Tetszett a cikk?

Aki sokat akar nyerni a tőzsdén, annak sokat kell befektetnie. Az ehhez rendelkezésre álló készpénz hagyományosabb módon megtoldható lombardhitellel, ám a részvénybefektetés hatása megsokszorozható határidős részvényjegyzéssel is.

Az elmúlt hetekben szinte mindennap megdőlt valamilyen rekord a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Az irányadó index, a BUX 12 300 pont fölött magasodik, történelmi csúcsárfolyamokon forognak a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt., az OTP Bank Rt. és az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. részvényei, igaz, a bankpapírok drágulását a kormány által tervezett társaságiadó-emelés a múlt hét vége felé visszavetette. Sokak fejében megfordul, hogy jó lenne részvényekbe invesztálni, méghozzá minél többet, mivel a befektetett pénzmennyiséggel arányosan lehet nagyobb az árfolyamnyereség. Részvényvásárláshoz hitelt is lehet felvenni, hagyományosan az értékpapír-fedezetű lombardhitelt - annál a néhány banknál, amelyik nyújt ilyesmit.

Az értékpapír-fedezetű hitel persze nem csupán részvényvásárlás céljára szolgálhat, hanem jól jöhet bármilyen átmeneti pénzzavar feloldásához, és nem csupán részvényre lehet ilyet felvenni, hanem állampapírra, befektetési jegyre is. Az utóbbiakat általában gyorsan pénzzé lehet tenni, összességében kisebb veszteséggel, mint amekkora a hitel költsége. A lekötött, befektetett pénzt ugyanis akkor érdemes hitelfedezetként felajánlani, ha várt hozama nagyobb, mint amennyibe a hitel került. Hogy milyen értékpapírt fogadnak el lombardhitel fedezetéül, az bankonként változik, s néhol a valódi értékpapírokon kívül a lekötött forint- és devizabetétek is szóba jöhetnek. A papír értékesíthetőségétől és hozamának kockázatosságától függ, hogy annak aktuális árfolyamához viszonyítva mennyi lombardhitelt kaphat az ügyfél. Az egy éven belül lejáró állampapírok aktuális értékének például akár több mint 90 százalékáért is kaphat az ügyfél lombardhitelt, az öt éven túli lejáratú azonban már csak 80 százalékig hitelképes. A befektetési alapok körében is nagy a szórás, a részvény- vagy devizaalapúak jegyei csak folyósításkori értékük 70-80 százalékig számíthatók be fedezetként, a gyorsan lejáró forintalapúak azonban szintén 90 százalék fölötti hitelképességgel bírnak.

Az aktuális árfolyamhoz képest a legkevesebb kölcsönt a részvények után adják a bankok, sőt némelyik el sem fogadja őket fedezetként. Közéjük tartozik az OTP Bank is, amely ha lombardhitelről van szó, még a saját részvényeiben sem bízik. Hasonlóan "önkritikus" az Inter-Európa Bank Rt. (IEB) is, igaz, ez utóbbi részvényét - kis forgalma miatt -, ha nem törlesztene az ügyfél, nehezebb lenne értékesíteni. Az IEB - és a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) - egyébként hitelez részvényfedezetre. Az IEB a legnagyobb forgalmú papíroknál, az úgynevezett blue chipeknél (Matáv, Mol, OTP és Richter) az árfolyam 60-65 százalékáig, míg az MKB 80 százalékig szavaz bizalmat. A nehezebben eladható, gyengébb részvények (például NABI, Rába) esetében azonban az IEB már csak az árfolyam 30-35, az MKB 50 százalékáig ad kölcsönt, a legkisebb forgalmú részvényeket (például Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt., Agrimpex) pedig hitelfedezetként egyáltalán nem is fogadják el. Ha a fedezetként felajánlott papír árfolyama csökken, természetesen a bank újabb letétet kérhet be.

