Nem indokolt állami kézben hagyni a főképpen reménytelen adótartozásokkal sáfárkodó, tavaly 2 milliárd forint veszteséget felhalmozó Magyar Követeléskezelő Rt.-t - véli az Állami Számvevőszék. Ellenzéki szakértők attól tartanak, a cég a választások előtt közpénzek "kimentését" segítheti.

"A tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek (MFB) az előző kormányzati ciklusban még 700 millió forintnyi osztalékot fizető Magyar Követeléskezelő Rt. (MKK) 2002 óta csak vitte a pénzt. Az anyabank időközben 2,5 milliárd forinttal, 4 milliárdosra emelte a társaság jegyzett tőkéjét, amiből az 1,6 milliárdot elvesztett" - indokolta Makkai Mária, a vizsgálatot irányító számvevő, miért javasolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az MKK gazdálkodásáról első ízben készített novemberi jelentésében a kormánynak: mérlegelje, célszerű-e állami tulajdonban tartani a társaságot. Az MFB 1997-ben létrehozott, tulajdonosi stratégia nélkül működő követeléskezelője az idők folyamán mindenevővé lett: megörökölte a bankok állami rendbetételéből eredő úgynevezett hitelkonszolidációs követeléseket, ide kerültek az MNB egykori bécsi leánybankjának, a CW AG-nak a romjai, de a korábbi Konzumbank Rt. félmilliárdos, beragadt, az úttörőszövetséggel szembeni kinnlevősége is itt landolt.

Kóka János, az MFB működését felügyelő gazdasági és közlekedési miniszter december 15-éig adott időt Erős Jánosnak és Czirják Sándornak, az MFB vezérigazgató-párosának arra, hogy megmagyarázzák, miért jó, ha az állam a tulajdonosa a követeléskezelőnek. Ám az MFB már korábban ügyesen lobbizott leánycége megtartásáért. Júniusban ugyanis - anélkül, hogy erről előbb bárki nyilvános hatástanulmányt készíttetett volna - Bőhm András szabaddemokrata és Szabó Lajos szocialista honatyák indítványára az Országgyűlés módosította az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról (APEH) szóló törvényt, s azóta az APEH csak az MKK-nak adhatja el a felszámolás vagy végelszámolás alá tartozó szervezetekkel szembeni követeléseit (amelyeket azonban az MKK más cégeknek is továbbadhat).

A törvény nem szabja meg az üzlet részleteit, hanem azokat az APEH és az MKK vezetőire bízza, azzal, hogy megállapodásukat a pénzügyminiszternek is jóvá kell hagynia. Veres János október közepén áldását is adta az első, 1177 darab követelésből álló, eredetileg mintegy 25 milliárd forint értékű csomag eladására, amelynek ára közel 500 millió forint. Az ominózus követelésekhez egyébként az MKK - attól függően, hogy az adós mióta áll felszámolás alatt - a tőke 1-2 százalékáért juthat hozzá.

Az MKK 1999-2003 között is monopolhelyzetet élvezett a felszámolás alatt állók adótartozásainak a megvételében (2003 és 2005 nyara között az APEH nyilvános pályázattal értékesítette a lejárt követeléseket). Ebben az időszakban az MKK 22 ezer darab, összesen 350 milliárd forintnyi követelést vásárolt 2-4 százalékos áron - tájékoztatta a HVG-t Várszeghi György, az adóhivatal főosztályvezetője. A köztartozások átvételén azonban bukott az MKK, amelynek ezért kellett az idén 1,6 milliárd forinttal csökkentenie a jegyzett tőkéjét, igaz, nem a saját hibájából - állapította meg az ÁSZ. Az MKK szakemberei ugyanis arra számítottak, hogy bizonyos esetekben az adós cégek tulajdonosain is behajthatók a követelések, ám hosszas jogvita után a Legfelsőbb Bíróság egy 2004-es jogegységi határozatában kimondta: az úgynevezett mögöttes felelősség jogintézményével csak az APEH élhetett volna (lásd Mögöttes című írásunkat).

Ellenzéki szakértők szerint azonban az MKK újbóli helyzetbe hozásának hátterében politikai megfontolások húzódhatnak meg. Az APEH lejárt követeléseinek tömeges vásárlása ugyanis előre nem kalkulálható költségeket teremthet az elmúlt években takaréklángon működő követeléskezelőnél, ismét veszteségesbe fordítva az MKK épphogy helyrepofozott, idén novemberig félmilliárd forintos adózatlan eredményt mutató mérlegét. Az MFB-bankcsoport eddig minden politikai ciklusban alkalmas volt arra, hogy valamilyen számviteli trükk révén pártkasszákba csorgasson át közpénzeket, meglehet, ez a 2006-os választások előtt sem lesz másként: az MKK, amelyet az MFB kormányváltás utáni tisztába tétele ürügyén még ki akartak emelni az állami bankcsoportból, szinte kontrollálhatatlan pénznyelő céggé tehető.

