Tetszett a cikk?

A kormányváltáskor meghirdetett stratégiája ellenére az elmúlt egy évben kockázatitőke-befektetésekbe fogott az ezen korábban már sokat bukott állami fejlesztési bank.

"A rögeszmém, hogy a lehetőségünk - a kötelességünk" - írta Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) vezérigazgatója a hitelintézet által szponzorált, a minap bemutatott, Kisvárosi Lady Macbeth című opera műsorfüzetében. Úgy tűnik, e bankári filozófia nemcsak a Sosztakovics-mű színrevitelének támogatására terjed ki az MFB-ben. A bank ugyanis az elmúlt egy évben 17 különböző vállalkozásban szerzett közvetlenül kisebbségi tulajdonrészt kockázatitőke-befektetőként, együttesen 16-17 milliárd forint összegben, és ezt a tevékenységét legfeljebb 40 milliárd forintig tovább bővíti.

Az MFB offenzívája némiképp ellentmond a kormányváltás utáni fogadalmaknak. Miután az Orbán-kabinet örökségeként 2002-ben a pénzintézet 150 milliárd forintnyi veszteséget írt le a beragadt hitelek és a rossz befektetések (például az M1-es autópálya melletti Szekér Csárda finanszírozása, az Újpest FC Kft. vagy a korábban Földi László egykori hírszerző tulajdonában álló Defend Security Kft. üzletrészeinek megszerzése) miatt, az Erős-féle új menedzsment azt ígérte: az MFB eztán óvakodik a konkrét befektetésektől, és csak olyan társaságokat tart meg, amelyek szükségesek a róla szóló törvényben szereplő feladatok ellátásához.

A visszafogottság - ami eddig egyetlen kormányzati ciklusban sem jellemezte tartósan az állami fejlesztési bankot - most sem tartott soká. Az MFB 2003-ban új befektetési programot hirdetett olyan vállalkozások számára, amelyek 50 millió forintnál nagyobb tőkeinjekciót igényelnek. Erre számítani is lehetett. A szocialista kötődésű Erős az előző szocialista-liberális koalíció idején a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H) vezéreként üzletelt az akkoriban régi bankártársa, Huszty András, az MSZP egykori pénztárnoka által vezényelt MFB-vel, amelynek portfóliótisztítás címén beragadt befektetéseket adott el. Ilyen volt például 1997-ben a négy konzervgyárat birtokló, ám azóta megszűnt Limpex Rt. eladása a fejlesztési banknak (HVG, 1997. október 25.). Erős 1998 novemberében, az Orbán-kormány regnálása alatt távozott a súlyos veszteségeket felhalmozó K&H-ból, s vonult vissza 2002 nyaráig, MFB-s megbízatásáig.

Az MFB "zsákjába" a legkülönbözőbb profilú vállalkozások kerülhettek be, a nyomdászattól az egészségügyön át a gázüzletágig. A cégek között kicsi és nagy egyaránt található: tavaly mindössze félmilliárd forintos árbevételre tett szert az ékszerkereskedő Victoria Gem Kft. (az egykori Agrobank-elnök, Kovács Mihály gründolta Intergold Kft. jogutóda), míg a Debreceni Hús Rt.-hez tartozó húsipari konglomerátum 33 milliárdosra. A vállalkozások jellemzően néhány százmillió forintos tőkét kapnak, de ötnek (lásd táblázatunkat) milliárdos összeg jutott.

"Ezúttal nem az állami pénzek felelőtlen osztogatásáról van szó" - szögezte le Erős János a HVG-nek. A kiválasztott cégekbe általában öt, de legfeljebb tíz évre beszálló MFB ugyanis az iparágtól függően évi 6-10 százalékos hozamra hajt. Az eddigi kétszáz jelentkezőből csak olyan társaságokat fogadott be - jellemzően hosszú, hat hónapos egyezkedés után -, amelyeknek meggyőző, részletes üzleti tervük van az elkövetkezendő évekre, s ennek betartását a bank által delegált tisztségviselők közvetlenül ellenőrzik. A többi tulajdonos a futamidő alatt bármikor kivásárolhatja a bankot az előre lefektetett hozammal megnövelt árfolyamon, de ha az üzleti elképzelések végképp nem válnak valóra, az MFB is megszerezheti a céget, hogy mentse, ami menthető.

