Tetszett a cikk?

Az utóbbi hetekben az adóhatóság nagydobra veri ellenőrző akcióit, azt remélve, hogy ha tudatosítják, reális veszély a lebukás, kevesebben mernek majd csalni az adózásban.

HVG: Egymást érik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrző akcióiról beszámoló hírek. Legutóbb a budapesti Művészetek Palotája építkezésén tartottak nagyszabású razziát. Az államkassza bevételhiányának jelentős csökkentését várják az ijesztgetési kampánytól?

K. L. Gy.: Nem általában szeretnénk ijesztgetni, s nem az az adóhivatal célja, hogy visszatérjen az a távolságtartás, kicsit félelem, ami a korábbi években fönnállt - ellenkezőleg. Az viszont célunk, hogy az adózók tisztában legyenek azzal, ha bármiféle adókikerülési technikával kísérleteznek - legyen az grandiózus adócsalás vagy apró stikli, például hogy nem adnak nyugtát -, e tevékenységnek kockázata van az ő számukra. Azt gondoljuk, ha a közvéleményt tájékoztatjuk arról, amit egyébként eddig is intenzíven végeztünk, akkor azok, akik szabálytalanságot fontolgatnak, elállnak ettől a szándékuktól.

HVG: A nagyobb nyilvánossággal netán azt próbálják ellensúlyozni, hogy a minden közhivatalt érintő tavalyi létszámcsökkentéssel meggyengült az erejük?

K. L. Gy.: Kevesebb emberrel nyilvánvalóan kevesebb munkát lehet elvégezni. Ezt azonban jobb szervezéssel, az ellenőrzésre kerülők megfelelő kiválasztásával, célirányosabb működéssel ellensúlyozni tudjuk. Mindig vannak olyan területek, ahol az adókikerülés vélelmezhetően nagyobb százalékban van jelen, mint máshol. Sejthetjük például, hogy a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak egy részének munkaviszonya nem minden esetben rendezett, hogy finom legyek. Ha építkezésekre megyünk vizsgálni, az nem véletlen, hanem azért van, mert azt szeretnénk, ha visszaszorulna az a feketemunka, ami még a legnagyobb építkezéseken is jelen van. Meg fogjuk nézni az uniós csatlakozás után beadott áfabevallásokat is, vajon ott minden szabályosan történt-e, s ehhez fel fogjuk használni a többi országtól kapott információkat.

HVG: Mik a ma divatos adócsalási trükkök - legalábbis azok, amelyeket már a hatóság is ismer?

K. L. Gy.: Általában a régi trükkök. Az adókikerülésnek két nagyon nagy területe van, és persze sok kisebb. Az egyik az áfával kapcsolatos, aminek szintén két ága van: nem befizetni az áfát, ami járna, illetve visszaigényelni olyan áfát, ami nem járna. Az eljárás tipikus módja, hogy több kézen megy keresztül egy termék, amelyik valószínűleg nem is ér annyit, amilyen értéken számlázzák, és valahol ebben a folyamatban eltűnik egy láncszem, amelyik visszaigényli ugyan az adót, de nem fizeti be. Az áfabevallási ciklus végén egy látszólag teljesen tiszta cég áll szemben az adóhivatallal; az eltűnt adóbevétel után kutatva több lépéssel kell visszamennünk. Megnehezíti a dolgunkat, ha már nem lehet megtalálni a bizonylatokat vagy az eltűnt céget, de más hatóságokkal együttműködve elég jó eredményeket tudunk elérni. Frekventált terület manapság a számítástechnikai alkatrészekkel és berendezésekkel való kereskedelem, hiszen nem könnyű megállapítania az adóellenőrnek egy apró kütyüről, mekkora a tényleges értéke, miközben egyik cégtől a másikhoz pörgetik az árut. Most már azonban az adóhivatalnak is van számítástechnikai szakértője, aki meg tudja saccolni, mennyi is az adott termék vélhető bekerülési értéke. A másik gyakori trükk a társadalombiztosítási csalás, a feketefoglalkoztatás, főként ott, ahol komoly hagyományai vannak a zsebből fizetésnek.

