Tetszett a cikk?

Megrökönyödés fogadta a miniszterelnök szeptember végi nyilatkozatát, miszerint a kormány az év végéig átgondolja...

Megrökönyödés fogadta a miniszterelnök szeptember végi nyilatkozatát, miszerint a kormány az év végéig átgondolja, tartható-e az euró bevezetésének 2010-es dátuma. Nem mintha az elemzők nagy része - vagy éppen a jegybank vezetése - ne lett volna már korábban is szkeptikus a határidő realitásával kapcsolatban, netán a Fidesz vezetői ne hangoztatták volna, hogy az országot nem szabad pangásba taszítani az euró kedvéért. A Gyurcsány-kormánynak azonban kezdettől fogva fontos célja volt az euró mielőbbi bevezetése. A bejelentés váratlanságát mutatja, hogy a kormány szeptemberben benyújtott országgyűlési határozati javaslata a következő tíz évben követendő gazdaságpolitika alapelveiről még a második legfontosabbként jelölte meg a maastrichti kritériumok teljesítését "az euró 2010. évi bevezetése érdekében".

Ezek után mi indíthatta a kormányfőt arra, hogy az euró gyors bevezetését szembeállítsa a modernizáció, az építés és a szociális igazságteremtés programjával? Utalásai és számos elemző véleménye szerint az ok az autópálya-építéssel kapcsolatos elszámolásoknak az Eurostat állásfoglalása szerinti korrekciója, ami nagyon megemelte az idén kimutatandó államháztartási hiányt. Csakhogy az eddig napvilágra került információk szerint csupán a már megépült vagy megkezdett autópálya-szakaszok nem számolhatók el a költségvetésen kívül, az újonnan építendők igen. Vagyis az államháztartást a maastrichti kritérium szempontjából kritikus évben, 2008-ban az eddig gondoltnál éppenséggel kevésbé terheli majd meg az autópálya-építés. Az akkor épülő új szakaszok beruházásaira ugyanis továbbra sem kell költségvetési forrás, a már elkészült szakaszokért pedig - mivel azok nem kerültek a költségvetésen kívülre - az államnak nem kell rendelkezésre állási díjat fizetnie.

Az ok tehát nem a gazdaságban, hanem a politikában keresendő. Szeptember közepén jelent meg "baloldali értelmiségiek" felhívása a kormányhoz, amely "a nép", s nem "a brüsszeli, illetve hazai (pénz)bürokrácia" érdekeinek képviseletére szólít fel. Eszerint "az euró 2010-es bevezetése ürügyén Gyurcsány Ferenc olyan súlyos terheket rak az országra, amelyeket a társadalom nem tud, de nem is köteles elviselni", s mindez az MSZP választási bukásához fog vezetni. Ám aligha arról van szó, hogy e néhány - részben az antiglobalizációs mozgalomból is ismert - közszereplő ideológiája váratlanul megfertőzte volna a miniszterelnököt. Sokkal inkább arról, hogy e megközelítés aktuális üzenete találkozott a választási sikert a populista gazdaságpolitikától remélő kormánypárti politikusok érdekeivel.

A visszhang vegyes volt. Az emberek többségét sem az euró bevezetése, sem ennek halasztása nem hozza lázba, miközben a költségvetési szigortól sokan tartanak. A Fidesz - mivel csak az igen távoli, 2013 utáni években látja lehetségesnek az euró bevezetését - inkább csak a kormányzat következetlenségére hívta fel a figyelmet. Az MDF viszont már csak a Fidesztől való megkülönböztethetősége miatt is a gyors bevezetés híve. Akárcsak az SZDSZ, mely kitart az eddigi gazdaságpolitikai irányvonal mellett. A hazai és külföldi üzleti világ, a kutatók és elemzők véleménye egybehangzóan kritikus. Ám a forint alig, s részben a régió devizáival együtt gyengült, az állampapírhozamok nem drámaian és részben csak átmenetileg emelkedtek.

Elbizakodottságra azonban semmi ok. Az ország devizaspekulációnak való kitettsége annál nagyobb, minél később vezetik be - a régió többi országához képest - az eurót, minél hiteltelenebb a gazdaságpolitika elkötelezettsége az egyensúlyi szempontok mellett. Az ezzel kapcsolatos kockázat sokkal inkább közép-, mint rövid távú. A tavaszi választások után különösen élesen fog felvetődni, hogy gazdaságpolitikai váltás, deficitcsökkentés nélkül nem lehet a következő négy évben elfogadható feltételekkel finanszírozni az országot. Ha pedig a kiigazításra amúgy is sort kell keríteni, az sokkal vonzóbb és eredményesebb lenne, ha az euró bevezetésével járna együtt.

Sokan már készpénznek vették az euró bevezetésének halasztását. Holott nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is van mód a két cél - a modernizáció és az egyensúly - összekapcsolására. Egy kormánynak és pártjainak nemcsak "az emberek", hanem az üzleti szektor, a nemzetközi intézmények támogatására is szükségük van. Olyan 2006. évi költségvetés és középtávú prognózis melletti kiállásra van tehát szükség, amely a 2006-ban hivatalba lépő kormány számára lehetővé teszi az euró 2010-es bevezetéséhez vezető konkrét program kidolgozását.

Hétfőn, lapzártakor - némi kacskaringó után - éppen ebben állapodtak meg a kormánypártok. Ez igazából nem meglepetés. Legalábbis ha komolyan vesszük azt, amit a miniszterelnök írt néhány hete megjelent könyvében: "Sikeres ország nem engedheti meg magának, hogy választási költségvetésekben forgácsolja szét erőforrásait... Azt az utat kell járnunk, amely a kitűzött időben, 2010-ben lehetővé teszi az euró bevezetését..."

KARSAI GÁBOR

Gazdaság

Hétszer lépni, egyszer vágni

Nem kell minden kívülről érkező javaslatot végrehajtani, de most az ország érdeke is a költségvetési szigorítás - hangsúlyozta a HVG-nek Veres János pénzügyminiszter, akit az utóbbi hetek viharos pénzügyi eseményeiről és az ezekhez kapcsolódó, egymásnak sokszor ellentmondó politikusi megnyilatkozásokról kérdeztünk.

Még vannak szépségversenyek, és van egy új Miss Universe is

Még vannak szépségversenyek, és van egy új Miss Universe is

Vidámparkozók rémálma: 22 embert kellett kimenteni egy elakadt hullámvasútról Arizonában

Vidámparkozók rémálma: 22 embert kellett kimenteni egy elakadt hullámvasútról Arizonában

Mesék a zárkából - a magyar börtönök rögvalósága keveredik a fantázia világával

Mesék a zárkából - a magyar börtönök rögvalósága keveredik a fantázia világával