókerek nem kereskedhetnek közvetlenül a prágai, varsói tőzsdén, a külföldi értékpapír-kereskedők közbeiktatása viszont pénzbe kerül. Valamivel olcsóbb a német Xetra-értékpapírpiacon való adásvétel, de csak annál a négy pénzintézetnél - Buda-Cash Brókerház Rt., Concorde Értékpapír Rt., Erste Bank Befektetési Rt., Inter-Európa Bank Rt. -, amelyek 2001-ben szerződést kötöttek a BÉT-tel, miszerint a tőzsde technikai rendszerén keresztül közel 8 ezer, a Xetrán forgó külföldi - köztük kelet-európai - részvénnyel közvetlenül is kereskedhetnek. A külföldi papírokra kötött budapesti ügyleteiket a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (Keler) közbeiktatásával számolják el, de mivel azok mégsem tőzsdei, hanem szabadpiaci üzletkötéseknek minősülnek, a magánügyfeleknek arra kell számítaniuk, hogy a pénzintézet nem vállalja, hogy mindenképpen végrehajtja a megbízást (ez esetben az ügyfél természetesen visszakapja pénzét, illetve értékpapírját). Könnyítés, hogy az uniós csatlakozás óta az EU-részvényeken elért árfolyamnyereségeket már nem terheli 20 százalékos forrásadó, hasonlóan a magyar papírokhoz. Az viszont nehezíti a külföldi befektetések nyomon követését, hogy a részvénykibocsátó cégekről általában csak idegen nyelven, az interneten lelhető fel információ.

CSABAI KÁROLY

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka

Önnél megvan még? Kivesznek egy gombot az Instagramból

Önnél megvan még? Kivesznek egy gombot az Instagramból

Már el is kapkodták az olcsó telefont, amelynek nincs párja a piacon

Már el is kapkodták az olcsó telefont, amelynek nincs párja a piacon

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Rendkívüli készültség Berlinben: a világ legfontosabb vezetői érkeznek a fővárosba

Nagy László: Egy világversenyen nem szabad azon rágódni, ami volt

Nagy László: Egy világversenyen nem szabad azon rágódni, ami volt

Újabb kínai nagyvárosokban is megjelenhetett a tüdőgyulladást okozó koronavírus

Újabb kínai nagyvárosokban is megjelenhetett a tüdőgyulladást okozó koronavírus