Egy hét éve befuccsolt angyalföldi lakásépítkezés károsultjai futnak millióik után, amit most az önkormányzattól remélnek megkapni. Közben úgy tűnik, az építkezés befejezését nyárra ígérő új beruházó körül sincs minden rendben.

Aki 1995-ben lakást vett a helyiek által csak szellemtanyának nevezett angyalföldi Szent László-házban, annak most újra be kellene fizetnie, ráadásul az eredeti összeg legalább kétszeresét, ha ebben az épületben szeretne otthont magának. Mindez úgy történhetett meg, hogy az építkezést kezdő és a reménybeli lakóktól 360 millió forintot beszedő Mátra & Bükk Kft. (M&B) 1997 őszén csődbe ment - majd 1999 végén felszámolásra is jutott -, így a károsultaknak se lakásuk, se pénzük. Jobb híján az új beruházót, az építkezést tavaly óta folytató ECMS Vagyonkezelő Kft.-t bombázzák: úgy adjon el nekik lakást a várhatóan 2006 nyarára elkészülő, 28-66 négyzetméteres, mediterrán hangulatú, teraszos otthonokból álló Szent László-házból, hogy beszámítja egykori befizetésüket.

"Ha a sárdobálás folytatódik, 130 lakás értékesítése kerülhet veszélybe" - fakadt ki Krasznai Zoltán, az ECMS ügyvezető résztulajdonosa. Az ECMS - pontosabban a vele közös irányítású HLRC Magyarország Vagyonkezelő Kft. - 2003-ban a felszámolásból vásárolta ki meglehetősen olcsón, 190 millió forint plusz az áfáért a Szent László utcai, akkor 35-40 százalékos készültségben álló társasházat és további 50 millió forintért a hozzá tartozó telket. "Az ingatlant tehermentesen vettük meg, nem felelünk semmilyen régi követelésért" - szögezte le a HVG-nek Krasznai. "Az új tulajdonos valóban nem állhat helyt a régi bűnökért, de a kerületi önkormányzat, amely 1994-ben a telket és a nevét adta a projekthez, nem térhet ki a becsapott emberek követelései elől, ezért a Fővárosi Bíróságon (FB) perben követelünk kártérítést tőle" - jelentette ki a 94 egykori lakójelöltet képviselő Petz László ügyvéd, aki maga is károsult. (A lakók még 1997-ben sikkasztás gyanúja miatt feljelentették Koszta Mihályt, az M&B egykori főtulajdonos-vezetőjét, aki nem sokkal később autóbalesetben elhunyt.)

A kilencvenes évek elején gyakori volt a XIII. kerületi önkormányzat által is bevezetett konstrukció, melyben magánbefektetők építettek az önkormányzat telkén társasházat, és a területért lakásokkal fizettek. A Szent László utcai telekért például 500 négyzetméternyi lakást kapott volna a helyhatóság. Az önkormányzatok azonban nem mindig jártak utána, kivel is kötnek szerződést, így előfordult, hogy kellő tőke és építőipari tapasztalat nélküli, kalandorvállalkozásokkal állapodtak meg. "Sosem építettünk, projektfejlesztő cég voltunk, referenciát partnereink, a tervező és a kivitelezők adtak" - ismerte el a HVG-nek Hajdú János, az M&B egykori gazdasági igazgatója és kisebbségi tulajdonosa. A cégnek saját tőke híján a Postabanktól kapott 100 millió forintos rövid lejáratú kölcsönből és a lakók befizetéseiből kellett volna felépíteni az 1996-os árakon is közel 900 millió forintos társasházat. Ráadásul az M&B amellett, hogy bő 100 millió forinttal alultervezte a beruházás költségeit, mintegy 330 millió forinttal rontotta pénzügyi pozícióját azáltal, hogy csak a lakásokat árulta előre, de a garázsokat és az üzlethelyiségeket nem - derül ki abból az igazságügyi szakértői jelentésből, amit a károsultak immár hatodik éve folyó perében rendelt meg a bíró.

