Tetszett a cikk?

A csökkenő hazai kamatkörnyezetben a pénzintézetek is nagyobb kedvet kaphatnak ahhoz, hogy forrásigényeiket kötvények értékesítésével csillapítsák. Kötvényeik azért lehetnek vonzóak a kisbefektetők számára, mert az állampapíroknál és a bankbetéteknél többet fizetnek.

Csaknem kétszeresen túljegyezték a befektetők március 9-én a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) összesen 7 milliárd forint értékben felkínált, alig öt hónap múlva lejáró, egyenként 10 ezer forintos névértékű kötvényeit. E banki értékpapírfajta Magyarországon azért számít újdonságnak, mert úgynevezett diszkontkötvény, azaz a névértékénél alacsonyabb árfolyamon megvásárolt papírokat a bank névértéken törleszti majd, éves szinten 7,26 százalékos átlaghozammal. "Azért választottuk a diszkontformát a hagyományos hozamfizetéssel szemben, mert azt tapasztaltuk, a befektetők kedvelik a jól áttekinthető hozamfizetésű diszkontpapírokat, az Államadósság-kezelő Központ Rt. (ÁKK) által felkínált efféle kincstárjegyeket például rendre többszörösen túljegyzik" - fejtegette Pásztor Csaba, az MKB igazgatója. Tény, az MKB-kötvények jegyzésével egy napon lebonyolított ÁKK-aukción a 25 milliárd forint értékben felajánlott hat hónapos diszkontkincstárjegyekre 89,5 milliárdnyi igény érkezett. Igaz, a külkerbanki kötvény előnyeit elsősorban intézményi befektetők - bankok, biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, önkormányzatok - élvezhetik, az volt ugyanis a feltétel, hogy egy befektetőnek legalább 50 millió forint összértékű kötvényt kellett megvásárolnia, ami távol tartotta a jegyzéstől a magánszemélyeket. A befektetési alapokon keresztül azonban a kispénzűek számára is elérhetők a kötvények, akár 16 százalék körüli éves hozamot produkálva.

Pénzintézeti kötvények vásárlása egyébként azon befektetők számára lehet megfelelő alternatíva, akik a betéti kamatoknál, állampapírhozamoknál többért szeretnék pénzüket fialtatni, de nem kívánnak kockáztatni, például részvényeket vásárolni, ugyanakkor olyan befektetést keresnek, amely viszonylag könnyen pénzzé tehető. Míg magánszemélyek hétfőn bankbetétbe - a lekötés idejétől és az összegtől függően - éves szinten 3,6-7 százalék közötti kamatokra tudták megtakarításaikat elhelyezni, az állampapír-referenciahozamok pedig 6,86-7,33 százalék közötti értéket mutattak, addig a pénzintézeti kötvények kamata a mindenkori (hétfőn 7,72 százalékos) három hónapos budapesti bankközi hitelkamatlábhoz igazodik, annál néhány tized százalékponttal magasabb.

Bár egy pénzintézeti kötvény többéves befektetés, ha valaki menet közben ki akar szállni, ezt megteheti, ehhez elég eladási megbízást adnia a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) üzletelő brókerek egyikének, a névérték körülbelül fél százalékát kitevő jutalék mellett, mivel a kötvényeket a BÉT-en forgalmazzák. Igaz, a banki kötvényeknek is megvan a kockázatuk: bankcsőd esetén a Befektetővédelmi Alap csak 1 millió forint befektetésig kártalanítja teljes egészében a kötvénytulajdonosokat, 1 millió és 6 millió forint között 90 százalékban, míg 6 millió forint felett már nem térít. Kivételt képeznek az állami tulajdonú Diákhitel Központ Rt. (DHK) és Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) kötvényei, amelyek visszafizetését az állam az utolsó fillérig garantálja. Jelenleg 12 pénzintézeti kötvény tőzsdei adásvételére lehet megbízást adni: az Általános Értékforgalmi Bank Rt., a CIB Bank Rt., a DHK, az MKB és a Raiffeisen Bank Rt. két-két, illetve az Erste Bank Hungary Rt. és az MFB egy-egy papírjára (lásd táblázatunkat), továbbá az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt., a HVB Jelzálogbank Rt. és az OTP Jelzálogbank Rt. speciális kötvénynek számító jelzálogleveleire, utóbbiakból hétfőn összesen 52 sorozat forgott a börzén. Mivel a pénzintézeti kötvényeket, jelzálogleveleket - hasonlóan a többi értékpapírhoz - 2004 végéig dematerializált formájúakká, azaz számítógépes jelekké kellett átalakítani, illetve az év elejétől már csak e formában lehet azokat kibocsátani, megvásárlásukhoz elegendő egy értékpapírszámlát nyitni, folyószámlát azonban nem szükséges. A papírok széles körben szabadon elérhetők, a bankok országos fiókhálózatában és telefonon, illetve interneten is árulják azokat.