Megugró költségeivel együtt is legalább 200 millió forintos adózatlan eredményt produkál jövőre az MKK - jósolta a HVG-nek Aladics Sándor, az MFB vezérigazgató-helyettese. Állami létét megerősítő új feladatokat is kap a cég: 2006-tól nemcsak az adótartozásokat, hanem a részben az állam által viszontbiztosított Hitelgarancia Rt., valamint az állami tulajdonú Eximbank Rt. és a Magyar Exporthitel-biztosító Rt. kinnlevőségeit is megveheti.

Az állam egyébként még ha akarná, sem adhatná el azonnal a követeléskezelőt. Az MKK-nak ehhez előbb el kellene számolnia a Pénzügyminisztériummal (PM) - tettek még egy meglepő észrevételt a kormánynak jelentésükben a számvevők. Vizsgálódásuk során ugyanis úgy találták, hogy az előző kormányzati ciklusban a banki hitelkonszolidációból származó követelések behajtásakor az MKK megrövidítette az államot. E speciális, a bankok kilencvenes évek eleji állami kistafírozásakor átvett követeléseket az MFB 1997-ben kapta meg a PM-től, majd adta át először bizományba, 1999-től pedig véglegesen az MKK-nak. A PM e tranzakcióhoz írásban csak utólag, 2001-ben járult hozzá, ugyanakkor abszurd módon addig is fenntartotta az MFB és a tárca közötti (az ÁSZ egy korábbi, 1998-as jelentésében az állam számára egyébként előnytelennek minősített) elszámolási technikát. A mintegy 64 milliárd forintos csomag után az MKK 573 millió forintot fizetett ki a PM-nek, majd 2001 tavaszán lezárta az ügyet, azzal, hogy a továbbiakban ebből semmilyen bevétele sem lesz. Csakhogy 2004 végéig még közel 800 millió forintot kaszált, aminek egy része a PM-et illetné meg, hogy azzal a bankok talpra állítása miatt keletkezett államadósságot csökkentse - vélekednek a számvevők.

A 2002-es kormányváltás után a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és Keller László volt közpénzügyi államtitkár hűtlen és hanyag kezelés gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hitelkonszolidációs bevételek eltitkolása miatt. A HVG értesülései szerint azonban a nyomozók által felkért igazságügyi szakértők nem találtak kivetnivalót. Felelősnek tartották ugyanakkor az MKK két, a Fővárosi Főügyészség (FF) által a HVG érdeklődésére meg nem nevezett, kormányváltás előtti irányítóját azért, mert 2001-ben állítólag a valós értékénél 41 millió forinttal kevesebbért adták el két magánszemélynek a beragadt banki követelésekkel foglalkozó 2S Gazdasági Szolgáltató Rt.-t. A vevők (egyikük az MKK akkori jogtanácsosának távoli rokona) 10 millió forintot fizettek készpénzben, és átvállalták a cég 30 millió forintnyi adósságát (HVG, 2003. február 15.).

GYENIS ÁGNES

Pénzügyek

Mögöttes

Fő szabályként a cégformától függ, hogy egy gazdasági társaság tagja csak az általa nyújtott vagyon erejéig felel-e a...

Michelle Obama megmutatta, hogy nézett ki a szalagavatóján

Michelle Obama megmutatta, hogy nézett ki a szalagavatóján

Nyomoz a rendőrség a Hajdúsámsonnál talált kutyatetemek miatt

Nyomoz a rendőrség a Hajdúsámsonnál talált kutyatetemek miatt

Ozzy Osbourne Parkinson-kórja miatt lefújta a turnéját

Ozzy Osbourne Parkinson-kórja miatt lefújta a turnéját

Betiltatnák a britek a bosszúpornót és a paparazzi fotókat

Betiltatnák a britek a bosszúpornót és a paparazzi fotókat

Duma Aktuál: Az időszámítás kezdetén kártyanaptárt is hoztak a háromkirályok

Duma Aktuál: Az időszámítás kezdetén kártyanaptárt is hoztak a háromkirályok

Törnek? Nem törnek? Leejtették a legújabb összecsukható telefonokat

Törnek? Nem törnek? Leejtették a legújabb összecsukható telefonokat