Tetszett a cikk?

Több tucat régi kötvény tulajdonosa vár az Alkotmánybíróság verdiktjére: meghosszabbítható-e lejárt értékpapírjuk elévülési ideje. Az el nem évült kötvények egy részénél viszont a bíróságok senkit sem köteleznek fizetésre, noha a belőlük felépült kommunális létesítményeket ma is használják.

Huszonöt mázsa búza mindenkori ellenértékéről szóló, 1944. február 1-jén, a hadiszükségletek fedezésére 25 éves futamidővel kibocsátott államkötvényéért szeretne pénzt kapni a jelenlegi tulajdonos. Ezért perli a magyar államot képviselő Pénzügyminisztériumot (PM) a Fővárosi Bíróságon (FB), amely várhatóan márciusban hirdet ítéletet. A búzakötvényesnek nem túl jók a kilátásai, hiszen a második világháború előtt és alatt kibocsátott értékpapírok tulajdonosai eddig általában nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Kivéve az FB 1999-es jogerős döntését, amellyel ezer svájci frankot ítélt meg egy 1924-ben kibocsátott népszövetségi kötvény tulajdonosának (HVG, 1999. április 10.). Az ítélet azonban azt is kimondta, hogy ez az értékpapír 1999 augusztusáig elévül, így azok, akik addig nem fordultak a PM-hez vagy rögtön a bírósághoz, elveszítették jogukat a pereskedésre.

A második világháború után több olyan rendeletet is hoztak, amelyek meghiúsították, hogy a régi kötvények tulajdonosai visszakövetelhessék a pénzüket: 1949-től az állam megtagadta az elődje által hadiszükségletekre kibocsátott papírok törlesztését, de már 1948-ban lehetetlenné tette, hogy bármely típusú, 1946 augusztusa előtt piacra dobott kötvény tulajdonosai bírósághoz forduljanak. Ez utóbbi rendeletet 1987 végén semmisítette meg egy, az 1960 előtt hozott jogszabályokról szóló minisztertanácsi rendelet, így a kötvények addig nyugvó elévülési ideje ekkortól folytatódott. De, mint a szerteágazó ítélkezési gyakorlat mutatja, ahány kötvény, szinte annyiféleképpen számítják ki az elévülési időt a bíróságok.

A népszövetségi kötvények esetében különösen ellentmondásos a jogi helyzet. Miközben ugyanis az FB jogerős ítéletében kimondta, hogy a papírok az 1979-es lejáratuk után húsz évvel évültek el, a Legfelsőbb Bíróság (LB) tavalyi, felülvizsgálati kérelemre hozott - a népszövetségi kötvényen kívül más típusú régi állampapírokat is érintő, a későbbi bírósági döntésekre nézve irányadónak tekintett - határozata szerint e papír már tíz évvel korábban elévült. A legfőbb bírák szerint ugyanis az 1979-ben lejáró kötvény elévülésére nem az eredetileg érvényes húszéves szabály, hanem az 1960-tól hatályos polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozik, amely szerint a pénzkövetelések elévülési ideje sokkal rövidebb, általában ötéves. Ha viszont valamilyen akadály - mint például a perlési lehetőséget "megtiltó" 1948-as rendelet - miatt a jogosult az elévülési idő alatt sem tud érvényt szerezni a követelésének, akkor a gátló tényező megszűnése után már csak egy éve van erre. E szerint a népszövetségi kötvények 1989. január 1-jén évültek el.

A székesfővárosi kommunális kötvényekkel is hasonló a helyzet, legalábbis az LB álláspontja szerint. Ez utóbbi papírokat például 1914-ben bocsátotta ki Budapest Székesfőváros többféle valutában (koronában, márkában, font sterlingben, svájci frankban, holland forintban), különböző, máig használatos kommunális nagyberuházások finanszírozására. Belőlük épült a Széchenyi és a Gellért Gyógyfürdő, vagy a Fertőtlenítő Intézet (a mai ÁNTSZ Váci úti épülete), de omnibuszüzemet is vettek e pénzből, továbbá ezekből is fejlesztették az elektromos, gáz- és vízműveket. A kötvények lejáratát különféle nemzetközi egyezményekben többször meghosszabbították, végül 1984-re tették, amikorra a Ptk. - a kötvényesek pechjére - már hatályba lépett.

Mégsem árt szétnézni a padlásokon, mert a fennmaradt kötvények jelentős része épp 2006 első napjára évül el - hívta fel a figyelmet a búzakötvénypert vivő Born és Gál Ügyvédi Iroda munkatársa, Kerekes Gábor. Egyes államkötvények ugyanis már 1946-ban lejártak, de nem fizették vissza őket. Ezért az akkor húsz évben meghatározott elévülésükből két év telt le, mire az említett 1948-as rendeletet kihirdették, 18 év viszont - 1998. január 1-jétől számítva - még fennmaradt. Ilyenek például az 1946-ban esedékessé vált, eredetileg útépítések pénzelésére fordított vármegyekötvények (amelyeket az őket lejegyző Rothschild Bankházról Rothschild-kötvényeknek is neveznek). Kerekes Gábor jogértelmezése szerint a búzakötvények sem évültek el, mivel le sem jártak. Azokat ugyanis évente sorsolással kellett volna törleszteni, de az állam egyszer sem sorsolt.