Több tényezőtől függ, mekkora lehet egy kötvény kamata. Mindenekelőtt a piaci környezettől, azaz attól, milyenek az ország makrogazdasági mutatói, az általános kamatszintje, a forint külföldi valutákkal szembeni árfolyama - ezeket figyelembe véve határozzák meg ugyanis a befektetők, mekkora kamatért hajlandók megvásárolni a kötvényeket. A forint euróval szembeni árfolyamának 2003. évi ingadozása miatt például a befektetők felsrófolták hozamelvárásaikat, míg a mostani, javuló befektetői klíma mellett kevesebbel is beérik. Mérséklő hatású volt a magyarországi kihelyezések, befektetések kockázatára a tavaly májusi EU-csatlakozás, így a kötvényeket egyre hosszabb lejáratra, alacsonyabb kamatfelárral tudják értékesíteni a pénzintézetek, s a kibocsátási összegek is egyre nagyobbak. Az is kondícióalakító tényező, hogyan minősítik az értékpapírt kibocsátó pénzintézetet az erre szakosodott nemzetközi ügynökségek, az amerikai Moody's Investor Services, a Standard and Poor's vagy a brit Fitch Ratings. Azon például az OTP jelzálogbankja bizonyára spórolhat majd, hogy a Moody's három hete kilátásba helyezte forintban jegyzett kötvényeinek a felminősítését az anyabank "erős tavalyi eredménye és kiváló pénzügyi megalapozottsága" okán.

A pénzintézetek elsősorban hitelnyújtásaikhoz keresnek forrásokat, s alapvetően csak akkor adnak el kötvényeket, ha a náluk elhelyezett betétek a kölcsönigények kielégítéséhez nem elégségesek. A HVG által megkérdezett tucatnyi hazai bankból csak az Inter-Európa Bank Rt.-nél fedi le egy az egyben az ügyfelek pénze a kihelyezéseket. A többiek úgy pótolják ki forrásaikat, hogy külföldi tulajdonosuktól, illetve egy vagy több banktól hitelt vesznek fel, esetleg kötvényt dobnak piacra. "A kötvénykibocsátási programok kedvező középtávú forrásbevonási lehetőséget biztosítanak" - osztott meg a HVG-vel egy banki szempontot Zimay Judit, a CIB Bank Rt. kommunikációs igazgatója.

Speciális helyzetben van a Diákhitel Központ, amely azért kényszerül kötvényeket értékesíteni, hogy hiteleket tudjon nyújtani a hallgatóknak, betétei ugyanis nincsenek. A három hazai jelzálogbank pedig csak abban az esetben veheti igénybe az állami támogatást az általuk nyújtott lakáshitelek után, ha azokat jelzáloglevelekből finanszírozzák. "A jelzáloglevél a mögötte álló ingatlanfedezet biztonsága miatt hatékony hosszú távú forrásbevonási lehetőség" - emelték ki a HVB-nél.

Tavaly a magas hazai kamatok több pénzintézetet is arra sarkalltak, hogy külföldön értékesítsenek kötvényeket. Az FHB például tavaly azért vállalkozott határon túli portyára, mert itthon csak túl drágán tudott volna forrást bevonni. Közel egyéves kihagyás után viszont március 8-án ismét Magyarországon kínált fel ötmilliárd forintnyi, 2012-ben lejáró jelzáloglevelet. "Egyelőre teszteljük, hogy a hazai piac mennyire változott, a befektetők az állampapírokhoz képest mekkora hozamfelárral lesznek hajlandók megvásárolni papírjainkat" - közölte a HVG-vel Bozzai Rita, az FHB kibocsátási igazgatója. "Mivel a megnövekedett forrásigény biztosítása nem lehetséges csak a hazai hitelpiacról és az intézményektől, az MFB számára cél a rendszeres külföldi kötvénypiaci jelenlét fenntartása" - tájékoztatott Szabó Éva, az MFB munkatársa.

Újabb 499 emberrel végzett a járvány Franciaországban

Újabb 499 emberrel végzett a járvány Franciaországban

Hegedűkoncertet adtak a betegeknek egy dél-koreai kórházban

Hegedűkoncertet adtak a betegeknek egy dél-koreai kórházban

Kijárási korlátozás: nem kell új lakcímkártya, ha albérletben lakunk

Kijárási korlátozás: nem kell új lakcímkártya, ha albérletben lakunk