HVG: Készítettek-e becslést arról, milyen arányban csalnak az adózók? Például a véletlenszerűen kiválasztott ellenőrzötteknél tapasztaltak alapján...

K. L. Gy.: Az ellenőrzésre kiválasztásnak három nagy csoportja van. Az egyik a 3 ezer legnagyobb adózó - ők kétévente kötelezően vizsgálat alá esnek. A második a kockázatelemzés alapján kiválasztottaké, náluk az ellenőrök úgy az esetek kétharmadában találnak is hibát vagy csalást. A harmadik - az ellenőrzések mintegy 5 százaléka - a véletlenszerű kiválasztás, az ily módon ellenőrzöttek főleg a legkisebb adózók közül kerülnek ki: itt az összegszerűség nem magas, de a megvizsgáltak mintegy harmadánál-felénél találunk kisebb-nagyobb szabálytalanságot.

HVG: Az adócsaláshoz számos más bűncselekmény társulhat. Mennyire él az APEH a büntető feljelentés lehetőségével?

K. L. Gy.: Ez lényeges eleme az ellenőrzési folyamatnak. Korábban ezekben a kérdésekben az APEH bűnügyi igazgatósága volt a nyomozó hatóság, és így sokkal szorosabb volt a napi összeköttetés, de az átszervezés után is megmaradt a szakmai kapcsolat az adóhivatali munkatársak és a rendőrségnél dolgozó pénzügyi nyomozók között. Épp a múlt héten tárgyaltam Bolcsik Zoltánnal, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjével, akihez a pénzügyi nyomozók is tartoznak, az együttműködés tovább erősítéséről. Az adóhivatali kollégáknak ez segíthet világossá tenni, mi számít csalásnak, s hogyan lehet az adócsalással kapcsolatos információkat már az adóvizsgálat során úgy föltárni, hogy az megfelelő segítséget adjon egy későbbi bűnügyi nyomozásnak is. A jó revizor ma már nem egyszerűen a számviteli és adójogszabályokat ismeri, hanem valamennyire tisztában van annak a szakmának a sajátosságaival is, ahol a vizsgálatot végzi. Nem árt például tudni, normális körülmények között hány liter bort lehet előállítani egy kiló szőlőből, s ha ez az arány nem stimmel, jöhetnek a szakértők. Sokat segítenek az ilyesmiben a különféle szakmai szervezetek, például nemrég tárgyaltunk az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségével. Ugyanis azok a vállalkozók, akik tisztességgel eleget tesznek adókötelezettségeiknek, elvárják, hogy az adóhivatal legyen következetes az adókikerülések feltárásában, mert a jogszabálykövetőknek piaci hátrányt jelent, ha egyes vállalkozók kikerülik az adófizetést.

HVG: Érdekeltek-e anyagilag az adóellenőrök abban, hogy bírságoljanak, és minél több adóhiányt tárjanak föl?

K. L. Gy.: Az adóhivatal egyetlen dolgozója sem érdekelt közvetlenül a bírságkiszabásban, de abban a bevételben sem, amit föltár. Közvetett kapcsolat hosszú évek óta annyiban van, hogy év végén az adóhivatali dolgozók eredményességi jutalomhoz juthatnak a központi költségvetésből, s e kifizetésnek akkor lesz anyagi alapja, ha túlteljesülnek a bevételi tervek.

HVG: És vajon milyen gyakran teszik érdekeltté az ellenőröket maguk az ellenőrzöttek, hogy ne tárjanak föl adóalapot?

K. L. Gy.: Nyilván nem lenne hihető, hogy korrupció meg sem fordulhat az APEH-dolgozók fejében. Ha tíz- és százmilliók sorsa forog kockán, egy-két milliót felajánlanak egyes vállalkozók. Abban biztos vagyok, hogy a legtöbb munkatársunk erkölcsi tartása olyan, hogy nem is mérlegeli az ilyen ajánlatot. De az utóbbi időben elég nagy energiát fektettünk abba, hogy a hivatal biztonsági főosztálya - belső információs lehetőségeink alapján - feltárja az olyan eseteket, ahol valami nincs rendben. Több büntetőügy indult kezdeményezésünkre. Két-három hónapja például Szolnokon letartóztattak két olyan végrehajtót, aki visszaélt az adóhivatalnál szerzett információkkal, és segített néhány vállalkozásnak kimenekülni az adófizetési kötelezettség alól. Korábban Miskolcon volt korrupciós ügy - voltak és lesznek is ilyenek, de keményen föllépünk ellenük.

