Tetszett a cikk?

Az emelkedő amerikai állampapírhozamok láttán a befektetők a tengerentúlra csoportosították át pénzeiket, emiatt a magyar tőzsdei részvényárfolyamok zuhantak, a forint gyengült. Hogy folytatódik-e a magyarországi tőkekivonás, az elsősorban a kedd esti, lapzártánk utáni Fed-kamatdöntés függvénye.

Megtört a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) közel másfél éve tartó lendülete. Múlt szerdán 42 milliárd forintos rekordforgalomban a tőzsdeindex, a BUX 5,4 százalékkal - 975 ponttal - 16 908 pontra esett. A csaknem ezerpontos zuhanás - ha arányaiban nem is, de abszolút értékben - a második legnagyobb az 1990 júniusa óta működő BÉT történetében, ennél többel a börzebarométer csak egyszer, 1997. október 28-án ment lejjebb. Bár a sokkot követően múlt pénteken a legnagyobb forgalmú és piaci értékű Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt., valamint az OTP Bank Rt. részvényei újra enyhén drágultak, ez csak annak volt betudható, hogy a két társaság saját részvényeket vásárolt regionális terjeszkedésének finanszírozásához. Hétfőn ugyanis a BUX folytatta esését, a napot további másfél százalékkal alacsonyabban, 16 609 ponton zárta, s elemzők csak találgatták, hol áll majd meg. Négy nap alatt a vezető részvények közül összességében a legtöbbet a BorsodChem Rt. papírjai veszítettek értékükből (-11,4 százalék), valamint a gyógyszergyártókéi: a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-é 11, az Egis Gyógyszergyár Rt.-é 9,2 százalékot, miközben a Mol és az OTP Bank egyaránt 6,4-6,4 százalékkal gyengült.

A közeledő tőzsdevihar előszele már két héttel korábban érződött. Március 2-án 890 ponttal lett karcsúbb a tőzsdeindex, két nappal később azonban ismét a csúcsot ostromolta. Elemzők már egy ideje találgatták, vajon mikor pukkad ki a budapesti tőzsdelufi a többi, szintén az egeket verdeső kelet-közép-európai börzéével együtt. A CSFB londoni bankház február közepén vészjóslón figyelmeztetett: a régiós részvényárfolyamok szárnyalása napokon belül véget érhet, mivel a kibocsátó cégek átlagos tőkearányos nyeresége nincs összhangban a makrogazdasági trendekre vonatkozó várakozásokkal. A budapesti részvények 2003 augusztusában kezdtek el drágulni, amikor az addig hónapokon keresztül 8 ezer pont körül ingadozó BUX két és fél hét alatt 12 százalékkal megugrott. Igazából azonban tavaly októbertől turbózódtak fel a jegyzések: öt hónap alatt az index közel 50 százalékkal nőtt, ezen belül az idén a múlt szerdai fordulatig 25,9 százalékkal, lekörözve ezzel még régiós társait is.

A szikrát a múlt héten az lobbantotta be, hogy a lengyel jegybank kilátásba helyezte, a napvilágot látott gyenge ipari termelési adatok miatt 6,5 százalékos alapkamatának csökkentését fontolgatja. Hasonló lépésre készül a mindössze 2,25 százalék irányadó kamatot érvényben tartó cseh jegybank, Magyarországon pedig már kész tényként kezeli a piac, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa - a rendszerváltozás óta nem látott alacsony szintű februári éves inflációt (3,2 százalék) meglovagolva - jövő keddi ülésén ugyancsak lejjebb viszi jelenleg 8,25 százalékos alapkamatát. Bár utóbbi még így is jóval magasabb a 2 százalékos euró- és 2,5 százalékos dollárkamatokhoz képest, a külföldi intézményi befektetők - bankok, biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjalapok - nem országokban, hanem régiókban gondolkodnak, ami azt jelenti, ha tőkekivonásba kezdenek, az valamennyi kelet-közép-európai országot érinti.