A szövetségbe tömörült becsapottak első menetben azért pereltek, hogy a földhivatal jegyezze be tulajdonszerzésüket az ingatlanban, miután a legtöbben a teljes (vagyis a telek arányos részét is magában foglaló) vételár 90 százalékát kifizették. Az FB 2000-ben született részítélete szerint azonban nem lettek tulajdonosok, mivel a félig kész épületet nem nyilvánították társasháznak, és a telket sem osztották fel. Utóbbi az önkormányzat tulajdonában maradt, amely 2000-ben bízta meg a felszámolót, hogy a telekkel együtt adja el az ingatlant. A lakók azonban jogtalannak tartják, hogy az önkormányzat így bontotta fel az eredeti, telekért lakást csereszerződést, és vette ki mindenkit megelőzve a pénzét a bedöglött projektből. Más kérdés, ha felépült volna a ház, az önkormányzat 500 négyzetmétere most közel 200 milliót érne.

Körülbelül 50 százalékos kielégítést ígért a felszámoló az eljárásba bejelentkező (és ezért követelésük egy százalékát a felszámolónak megfizető) károsultaknak, akik azonban ebből biztosan nem tudnak másik lakást venni. A felszámolást egyébként az önkormányzat kezdeményezte, mivel az építkezés 1997. őszi leállása után nem tudott egyezségre jutni a lakókkal a folytatásról. Csakhogy így annyira leértékelődött az ingatlan, hogy a felszámoló a hetedik pályázaton nagyjából fél áron tudta azt eladni az ECMS Kft.-nek. Mindez több évre muníciót ad a kerületi ellenzéknek, hogy támadja a csereszerződést megkötő és azóta is hivatalban lévő Tóth József szocialista polgármestert.

A beruházás körül mostanáig sem oszlott el a homály, jóllehet az építkezés gőzerővel folyik, és a Budapest Bank Rt. (BB) 1,2 milliárd forintos hitelének köszönhetően pénz is van rá. S bár a BB alaposan megvizsgálta a projektet, mielőtt odaítélte volna a kifejezetten erre az ingatlanfejlesztésre alapított ECMS Kft.-nek a kölcsönt, úgy tűnik, a beruházók cégcsoportjának háza táján sincs minden rendben.

Az ECMS másik tulajdonosa, Csernai Gábor korábban az - Expressz hirdetési újság kiadójával névhasználati jogvitába keveredett - Újpressz Apróhirdetés Rt. tulajdonosa volt (HVG, 2003. május 17.), s e tevékenység segítésére fél tucat vállalkozást működtetett közösen Krasznaival. Miután az Újpresszt 2003-ban eladták, szinte valamennyi cégüket végelszámolták, és ingatlanüzletekbe fogtak. Ehhez alapították 2003 őszén a Szent László-házra kiírt pályázaton nyertes HLRC Kft.-t, amelynek ügyvezetője Csernai, tulajdonosa pedig a Virgin-szigeteki HLRC Corp. A HLRC ellen - amely nem csinált mást, mint megvette a "szellemházat", és eladta az ECMS-nek, s ezen 2004-ben 86 millió forintot bukott - idén tavasszal az APEH indított végrehajtást adótartozás miatt, de úgy hírlik, eddig hiába. A Nemzeti Nyomozó Iroda sajtóosztályának tájékoztatása szerint az ügyben az APEH feljelentést tett, a nyomozás áfacsalás gyanúja miatt két gyanúsított ellen folyik. Bármi lesz is a büntetőügy kimenetele, a Szent László-ház lakásaira most előleget fizetők biztonságban vannak: pénzüket ugyanis a BB letéti számláján őrzik.

GYENIS ÁGNES

Egykori OTP-s felsővezető került az Appeninn élére

Egykori OTP-s felsővezető került az Appeninn élére

Mészáros Lőrinc felesége elmondta, milyen tévét akarnak

Mészáros Lőrinc felesége elmondta, milyen tévét akarnak

Vastag csekkel lépett ki saját cégéből az Android atyja, befuccsolhat a mobilja

Vastag csekkel lépett ki saját cégéből az Android atyja, befuccsolhat a mobilja

Gulyás: A Fidesz megérdemelné, hogy több kerületben is örökös polgármestereket adjon

Gulyás: A Fidesz megérdemelné, hogy több kerületben is örökös polgármestereket adjon

Közel négymillió forint végkielégítést kap Tarlós István

Közel négymillió forint végkielégítést kap Tarlós István

Vizsgálódnak a Borkai-ügyben Horvátországban

Vizsgálódnak a Borkai-ügyben Horvátországban