Noha fékek is terhelik, gyors tempóban zavarná le az Állami Autópálya-kezelő Rt. az ország eddigi legnagyobb - 690 milliárd forintnak megfelelő eurónyi - vállalati kötvényprogramját, melynek megszervezésére és lebonyolítására kiírt pályázatát a Citigroup Global Markets-Deutsche Bank AG konzorcium nyerte meg.

Komoly kihívással kell szembenéznie az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) kötvénykibocsátásának lebonyolítására kiírt pályázat befutójának, a Citigroup Global Markets Limited-Deutsche Bank AG konzorciumnak. A nemzetközi piacon eddig ugyanis teljesen ismeretlen kibocsátó részére kell akkora összeget - összesen mintegy 2,7 milliárd eurót - felhajtania, amekkorát olyan nagyágyúk is csak ritkán engedhetnek meg maguknak, mint például a Deutsche Telekom (januárban jelentette a Reuters, hogy a német cég minimum 3 milliárd eurós kötvényprogramra készül, ebből április közepén 500 millió euró értékűt már kibocsátott). A pályázat nyertesének első feladata lesz átvilágítani az ÁAK-t a tőkepiaci érettség szempontjából, majd a kibocsátás előtt megszervezni a bemutató roadshow-kat, aztán befektetőket toborozni és legkésőbb szeptember végéig lebonyolítani a kibocsátásokat. A pályázatra az ÁAK 11 kibocsátásszervezőt hívott meg. Amennyiben a konzorciummal nem jön létre megállapodás, a második, illetve harmadik helyezett Lehman Brothers és Calyon S. A. társaságokkal folytatódnak a tárgyalások.

A kormány még az év elején határozta el, hogy az ÁAK-t bízza meg a sztrádaprogram megszervezésével (HVG, 2005. február 12.). Ennek során az ÁAK átveszi a Nemzeti Autópálya Rt.-től (NA) az épülő autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózatot, megfizeti az NA-nak a CIB Bank Rt. vezette konzorciumtól felvett hitelét, továbbá átadja a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) származó hitel fedezetét is. Az előbbi, 125 milliárd forintnak megfelelő 500 millió eurós hitel visszafizetése novemberben esedékes, a március 18-án aláírt MFB-sé viszont éven túli lejáratú, így 2006 elejére is áttolódhat. Mindezek után a 690 milliárd forintosra tervezett finanszírozási programból valamivel több mint 400 milliárd forint marad az NA által megkezdett és 2006 végéig átadni ütemezett 222 kilométer pályaszakaszra.

A motorok felpörgetését, azaz a teljes összeg sietős felvételét tehát semmi sem indokolja. Annál is kevésbé, mert az autópálya-építések fizetési ütemezése - mint azt a HVG-nek a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) megerősítették - jó előre programozható, ráadásul a projekt nagyságánál fogva eleve várható, hogy a kötvényeket több piacon kell majd elhelyezni. Az első fizetnivalók teljesítéséhez szükséges kötvénykibocsátásokhoz inkább abban kellene felgyorsulni, hogy be lehessen mutatni az ÁAK hitelfedezetét, illetve a cég üzleti kilátásait. Ha ugyanis a külföldi befektetők nem látják kellő biztonságban a pénzüket, ennek kockázatát bizonyára érvényesíteni kívánják a kötvények kamataiban. Emiatt már a kibocsátás előtt indokolt lenne az állam és az ÁAK közötti - a jövő év elejétől érvénybe lépő, a hitel fedezetéül szolgáló rendelkezésre állási díj és a várható matricabevételi összegeket is tartalmazó - szolgáltatási szerződés megkötése.

Mindezek és az állami tehervállalás mértékének ismerete hiányában egyelőre csak találgatni lehet, hogy az ÁAK-nak milyen feltételekkel - főként: mekkora felárral - lesz lehetősége a kötvénykibocsátásra. Összehasonlításul szolgálhat, hogy a magyar állam által április végén kibocsátott 500 millió font névértékű, 12 éves lejáratú, 5 százalékkal kamatozó kötvény hozamfelára 53 bázispont az irányadó brit államkötvényhez képest. Ennél magasabb, 57 bázispontos volt a január végén Amerikában piacra dobott, 1,5 milliárd dollár értékű, tízéves lejáratú, 4,75 százalékos kamatozású államkötvény felára. A legelőnyösebb feltételeket a február közepén 1 milliárd euró névértéken kibocsátott, 15 éves futamidejű államkötvényeknél sikerült - elsősorban a jelentős túljegyzésnek köszönhetően - elérni, ezeknél a kamat 3,875 százalék, a hozamfelár pedig 12 bázispont. Eltérőek a kondíciók a vállalati kötvényeknél is: a Deutsche Telekom négyéves lejáratú áprilisi kötvényénél 3 százalék kamatozás mellett a hasonló idejű német államkötvény felett 33,4 bázispont, az FHB Földhitel- és Jelzálogbank tavaly év végén visszavásárolt, egy évvel korábban 125 millió euró értékben kibocsátott, 10,796 százalékos kamatozású kötvényére 120 bázispont volt a felár (az ugyanilyen összegű új kibocsátás feltételeit a jelzálogbank nem hozta nyilvánosságra).