HVG: Az adóhivatalt ki ellenőrzi? Például hogy célba juttatják-e a magánszemélyek által felajánlott 1 százalékokat, hiszen maga az adófizető nem kap visszajelzést.

K. L. Gy.: Amikor még újdonság volt a felajánlás lehetősége, az állampolgári jogok biztosa, az Állami Számvevőszék is vizsgálódott, ellenőrizte az adóhivatal munkáját. Az utóbbi időben nem volt kifejezetten erre irányuló vizsgálat, de minden évben beszámolunk a parlament illetékes bizottságának ez irányú tevékenységünkről. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy a felajánlások anonimitása miatt a folyamat olyan, hogy az állampolgár és a kedvezményezett sem tudja igazán átlátni. A szabályokat sem ismeri mindenki pontosan. Gyakran az alapítványok, amelyeknek a pénzt szánják, nem teljesítik a törvényben előírt feltételeket, sokan pedig azt nem tudják, hogy a nem összevontan adózó jövedelmükből - például a forrásadós jövedelemből - nem ajánlhatnak fel 1 százalékokat. Ezzel együtt ha valaki úgy érzi, az ő 1 százaléka nem ért célba, az bírósághoz fordulhat az igazság kiderítése érdekében.

HVG: A költségvetés bevételének növelését szolgálja az is, hogy most azonnali inkasszóval hajtják be az adózók bankszámlájáról az esedékes tartozásokat. Előfordulhat-e, hogy magánszemély bankszámlájára is inkasszót nyújtanak be?

K. L. Gy.: Ha valamilyen társaság tartozik az adóhivatalnak, csak a társaság számlájára lehet inkasszót benyújtani. Egyéni vállalkozók vagy magánszemély adózók esetében viszont előfordulhat, hogy az egyéni folyószámlát is érinti a beszedés. Mi az inkasszót az általunk ismert számlára indítjuk el, s azt kérjük a banktól, terjessze ki az adózó valamennyi, általa ismert számlájára. A vállalkozói lét szigorú tartozéka a közterhek befizetése, s ha a hatóságok túlzottan engedékenyek lennének, kicsit sarkítva, nem lennének iskolák. Másik oldalról, akinek a megélhetését veszélyezteti az adó befizetése, kérhet halasztást vagy részletfizetést méltányossági eljárás keretében.

HVG: Előfordul-e, hogy az APEH jogszabály-változtatás kezdeményezőjeként lép fel? Rendszeresen jelennek meg például olyan hirdetések, amelyekben tartozással terhelt cégek legális eltüntetését ajánlják.

K. L. Gy.: Azt világosan kell látni, hogy az adóhivatal nem keresztes hadjáratot folytat, hanem a jogszabályok betartatása a feladata. Az olyan cselekményekkel, amelyek jogszerűek, habár a költségvetés pozícióját rontják, az APEH annyit tehet, hogy megvizsgálja, tényleg jogszerűek-e, s ha azok, javaslattal élhet a Pénzügyminisztérium irányába, hogy bizonyos jogszabályokat meg kellene változtatni. Az adózás rendjéről szóló törvény mindenesetre utal arra, hogy a joggal visszaélés esetén az adóhivatalnak joga van beavatkozni.

MAKARA KLÁRA

Ötszáz magyar tért vissza az osztrák karanténból

Ötszáz magyar tért vissza az osztrák karanténból

Nagymágocsi Kastélyotthon: Nyolcból két teszt pozitív lett a második körben is

Nagymágocsi Kastélyotthon: Nyolcból két teszt pozitív lett a második körben is

Hajléktalanok menedékhelye lett a riói karnevál helyszínéből

Hajléktalanok menedékhelye lett a riói karnevál helyszínéből