Alkotmányellenesnek tartja az elévüléssel kapcsolatos jogszabályokat Patay Géza ügyvéd, aki körülbelül ötven darab - együttesen mintegy 50 millió forintot érő - régi kötvény tulajdonosai megbízásából pereskedik. Úgy véli, a Ptk. méltánytalanul a huszadára rövidítette meg a hatálybalépése után lejárt kötvények elévülési idejét, egyoldalúan és önkényesen, a befektetők szempontjából hátrányosan módosítva az egykori kötvényszerződést. Szerinte továbbá ma azt a tényt is mérlegelni kellene, hogy 1989-ig, a Magyar Köztársaság kikiáltása és a demokratikus jogintézmények kialakítása előtt az emberek nem mertek pereskedni. Ráadásul az akkor illetékes hatóságok, a Magyar Nemzeti Bank, a PM és a magánemberek esetleges devizaműveleteit végző Pénzintézeti Központ arról tájékoztatták a kötvénytulajdonosokat, hogy papírjaik többsége amúgy is elértéktelenedett a koronát felváltó pengő 1927-es, majd a forint 1946-os bevezetésével. Ennek ellentmond, hogy a magyar állam 1968 óta - nemzetközi egyezményeknek eleget téve - részletekben bár, de folyamatosan fizet a népszövetségi kötvények amerikai és angol tulajdonosainak, hátrányosan megkülönböztetve ezzel saját polgárait. Patay Géza 2003 márciusáig összesen négy beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, ahol azóta annyi történt, hogy kijelölték az illetékes előadó bírót.

"Amíg nincs végleges döntés az elévülésről, hiábavaló vitatni, elértéktelenedtek-e a kötvények, vagy pontosan mely szervezetnek kellene felelősséget vállalnia értük" - szögezte le Patay. Annyit azonban előrevetített, a régi kötvények egy részét azért kötötték aranyhoz vagy búzához, hogy a belső valuta esetleges elértéktelenedése ne devalválja őket. Így például a tízdolláros aranyérmékhez kötött egykori államkötvény esetében azzal érvelt az FB előtt, hogy bár ez a pénznem ma nem létezik, Svájcban kapható a régiségkereskedőknél, így árfolyama is van.

Bonyolultabb jogi kérdésnek tűnik, hogy a székesfővárosi vagy a vármegyei kötvények visszafizetésére - ha nem évültek el - kötelezhető-e valaki. Az LB "mellékesen" ezzel a kérdéssel is foglalkozott az iránymutatónak tartott tavalyi határozatában. E szerint ugyanis az 1950-ben felállított tanácsok nem voltak kötelesek sem a korábbi vármegyei, sem a fővárosi helyhatóság kötelezettségeit kifizetni, s arra az állam sem kötelezhető, mert a kibocsátáskor nem vállalt rá garanciát. Kerekes Gábor szerint viszont jogi nonszensz, hogy a tanácsok úgy örökölték meg - s a jogutód önkormányzatok használják máig - a kötvények révén felépített létesítményeket, hogy az azokkal kapcsolatos kötelezettségeket nem vállalták. Kerekes lát még egy ki nem használt jogi lehetőséget arra, hogy kifizetőt találjon a régi kötvényekre: azok egy részén (például a székesfővárosiakon) feltüntettek néhány neves, a kibocsátás megszervezésében közreműködő külföldi bankot, így a Deutsche Bankot, a Dresdner Bankot vagy a Morgan, Grenfell & Co. Bankházat, amelyek kifizetőhelyként is szerepeltek.

Más jogi szakértők azonban nem sok esélyt látnak arra, hogy egy esetleges perben a magyar kötvényesek bizonyítani tudnák, a külföldi bankok fizetési kötelezettséget is vállaltak feléjük. Mindenesetre ha valakinek ezek után kedve támad a meglehetősen bizonytalan kimenetelű, de jogi szempontból izgalmas pereskedéshez, antikváriumban, gyűjtőknél, árveréseken darabonként néhány ezer forintért hozzájuthat a szóban forgó régi kötvényekhez.

GYENIS ÁGNES

Miért fontos, hogy ne csak a vállalatnak, hanem a HR-nek is legyen stratégiája?

Miért fontos, hogy ne csak a vállalatnak, hanem a HR-nek is legyen stratégiája?

Képmutatás felsőfokon: különleges elbánásban részesülnek a döntőre érkező VIP-ek

Képmutatás felsőfokon: különleges elbánásban részesülnek a döntőre érkező VIP-ek

Lefejezték, vége a legnagyobb hongkongi demokráciapárti lapnak

Lefejezték, vége a legnagyobb hongkongi demokráciapárti lapnak