Vannak más típusú, a projekt méretében és az államháztartáshoz való viszonyulásában rejlő kockázatok is. Az Országgyűlés gazdasági bizottságában az ellenzéki képviselők nemrégiben elsősorban azt firtatták, mennyire megalapozott az a feltételezés, hogy az EU statisztikai hivatala, az Eurostat elfogadja költségvetésen kívüli tételként az ÁAK adósságát. Annak ellenére, hogy Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára "eurokonform megoldásról" beszélt, a fideszes Manninger Jenő aggodalmát fejezte ki, hogy 2006-2007 után esetleg kiderül, az unió mégsem veszi be ezt a trükköt, s az adósság a következő kormány fejére hull majd vissza. Ugyanakkor megjegyezte: tulajdonképpen szerencsések vagyunk, ha az Eurostat elfogadja a módszert. A 690 milliárd forint egyébként nagyjából a GDP 3,2 százalékát teszi ki, és megközelíti a központi költségvetés 3,5 milliárd euróra tervezett idei külföldi kötvénykibocsátását.

Borotvaélen táncol a kormányzat, amikor egyszerre igyekszik teljesíteni ambiciózus autópálya-fejlesztési projekjét és az euró bevezetéséhez felvázolt konvergenciaprogramot, azaz anélkül költene súlyos százmilliárdokat, hogy a költségek megjelennének az államháztartás kiadásaiban és adósságában. Az ehhez használt csodaszer a public-private partnership (ppp), azaz a magántőke bevonásával finanszírozott állami beruházás. A konstrukció az Eurostat szemében tavaly nyert polgárjogot, azt követően, hogy az Európai Unió Tanácsa 2003 decemberében elfogadott, Európai növekedési kezdeményezés című dokumentumában kifejezetten pártfogásába vette a köz- és magánszféra összefogását, kivált az infrastrukturális beruházások területén.

Mindazonáltal nézetkülönbség van a kormányzat és az elemzők között abban, egyértelműen kívül esik-e az államháztartási körön az ÁAK adóssága. Annak ellenére ugyanis, hogy az uniós számbavételi szabályok megengedik, hogy a ppp-programok meghatározott feltételek esetén kimaradjanak az államháztartás mérlegeiből, a gazdaságkutatók közgazdasági értelemben "kvázi fiskális" kiadásnak minősítik az ÁAK-ra rótt feladatok finanszírozását. "Az államháztartás teljes képéhez hozzátartoznak a nagy rendszerek, és nem sikkadhatnak el az elemzők szeme elől" - mondta a HVG-nek Palócz Éva, a Kopint-Datorg vezérigazgató-helyettese. Hasonlóképpen vélekedett egy interjúban Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is, aki szerint az autópálya-építések kiszervezése nem téveszti meg a külföldi pénzügyi szakembereket, sőt a nem teljesen átlátható folyamatok inkább bizalmatlanságot szülnek. Pénzre fordítva mindez azt jelentheti, hogy a piaci hitelezők és a hitelminősítők az ÁAK-hiteleket is figyelembe vehetik, amikor megállapítják az államadósság törlesztésére felveendő kölcsönök kamatát és kockázati prémiumát, illetve a ratinget (adósminősítési besorolást). Az sem tévesztendő szem elől, hogy az ÁAK-nak fizetendő éves szolgáltatási díj jelentős, hosszú távú kötelezettséget ró a költségvetésre. Ugyanakkor Palócz Éva szerint nem biztos, hogy a mostani konstrukció rosszabb a koncessziós sztrádaépítésnél, legalábbis az eddig megvalósultaknál, amelyeknél az állam számos olyan kötelezettséget vállalt, amelyek a koncesszorok biztonságát növelik. "Lehet, hogy az állam nem jó tulajdonos, de nála is roszszabb az a magántulajdonos, aki az állam pénzét költi" - mondta.

Bizonyára nem véletlenül hangsúlyozzák az Eurostat irányelvei, hogy különleges figyelemmel kell kísérni azokat a ppp-s eseteket, amelyekben százszázalékos vagy csaknem kizárólagos állami tulajdonban lévő társaság a főszereplő, ahol a magánbefektetők nem gyakorolhatnak befolyást a jövedelmező és hatékony működésre. Emiatt az Eurostat igen fontosnak tartja a független ellenőrzést, ami az ÁAK esetében az ÁSZ feladata, beleértve az alvállalkozók pénzfelhasználásának a vizsgálatát is. Emellett a GKM-nek is törvényi felhatalmazása van az ellenőrzésre, kérdés azonban, hogy a tárcát elfogadja-e függetlenként az EU. Egyébként a kontroll során az ÁSZ-nak újfajta megközelítést kell alkalmaznia, miután az is uniós elvárás, hogy a ppp-partner piaci árat kapjon az államnak nyújtott szolgáltatásért. Ellenkező esetben ugyanis az ügyletet államháztartáson belülinek minősítheti, miáltal az abban szereplő hitelösszegek is az államadósság részeivé válnak.

SZŰCS D. GÁBOR

Helyi iskolások előtt adott át egy fél éve kész futópályát Borkai Zsolt

Helyi iskolások előtt adott át egy fél éve kész futópályát Borkai Zsolt

Egy hét alatt 4000 ember került kórházba a hőség miatt Japánban

Egy hét alatt 4000 ember került kórházba a hőség miatt Japánban

Hétfő hajnalig nem tud majd autózni a Belváros egy részén

Hétfő hajnalig nem tud majd autózni a Belváros egy részén

Ezer tehetős család is fürdőszoba nélküli lakásban húzza meg magát

Ezer tehetős család is fürdőszoba nélküli lakásban húzza meg magát

Felmentette a fukusimai atomerőmű vezetőit a bíróság

Felmentette a fukusimai atomerőmű vezetőit a bíróság

Horn Gábor: A közösségromboló uniós kifizetésekről

Horn Gábor: A közösségromboló uniós kifizetésekről