A kamatcsökkentési várakozások valószínűleg nem lettek volna elegendőek a piaci hangulat megváltozásához, hiszen hasonló feltételezések korábban sem okoztak fordulatot. Csakhogy időközben az amerikai állampapírhozamok meglódultak, a kétéves USA-államkötvények például március 11-én már éves szinten 1,3 százalékponttal ígértek többet - 4,8 százalékot - a hasonló futamidejű német államkötvényeknél, ami négy éve nem látott különbség. Ezt látva pedig sok külföldi befektető úgy gondolta, nem érdemes tovább tartania a magas nyereséget ígérő, de a bizonytalan pénzpiaci helyzet (például a kamat és az árfolyam) miatt egyúttal kockázatos kelet-közép-európai papírokat, s pénzeiket villámgyorsan elkezdték átcsoportosítani a tengerentúlra. Ez a folyamat egyébként már januárban megkezdődött, az év első hónapjában másfélszer annyi (91,5 milliárd dollár) tőke áramlott az Egyesült Államokba, mint egy hónappal korábban, tavaly decemberben. A befektetőket még az sem késztette meghátrálásra, hogy az amerikai kereskedelmi és folyó fizetési mérleg hiánya is nagyobb lett a piaci várakozásoknál. Mint ahogy Magyarországról sem menekültek el 2004 első felében, amikor kedvezőtlenek voltak a főbb makrogazdasági mutatók: az infláció, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya.

A kelet-közép-európai régióban viszont nemcsak tőzsdei részvényeiktől szabadultak meg a befektetők, realizálva az elmúlt hónapokban felhalmozott busás árfolyamnyereséget, hanem vittek szinte mindent, ami mozdítható. Magyar állampapírokból például egyetlen nap alatt, múlt szerdán 50 milliárd forintnyit értékesítettek, 2583,4 milliárd forintra apasztva ezzel a költségvetési hiányt elsődlegesen finanszírozó állományt. Az egyébként, hogy ezzel párhuzamosan az államkötvények átlagos hátralévő futamideje nőtt (3,69 évre), arra utal, hogy elsősorban a rövid távra befektető, úgynevezett forró tőkék mozdultak meg. Hasonló mértékű régiós tőkeátcsoportosítás utoljára tavaly áprilisban következett be, amikor jelentős tőkekivonás indult meg egyes fejlődő piacokról, így Brazíliából és Oroszországból, ami Kelet-Közép-Európát sem kímélte.

A külföldiek magyarországi befektetéseinek értékesítéséért kapott forintok dollárra, euróra váltása miatt a hazai fizetőeszköz gyengült - hasonlóan a többi kelet-közép-európai valutához -, euróárfolyama a bankközi devizapiacon múlt szerdán 249-ig esett. Igaz, később erősödött, hétfőn délután egy euró 246,50 forint körül cserélt gazdát. Így hamar rossz álommá vált az, amitől alig néhány nappal korábban a hazai piaci szereplők még tartottak, hogy tudniillik a március 15-ei négynapos ünnepet kihasználva a befektetők külföldön az euróval szemben 240 alá erősítik a forintot, dilemma elé állítva ezzel az MNB-t (HVG, 2005. március 19.).

Hogy tovább esik-e a budapesti tőzsdeindex, vagy ismét elindul felfelé, az alapvetően ezúttal sem a magyar fővárosban dől el, hanem azon - vélik elemzők -, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (Fed) lapzártánk után, kedden késő este hajlandó lesz-e a piaci várakozásoknak megfelelően emelni 2,5 százalékos irányadó kamatát, s ha igen, mennyivel. Ha a Fed nem szigorít, vagy csak kisebb mértékben, akkor a tőke egy része visszatérhet a kelet-közép-európai részvénypiacokra. Ebből pedig elsősorban a BÉT profitálhat, mivel - véli Michael Lehner, a bécsi Raiffeisen Zentralbank elemzője - regionális összehasonlításban a magyar részvények továbbra is vonzó célpontok. Az elemzők azonban egyöntetűen úgy ítélik meg, az év hátralévő részében nem várható olyan mértékű részvényárfolyam-emelkedés, mint ami akár tavaly, akár ebben az évben március idusáig volt tapasztalható.

CSABAI KÁROLY

Letartóztatták a hatástalan kézfertőtlenítőt gyártó és áruló gyanúsítottakat

Letartóztatták a hatástalan kézfertőtlenítőt gyártó és áruló gyanúsítottakat

Városliget Zrt.: Ne jöjjenek a parkba!

Városliget Zrt.: Ne jöjjenek a parkba!

Német járványügy: Ez még csak a fertőzések első hulláma

Német járványügy: Ez még csak a fertőzések első hulláma