Bármennyire elhatárolódik is az MFB az Orbán-éra alatti elődöktől, a tőkebefektetések kiválasztásában tetten érhető némi folytonosság. A magánemberek többségi tulajdonában lévő Arany Kapu Rt. például az előző kormányzati ciklusban többször is kapott állami támogatást. Kétségtelen, e cég az ország legnagyobb - az Európai Unióban elfogadott technológiával bíró - borászatimelléktermék-feldolgozója: kapacitása évi 60 ezer tonna törköly, 180 ezer hektoliter seprő és korlátlan mennyiségű bor. Jóllehet az MFB résztulajdonában lévő cégeket általában kereskedelmi bankok hitelezik, az Arany Kapu 600 millió forintos beruházási kölcsönt is kapott a kisebbségi tulajdonostól, amely így gyakorlatilag az 1,1 milliárd forintos új üzem teljes felépítését fedezte. A Defend körüli botrányokból láthatóan nem okuló MFB tavaly az előző kormány belügyminisztere, Pintér Sándor érdekeltségi körébe tartozó, minősített NATO-beszállítói címmel rendelkező Civil Biztonsági Szolgálat Rt.-be is betársult (HVG, 2004. május 15.). Tasnádi László, a Civil vezérigazgatója a HVG kérdésére leszögezte: ők nem jutottak szaftos állami megrendelésekhez, mint annak idején a Defend, a Magyar Posta Rt. ügyfelük ugyan, de pénzszállítást nem, csak őrzést végeznek neki.

Az egyik legfrissebb befektetés, a Royal Balaton Golf & Yacht Kft. viszont részben annak a Bessenyei Zoltánnak a tulajdona, akit - mint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) volt igazgatósági tagját - 2003 tavaszán jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek a Tocsik-perben. A társaság a Balaton északi partján épít golfpályát a hozzá tartozó létesítményekkel, a későbbiekben vitorláskikötővel együtt. A teljes fejlesztés körülbelül 1,3 milliárd forintba kerül, s ebből 500 millió a Royal saját tőkéje, ami maga a 70 hektáros terület. Az MFB - egyelőre banktitokként őrzött összegű - hitelt is nyújt e cégnek, amelyet már jóváhagyott. Erős kötődése nem új keletű a Balaton-parti sportlétesítményekhez: a korábban általa vezetett K&H-csoporté volt a kenesei vitorláskikötő, amelyre 1 milliárd forintot költöttek, amit Erős utóda, a Kulcsár-ügyben elhíresült Rejtő E. Tibor elhibázottnak tartott. Az MFB mellett Pólus Péter magánvállalkozó tulajdonában álló Pólus Palace Kft. pedig 6 milliárd forintból Gödön golfpályát, luxusszállodát, klubot és lovardát épített. A grandiózus beruházáshoz - még az MFB csatlakozása előtt - az OTP Bank 1,2 milliárd forintos kölcsönt nyújtott.

Az állami bank társulásával tervezett eddigi legnagyobb, 12 milliárd forintos fejlesztés a 11 ezer négyzetméteres egerszalóki gyógyfürdőkomplexum lesz, amelynek csak alig több mint tizedét fedezi a banki tőke (HVG, 2005. március 19.). A cégiratok szerint az MFB legnagyobb, közel 5 milliárd forintos kockázatitőke-befektetése pedig a Ganz Transelektro Rt. Utóbbi társaság az elmúlt napokban az egyik leányvállalata örvén került a lapok címoldalára, mint a MÁV botrányossá vált motorvonattenderén nyertes konzorcium tagja.

Kockázatos invesztíciónak tűnnek az MFB konzerv- és húsipari befektetései. A fejlesztési bank ezúttal a koncentrálódó húsipar egyik nagyágyújába, a - Csányi Sándor OTP-bankvezér által megszerzett Délhús Rt.-vel konkuráló - debreceni húsipari cégcsoportba szállt be (HVG, 2005. március 26.), amely tavaly, e szakmában ritka példaként, nyereséges volt, mint ahogyan az MFB-t tőkéstársként bevonó, egykor a Hajdú-Bét-csoporthoz tartozó, akár heti 12 ezer sült kacsát szállítani képes Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Rt. is.

Túl rövid idő telt el ahhoz, hogy az MFB befektetéseit értékelni lehessen. Eddig csak a győri hulladékhasznosító Lamba Termelési és Kereskedelmi Rt. esetében táncolt vissza a bank (HVG, 2005. március 5.), amelyről a szerződéskötés után - de szerencsére a fejlesztési banki pénz átutalása előtt - derült ki, hogy csődben van: a könyveiben kimutatottnál 600 millió forinttal többel, milliárdos nagyságrendben tartozik a partnereinek. Emiatt az MFB - amelynek a tulajdonszerzését a tiltakozása ellenére bejegyezték - büntetőfeljelentést tett.

GYENIS ÁGNES

Tavaszias idő köszönti a kijárási korlátozást

Tavaszias idő köszönti a kijárási korlátozást

150 ezer védőmaszk érkezik ma Magyarországra Üzbegisztánból

150 ezer védőmaszk érkezik ma Magyarországra Üzbegisztánból

Már több fertőzött van az USA-ban, mint Kínában

Már több fertőzött van az USA-ban, mint Kínában