Tetszett a cikk?

A magyarországi Heineken-leánycég exvezérének hamisított aláírására bukkant a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége a Brau-részvények adásvételi szerződésén, ám emiatt csak akkor tesz feljelentést, ha a Heineken a kisbefektetőknek nem tetszően módosítja felvásárlási ajánlatát.

Új felvásárlási ajánlatot köteles tenni a holland Heineken Holding N.V. a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. együttesen 6,8 százaléknyi szavazatot képviselő részvényeire - határozott múlt szerdán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A Heineken 12 297 és 12 806 forintos, a Brau törzs-, illetve osztalékelsőbbségi részvényeinek megvételére tett, tavaly szeptemberi ajánlatait jóváhagyó PSZÁF-határozatokat ugyanis egy Brau-kisbefektető kérésére ez év augusztus 27-én hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság, s új eljárásra kötelezte a felügyeletet azzal, hogy az eredeti ajánlatot a PSZÁF-nak el kell utasítania.

A szövevényes történet tavaly májusban kezdődött, amikor a Heineken megállapodott az osztrák Brau-Beteiligungs AG-vel, hogy megvásárolja tőle a szintén osztrák Brau Union AG 63,4 százaléknyi részvényét, s nemcsak utóbbi kisbefektetőinek, hanem a négy külföldi - cseh, lengyel, magyar, román - leánycégében részvénnyel rendelkezőknek is nyilvános vételi ajánlatot tesz. Az adásvételkor az osztrák Brau Union a magyar Brau részvényeit 85,3 százalékban birtokolta, s ez összesen 93,2 százaléknyi szavazatot biztosított számára. A Brau-papírokat akkor is, azóta is jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), kereskedésüket azonban a bíróság döntése miatt október 1-jéig felfüggesztették. Az osztrák kisbefektetők az idén februárban lezárult felvásárlási akcióban részvényenként 127,27 eurót (ami akkor 33 727 forintot ért) kaptak, több mint két és félszer annyit, amennyit a magyar cégtulajdonosoknak a Heineken leánycégén, az Amstel Sörgyárak Magyarország Rt.-n keresztül szeptember elején kínált. Ezzel szemben a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) az osztrákkal azonos árajánlatot tartott volna méltányosnak, míg a mintegy 4 százaléknyi Brau-részvényes Concorde Befektetési Alapkezelő Rt. beérte volna 27 ezer forinttal, mondván, az eladott sörmennyiség, illetve a nyereség alapján ennyi arányos a magyar Brau-cég értékével.

Halvány reménysugarat jelentett a kisbefektetők számára, hogy a PSZÁF tavaly októberben megállapította: a hollandok megsértették a hatályos tőkepiaci törvényt (tpt), amikor egy hónappal korábban előzetes PSZÁF-engedély nélkül szereztek befolyásoló részesedést a magyar sörcégben. Mivel azonban e törvénytelenség miatt a felügyelet nem tartotta szükségesnek felfüggeszteni a felvásárlási akciót, két magánszemély, valamint a TEBÉSZ és a Concorde Alapkezelő a bírósághoz fordult a Brau-felvásárlással kapcsolatos PSZÁF-határozatok hatályon kívül helyezéséért, illetve azok bírósági felülvizsgálatáért. A perindítással a felvásárlási akció tavaly novemberben automatikusan felfüggesztődött, s az augusztus végi megsemmisítő végzés után a kisbefektetők abban reménykednek, hogy a Heineken végre hajlandó lesz megadni részvényeikért az általuk igényelt árat. A TEBÉSZ még egyévnyi büntetőkamatnak megfelelő mintegy 3 ezer forinttal is megfejelné követelését, mivel a befektetők a huzavona miatt később jutnak pénzükhöz.