A lombardkölcsönt viszonylag gyorsan bírálják el más hitelekhez képest. Az MKB például azonnal folyósítja a hitelt, az OTP Bank és az IEB is általában egy napon belül döntést hoz, a Budapest Bank Rt.-nél (BB) azonban a bírálat két napot is igénybe vehet. A klasszikus lombardhitel jellemzően rövid, néhány hónapos futamidejű - bár az OTP Bank két évre is ad értékpapír-fedezetű kölcsönt, a BB pedig vállalkozásoknak háromra -, a teljes hiteldíjmutatója pedig jelenleg körülbelül 19-21 százalék. Az ilyen kölcsön legkisebb összege szintén bankonként eltérő, lehet 100 ezer, de 500 ezer forint is, maximuma viszont csak attól függ, mennyi értékpapír-fedezetet tud az ügyfél letétbe helyezni a hitelre és a kamatokra.

A lombardkölcsön szabadon használható fel, többnyire mégis olyan befektetési célokra fordítják, amelyek hozama meghaladja a hitel költségeit, például értékpapír-vásárlásra. Állampapírt nyilvánvalóan nem éri meg lombardhitelből venni, az elmúlt hónapok gyorsan emelkedő részvényárfolyamait szemlélve azonban elmondható, tőzsdei befektetéseket érdemes lehetett ilyen kölcsönből is végezni. A Mol árfolyama például az év elejétől majdnem 50 százalékot emelkedett. Egymillió forint készpénzből jelenleg valamivel több mint száz darab Mol-részvényre futja, majd e papírokat lombardhitel-fedezetként használva a spekuláns még további 60-75 Molt vehet a tőzsdén. Természetesen ha esik - vagy a vártnál lassabban emelkedik - a részvény árfolyama, a hitelterhek miatt a befektető ráfizetése fokozottan nő.

A lombardkölcsön Magyarországon 1995-1996 körül volt a legnépszerűbb, amikor úgy tűnt, a tőzsdén csak nyerni lehet. Az 1998-as orosz pénzügyi válság, majd a 2001. szeptember 11-ei események miatti veszteségek azonban elvették a tőzsdézők kedvét a lombardhiteltől is. Szitás Attilának, a Buda-Cash Brókerház Rt. kereskedelmi igazgatójának tapasztalatai szerint a befektetők körében mára minimálisra csökkent e hitelkonstrukció szerepe. Az OTP Banknál 2004. június 30-án a kihelyezett lombardhitel-állomány 18 milliárd forint volt, ezen fele-fele arányban osztoztak a vállalati és lakossági ügyfelek. Valószínűleg az érdeklődés hiányának tudható be, hogy jó néhány nagy pénzintézet, például a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., a Citibank Rt. vagy a CIB Bank Rt. a lakosságnak nem is kínál lombardhitelt. A mikro- és kisvállalatok körében azonban növekszik a hosszabb (egy- három éves) futamidejű lombardkölcsönök népszerűsége - legalábbis erről számolt be az OTP és a BB.

Persze a bankok is ludasak a hagyományos - valóban átmeneti pénzhiányt megszüntető -, néhány hónapos lejáratú lombardhitel népszerűtlenségében. Az ügyfélnek az lenne a jó, ha automatikusan mennének a dolgok, ehelyett előfordul, hogy elhúzódik a hitelbírálat és a folyósítás, márpedig a pénzpiaci mozgások egyébkénti gyorsasága közepette két nap is nagyon hosszú idő. Emellett a kamatok olyan magasak, hogy a legtöbb értékpapírt rendkívül kockázatos kölcsönből finanszírozni. Az is igaz persze, hogy a bankok sem igen építhetnek tömegesen tőzsdéző magyar lakosságra, hiszen míg Nyugat-Európában a befektetések 10 százaléka, az Egyesült Államokban 40-45 százaléka részvényekben fekszik, Magyarországon ez az arány csak 2 százalék.

Az, hogy ritkán vesznek fel lombardhitelt, összefügg azzal is, hogy részvényvásárlás céljára kínálkozik egy - a HVG által megkérdezett befektetők szerint kedvezőbb - alternatíva, az úgynevezett határidős részvénypiac. Ez utóbbi forgalma 2004 első nyolc hónapjában 1014 milliárd forint volt, azaz a teljes részvénypiac körülbelül egyharmadát adta.

