Tetszett a cikk?

Nagy felzúdulást keltett az érintettek körében a leendő Gyurcsány-kormány azzal a populista ízű ötletével, miszerint jövőre nyereségadóval szipkázná vissza a bankoktól azt az extraprofitot, amelyre a lakáshitelezési rend és a magas kamatszint révén tettek szert.

"Azzal kezdtem a napot, hogy megnézettem a kollégáimmal, van-e példa hasonló elvonásra Európában, s úgy találtuk, hogy nincs" - jelezte Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank Rt. vezérigazgatója, a múlt csütörtökön miként győződött meg a maga igazáról. Mindezt egy nappal azután, hogy a Gyurcsány Ferenc kormányfőjelölttől megújított bizalmat kapott Draskovics Tibor pénzügyminiszter váratlanul bejelentette: terveik szerint jövőre a bankok és egyes pénzügyi vállalkozások nem 16, hanem 24 százalékos társasági adóval számolhatnak. Kormányzati remények szerint ezáltal legalább 30 milliárd forinttal több pénz folyna be az államkasszába 2005-ben. Hogy pontosan mely pénzügyi cégek tartoznának az ily módon megsarcoltak körébe, azt lapzártáig sem sikerült egyértelművé tenni. A tárcánál nyilván izgatottan érdeklődő szolgáltatók arra kaptak csak ígéretet, hogy a biztosítótársaságok, a befektetési tanácsadók és a könyvvizsgálók-könyvelők felmentést kapnak. A takarékszövetkezetek, a brókercégek, a befektetésialap-kezelők és a faktorvállalkozások azonban egyelőre nem kaptak egyértelmű választ.

Európában valóban nem szokás a bankokat extraadóval sújtani, a Deloitte & Touche könyvszakértő cég tájékoztatása szerint legalábbis erre a kontinensen csak Belorussziában akad példa, ahol az általánosan alkalmazott 24 százalék helyett a pénzintézeteknek 30 százalékot kell leróniuk. Hasonló megkülönböztetés él Jordániában (25 helyett 35 százalék), Pakisztánban (35 helyett 44), Türkmenisztánban (25 helyett 30-35) vagy a Maldív-szigeteken (0 helyett 25). Az persze az Európai Unió tagországaiban - ahol nincsenek egységes normák a társasági adóra - is előfordul, hogy egyes ágazatokra magasabb adót vetnek ki - így például Dániában az olaj- és gáziparra (amely 30 helyett 52 százalékot fizet) -, de ez általában az érintett cégek monopolhelyzetével függ össze, amiről a magyar pénzügyi szektorban aligha van szó.

Az érintettek körében kialakult ideges hangulatot csak alig enyhíti, hogy a pénzügyi kormányzat csupán e héten ült le a bankokkal egyeztetni. A miniszter állítólag mindössze azt hajlandó megfontolni, hogy a bankok extraadóját ne a teljes eredményükre, hanem csak a kamatnyereségükre vessék ki. Állítólag van a kormányzatnak alternatív javaslata is, e szerint a társasági adó a jövőben is egykulcsos maradna, de bevezetnének egy önálló, csak a kamatrést sújtó, valószínűleg legfeljebb 8 százalékos különelvonást, amivel - még nem tudni pontosan, miképpen - csökkentenék a társasági adó alapját, nehogy kétszeresen adóztassák meg ugyanazt a nyereséget.

E másik indítvány látszik a hírek szerint esélyesebbnek az elsőre bejelentett kétkulcsos változatnál, mert a pénzügyi tárcának tanácsot adó jogi szakértők szerint nem sértené az alkotmányt. A 24 százalékos variáció ugyanis bizonyos alkotmányossági aggályokat vetne fel, ami jogi fegyvert adhatna a tiltakozó bankok kezébe. A pénzügyi szolgáltatásból származó kamatnyereség adóztatása kétségtelenül egyértelművé tenné az adóalanyok körét is: a bankok, a szakosított hitelintézetek, a takarék- és hitelszövetkezetek, valamint a lízingcégek tartoznának ide. Ezek képviselői most azzal is érvelnek, hogy ezután egyetlen iparág sem lehetne biztos benne, nem sújtja-e különadóval az állam, ha kiugróan magas profitot ér el.

Az arányos közteherviselés népszerű elvével indokolta Draskovics pénzügyminiszter egyébiránt a banki különadót. E szerint a hitelintézetek a most remélt állami többletbevétel többszörösére rúgó extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban a kedvezményes lakáshitelezés és a magas jegybanki alapkamat révén, ezért jogos, hogy a közterhekből is nagyobb arányban vegyék ki a részüket. Kétségtelen, a bankok a tavalyi összesen több mint 210 milliárd forintos adózás előtti eredményt követően az idén már az első félévben 167 milliárd forintos nyereséget értek el, ami 40 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi - tette közzé kitűnő időzítéssel a múlt hét végén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. "A vegyünk ki több pénzt a gazdag bankok zsebéből" érvelés mindazonáltal mégis erőteljesen politikai színezetű: az ellenzék által eddig bankárkormánynak nevezett kabinet nyilván akként akar jövőre pluszpénzhez jutni, hogy emiatt a koalíciós pártok ne veszítsenek szavazatokat. Első ötletük ugyanis még a valamennyi betétest közvetlenül sújtó - így politikailag igencsak veszélyes - kamatadó bevezetése volt. A kormányt rugalmas gyorsasággal mágnáskormánynak átkeresztelő Fidesz képviselői egyelőre meglehetősen ellentmondásosan reagáltak a banki különadó tervére. Előbb Tállai András pénzügypolitikus úgy vélekedett, ellene szavaznak majd, hétfő délután viszont Rogán Antal frakcióvezető-helyettes azt mondta, "végre egy jó ötlet a kormány részéről", amit támogatnak, feltéve, hogy az illetékek nem emelkednek.