A Brau-részvényesek úgy érzik, a PSZÁF májusban kicserélődött vezetősége elődjétől eltérően ítéli meg az ügyet. A PSZÁF felhívta a Heineken figyelmét, hogy befolyásszerzése a Brauban nem 2003. szeptember 5-étől, hanem október 15-étől datálódik, amikor a Heineken és a Brau-Beteiligungs AG között létrejött az adásvétel. Az időpontbeli eltérésnek ezer forintokban mérhető a jelentősége: a tpt szerint egy részvényre szóló nyilvános vételi ajánlat nem lehet alacsonyabb az előző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagáránál. Márpedig a magyar Brau-részvények árfolyama a BÉT-en a várható felvásárlási ajánlat hírére a tavaly május eleji 5600 forintról az év szeptember elejére 20 ezer forint közelébe szökött, igaz, a kisbefektetői várakozásokat lehűtő Heineken-ajánlatok láttán egy csapásra 13 ezer alá esett, s azóta 12 ezer és 13 500 forint között ingadozik. Ez pedig azt jelenti, hogy az október 15-éig számított féléves minimumár magasabb lesz a szeptember 5-éig számítottnál.

A felügyelet azonban nem elégedne meg ennyivel. Mivel a Brau tőzsdei árfolyamát befolyásolta az Amstel 13 ezer forint körüli felvásárlási ajánlata, a felügyelet felhívta a Heineken figyelmét, hogy "a törvényi rendelkezések megtartásán túl a vételi ajánlattételi ár számítási módjánál tegye lehetővé az elsőbbségi és törzsrészvények ellenértékének reális, mind a piaci viszonyoknak, mind a társaság valós értékének megfelelő megállapítását" - szól a felügyeleti határozat indoklása. Hogy mit tart a Brau-részvények valós értékének a PSZÁF, az talán csak a jövő hét végén derül ki, addig adott ugyanis a felügyelet határidőt a Heinekennek, hogy az bemutassa neki a vételiajánlat-tételi ár számítási módját. Ez pedig arra utal, hogy a PSZÁF - fennállása során először - élne azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy ő állapítsa meg a felvásárlási ajánlatot.

A TEBÉSZ azonban felkészült arra az esetre is, ha a Heineken még ezek után sem ajánlana a kisbefektetőknek tetsző árat. Aduhoz múlt pénteken jutott, amikor iratbetekintést kért a felügyelettől (míg a januári iratbetekintést pereskedéssel kényszerítette ki a szövetség, ezúttal a felügyelet a rendelkezésükre állt). A TEBÉSZ szakértői a Heineken Brau-befolyásszerzése és az Amstel felvásárlási ajánlata nyomán a felügyelethez benyújtott dokumentumokban most egy olyan iratra bukkantak, amelyen az általuk felkért írásszakértő által hamisítottnak nyilvánított aláírás szerepel - olvasható a szövetség hétfői közleményében. Ezt az ütőkártyát azonban a TEBÉSZ egyelőre talonba tette, s csak akkor játssza ki, ha a Heineken nem fizet annyit a Brau-kisbefektetők részvényeiért, mint amennyit az osztrákoknak.

Hogy melyik irat aláírása lenne hamis, azt Dióslaki Gábor TEBÉSZ-elnök a HVG érdeklődésére sem közölte. A szövetség ügyeit jól ismerők szerint azonban a Heineken és az Amstel között a Brau-részvények adásvételéről tavaly szeptemberben kötött szerződésen az Amstel azóta elbocsátott vezérigazgatójának, Nico Pinotsisnak a kézjegye nem valódi. Furcsa, hogy ez senkinek sem tűnt fel, holott a felügyelet tavaly szeptemberben pont azért függesztette fel az Amstel Brau-felvásárlási ajánlatának az elbírálását, hogy megvizsgálja az Amstel és a Heineken között létrejött szerződéseket. A TEBÉSZ "nem talált ugyanakkor semmilyen olyan adatot, amely a felügyelet bármely munkatársának a hamisításban való közreműködésére utalt volna" - szól a közlemény.

CSABAI KÁROLY

Százezer használhatatlan maszkot kaptak a belgák Kolumbiából

Százezer használhatatlan maszkot kaptak a belgák Kolumbiából

Az építőipar megúszhatja a válságot, de nem kizárt a teljes leállás

Az építőipar megúszhatja a válságot, de nem kizárt a teljes leállás

Meghalt Fazakas Szabolcs korábbi ipari miniszter

Meghalt Fazakas Szabolcs korábbi ipari miniszter