Míg a lombardhiteleknél a befektető csak nagyjából pénze másfélszeresével hazardírozhat, addig a határidős piacon a tőkeáttétel akár négy-ötszörös is lehet (vagyis adott összegből ennyiszer nagyobb értékű részvény árfolyamváltozására lehet spekulálni), sőt a frankfurti tőzsdén akár pénzük tízszereséért is köthetnek határidős üzleteket a befektetők. Ráadásul az ott elért árfolyamnyereség az uniós csatlakozás óta már nem is személyijövedelemadó-köteles. A határidős piacon persze - mivel adott összeggel négyszer-ötször, esetleg tízszer annyi részvényre lehet ügyletet kötni - négyszer-ötször vagy akár tízszer annyit lehet bukni is, mint a hagyományos részvényügyleteken.

A határidős piacon az aktuális árfolyam alapján a következő hónapok valamelyik napjára meghatározzák az értékpapírok árfolyamát, az ügyfél pedig "fogadhat" arra, hogy az értékpapír drágább lesz (long, azaz vételi pozíció) vagy olcsóbb (short, azaz eladás pozíció) az adott időpontban. A long pozíció más szavakkal azt jelenti, hogy az ügyfél leelőlegezi a határidős árfolyamon a részvényt, amit a lejáratkor vagy még előbb megpróbál ennél drágábban el is adni. A short pozíciót ezzel szemben úgy kell elképzelni, hogy a spekuláns eladásra szerződik a határidős piacon, s a papírokat előbb még neki magának is - minél olcsóbban persze, s ha nyerni akar, a határidős árfolyam alatt - be kell szereznie. Long pozíciót hosszabb időszakra is lehet nyitni, a short pozíciónál azonban a lejárat jellemzően a legközelebbi határidő.

A határidős piacon a részvényeket nem lehet egyenként venni, csak kisebb-nagyobb csomagokban, úgynevezett kontraktusokban. A már említett Mol esetében egy kontraktus száz darab részvényt jelent. Így ha most bemegy az ügyfél a brókeréhez, körülbelül 1 millió forintból - vagy ennek megfelelő értékpapír-fedezetből - ötkontraktusnyi, vagyis ötszáz darab Molt vásárolhat valamilyen tetszőleges határidőre. Az ügylet költségének egyik része a határidős részvényárfolyamba beépített, éves szinten most 13-14 százalék körüli kamattartalom, a másik a kezelési költség, amit kontraktusdíj és kötési díj néven számláznak, s kontraktusonként körülbelül 1000-1500 forint. A határidős üzletnél 20-25 százalék körüli fedezetnek mindig rendelkezésre kell állnia - épp az üzlet nyerteseinek mindenkori kifizethetősége érdekében -, ezért ha nem az ügyfél által várt irányba mozdul el az árfolyam, a brókercég akár naponta újabb letétet kérhet be. A határidőt nem kell kivárni; a befektető korábban is kiszállhat az ügyletből, ha azt látja, hogy a részvény már megfelelő nyereséget hozott, vagy éppen ellenkezőleg, nagy veszteség várható.

Míg határidős ügyletet csak azokra az értékpapírokra köthet a spekuláns, amelyek a határidős piacon forognak - 22 ilyen részvény van a BÉT-en -, addig lombardhitelből bármelyik tőzsdei részvényt megvásárolhatja. A lombardhitelből finanszírozott értékpapír ténylegesen a befektető tulajdonába kerül, így osztalékot is fizet, míg a határidős ügylet esetén csak az árfolyamnyereség lehet az övé.

HERMAN BERNADETT

Letiltották a Bongót, amely súlyos pénzeket gombolt le a tinikről

Letiltották a Bongót, amely súlyos pénzeket gombolt le a tinikről

Újabb 499 emberrel végzett a járvány Franciaországban

Újabb 499 emberrel végzett a járvány Franciaországban

Itt a teljes megőrülés: Jack Black alsógatyában, cowboy-kalapban lejt karanténtáncot

Itt a teljes megőrülés: Jack Black alsógatyában, cowboy-kalapban lejt karanténtáncot