A magas alapkamat és az állam által támogatott lakáshitelezési rendszer kétségtelenül kedvező lehetőség a bankok számára. Persze az is tény, hogy utóbbival csak azok a bankok élhetnek, amelyeknek profiljukba vág a lakáshitelezés. Ez egyébként - mint a világ más tájain is - szinte kockázatmentes hasznot hozott az üzletágban tevékenykedő bankok egy részének, azután is, hogy a kormány tavaly szűkítette a kedvezményeket (HVG, 2003. december 20.). Még akkor is, ha a lakáshitelek állománya az idén lassabban növekszik, mint a megelőző években - 2004 első felében 200 milliárd forinttal 1600 milliárdra emelkedett -, de így is ma már az összes lakossági hitel 65 százaléka az ilyen típusú kölcsön.

A bankok többfrontos hadjáratba kezdtek a kormány által tervezett sarc ellen: szinte a hír kézhezvételének pillanatában a Magyar Bankszövetség - igaz, még mielőtt tárgyalóasztalhoz ült volna a pénzügyi tárcával - múlt csütörtöki közleményében leszögezte, hogy a hitelintézetek a maguk részéről elfogadhatatlannak tartják a szektor diszkriminatív adóztatását, ami álláspontjuk szerint a versenysemlegesség elvét is sérti. Mindezek ékes bizonyítékának mondják, hogy a múlt szerdán a Budapesti Értéktőzsdén az OTP Bank Rt. részvényének az árfolyama majdnem 6, az egyébként még többségi állami tulajdonban álló Földhitel- és Jelzálogbank Rt.-é pedig 7,4 százalékkal esett. A szövetség emellett kilátásba helyezte, hogy a bankok ügyfeleikre hárítják megnövekedő terheik egy részét. Ezzel - kommunikálták - azt szeretnék tudatosítani az emberekben: ne örüljenek a bankok kárának, mivel azt előbb-utóbb minden banki ügyfél a saját bőrén érzi majd.

"Némi csúsztatást érzek ebben, hiszen a piacon olyan erős a verseny, hogy a bankok a terheiknek csak a töredékét lesznek képesek áthárítani a kliensekre" - jelentette ki Míró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője. A bankok ugyanis erős harcban állnak a lakossági források megszerzéséért, amelyekből már az OTP Bankcsoport sem bővelkedik, hiszen jelzálog-hitelezése felszívja a lakossági megtakarításokat. Ezért aztán - csak az extraadó okán - aligha csökkenthetik a betéti kamatokat. A lakossági hitelkamatokban és az egyéb költségekben - számlavezetési díjak, kezelési költségek - persze sokkal nagyobb a mozgásterük, már csak azért is, mert az ügyfelek többsége nem tudja áttekinteni a bankok bonyolult költségstruktúráját. A vállalati hitelek árazásában viszont megint csak nincs túl nagy szabadságuk, mivel már a kis- és közepes vállalatokért is konkurenciaharcot vívnak egymással, sőt a "határokon átnyúló" külföldi társaikkal is.

A bankok idei első féléves nyereségének a 40 százalékát összehozó OTP Bank - amelynek jövőre 10-15 milliárd forintnyi pluszt kellene befizetnie az államkasszába - múlt pénteki közleményében mindenesetre azzal fenyegetőzött, hogy a különadó bevetése esetén a tervezettnél gyorsabban csökkenti dolgozóinak létszámát, és egyes jól jövedelmező tevékenységeit külföldi leányvállalataihoz csoportosítja át. Csányi Sándor OTP-vezér ezt a Népszabadságnak adott szombati interjújában még pontosította is: kártyatársaságukat és telefonos, illetve elektronikus ügyfélszolgálatukat költöztetnék Szlovákiába, ahol már amúgy is van leánybankjuk.

Az persze korántsem biztos, hogy az ilyesféle büntetőakciók megérnék a bankoknak. A külföldi anyabankok itteni leánycégei esetében könnyebb a tevékenységek átcsoportosítása az unió olyan államaiba, amelyekben kedvezőbbek az adózás feltételei (a társasági adóban az EU-átlag 25 százalék, de a döntés előtt a többi adónemet is figyelembe kell venni). Szakértők szerint "trükközni", vagyis a nyereséget eltüntetni inkább a mostaninál nagyobb arányú céltartalékképzéssel vagy gyorsabb értékcsökkenési leírással lehetne. Az előbbire ürügy lehet például az autóshitelek rohamosan növekvő kockázata, ám a tőzsdén jegyzett bankok részvényeseinek nyilvánvalóan negatív üzenet lenne, ha azt olvasnák ki a következő mérlegükből: a rizikós hitelállomány nő, a nyereség pedig csökken.

GYENIS ÁGNES

Pénzügyek

Ésszerű vagy önkényes

"Az adómérték nem alkotmányossági, hanem gazdaságpolitikai kérdés" - fejtette ki a HVG érdeklődésére Vörös Imre...

Szerdán dönt Orbán a kijárási korlátozásról, félmilliós támogatást kapnak az egészségügyi dolgozók

Szerdán dönt Orbán a kijárási korlátozásról, félmilliós támogatást kapnak az egészségügyi dolgozók

Kamu hír terjed róla, de nem hosszabbítják meg a tanévet

Kamu hír terjed róla, de nem hosszabbítják meg a tanévet

Nem látszik még a világjárvány vége: 80 ezer újabb fertőzés egyetlen nap alatt

Nem látszik még a világjárvány vége: 80 ezer újabb fertőzés egyetlen nap alatt