Két per biztosan indul az adóhatóság azon határozatai ellen, amelyekben színlelt munkaszerződést állapítottak meg nagy ügyvédi irodák és ügyvédek megbízási kapcsolataiban. Az adóhivatal országosan ellenőrizte az ügyvédi szakmát.

Csak semmi pánik - erre mindenkinek összekoccantak a fogai. A rejtői bon- mot-t alapul véve ez a helyzet az ügyvédi irodákban a tavaly ősszel lefolytatott, összesen 68, véletlenszerűen kiválasztott irodát érintő országos adóhatósági vizsgálat nyomán. Az ellenőrzések az adóhatóságon belül ezekben a hetekben jutnak el első és másodfokra, két iroda pedig már közigazgatási pert is indított az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) határozata ellen. "Ezekben a revizorok arra a következtetésre jutottak, hogy az ügyvédek és az irodák közti megbízási szerződések valójában leplezett munkaviszonyt takarnak, ezért ezeket »adójogilag« a hivatal átminősíti" - foglalta össze a megállapítások lényegét a HVG-nek Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese. Szerencse a bajban, hogy június végéig moratórium van a színlelt szerződésekre, azaz az APEH nem szabja ki az egyébként szokásos bírságot és az utólagos közteher-befizetést, ha az érintettek a határidőig átalakítják a kontraktusokat. Az adóhivatalban azt egyébként nem tudták megmondani, hány ilyen tartalmú határozatot hoztak.

Mindkét oldal másképpen értelmezi a történteket. Az adóhivatal - miként azt Polgár Péter ellenőrzési főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta - alapjában véve azt nézte meg, betartják-e az ügyvédek az adójogszabályokat, azaz szabályosan zajlik-e a bevallás, illetve a közterhek megfizetése. Ennek keretében vizsgálták azt is, hogy a törvényekben előírtak szerinti-e a foglalkoztatás. A HVG által megkérdezett ügyvédek azt mondják, ha eleget tennének az APEH elvárásának, akkor önkényes törvényértelmezéssel lényegében a zugírászat bűnébe esnének, ami természetesen büntetendő. A probléma abból fakad, hogy az ügyvédi törvény - a nevezettek függetlensége érdekében - kimondja: ügyvéd nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban (ahogyan a könyvvizsgálók sem).

A revizorok azonban olyan megbízási szerződéseket találtak, amelyekben a december végén közzétett pénz- és munkaügyi miniszteri együttes irányelvben összefoglalt összes olyan körülmény megtalálható, amelyek megléte esetén színleltnek kell tekinteni ezeket az okiratokat - idézte fel az eseményeket az APEH elnökhelyettese. Ilyen ismérv egyebek közt a szervezetbe, hierarchiába illesztett munkavégzés, az alá-fölé rendeltség, a munka idejének, helyének meghatározása, a kötelező rendelkezésre állás, a konkrét (vállalkozási) teljesítménytől független rendszeres díjazás, az utasítási jog gyakorlása a megbízott ügyvéddel szemben. "Ezt látva nem tehettek mást kollégáim, mint hogy adójogilag munkaviszonynak minősítsék a szerződéseket" - mondta Vámosi-Nagy az irányelvben foglalt jogszabályokra és jogerős bírósági döntésekre hivatkozva. Korábban az elnökhelyettes más állásponton volt, 2004-ben az Adó című szakfolyóiratban még azt írta, hogy az ügyvédi törvény tiltja az ügyvéd munkaviszonyát, emiatt "az adóhatóság nem minősítheti a megbízási jogviszonyt munkaviszonynak, még akkor sem, ha adott esetben a tartalmi jegyek erre utalnak".

A probléma nem kizárólag, de elsősorban a nagy, gyakran nemzetközi lánc partnereként működő irodákat érinti. Ezek a sokszor több százmillió forintos éves bevételű irodák az ügyvédi törvényben meghatározott tagtulajdonos partnerek kezében vannak. Jövedelmük az iroda teljes bevételétől is függ, míg a szerződött ügyvédeké csak díjazásuktól. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nem az adókikerülés áll a háttérben, hanem az, hogy a tagok nem akarják a haszonból is részesedéshez juttatni az "egyszerű" ügyvédeket, akikkel tehát olyan megbízási szerződéseket kötnek, amelyek tényleges tartalmuk szerint munkaviszonyt lepleznek.

Az egyik érintett iroda tagja vitatja ezt az érvelést. Szerinte nonszensz lenne, ha akár bírósági ítélet tenné lehetetlenné, hogy maguk döntsék el, kiket fogadnak tagjaik sorába. Az APEH álláspontja viszont az, hogy az ügyvédi törvény 1998-ban megteremtette a lehetőséget az alkalmazott ügyvéd foglalkoztatására, akik valóban munkaviszonyban állnak. Csakhogy - derül ki például az egyik iroda bírósági keresetének érveiből is - ezek valójában nem is ügyvédek (tipikusan az ügyvédbojtárokat foglalkoztatják így), mert saját nevükben nincs joguk ügyet elvállalni (tevékenységüket csak egyetlen ügyvédi iroda vagy ügyvéd számára végezhetik), nem szerkeszthetnek és ellenjegyezhetnek okiratot, nincs ügyvédi pecsétjük, ügyvédi felelősségbiztosításuk, és nem tagjai az ügyvédi kamarának, az úgynevezett kamarai névjegyzékben azonban szerepelhetnek. Ügyvédi tevékenységet viszont kizárólag az végezhet, aki tagja a kamarának. Színlelt szerződésről ügyvédek esetében már csak azért sem lehet beszélni - hangsúlyozták a HVG által megkérdezett ügyvédek -, mert a felek akarata nem leplezett: az ügyfél ügyvédi (nem pedig gyakornoki) munkát igényel, az iroda pedig ezt teljesíti. Mivel azonban az ügyvédi munka nem végezhető el munkaviszonyban, a szerződés tartalma szerintük valódi. (Az alkalmazott ügyvédek státusának felemássága az oka annak, hogy az 5 ezer budapesti ügyvéd mellett alig száz ilyen státusú, de már szakvizsgázott jogász dolgozik.)

A Magyar Ügyvédi Kamara bízik abban, hogy a hatóságokkal közösen megoldást találnak a problémára - mondta a HVG-nek Horváth Jenő elnök. Az egyik lehetséges kiút egy új intézmény, az ügyvédi társulás beiktatása az ügyvédi törvénybe, amely szétválasztaná a tagok jelenleg összetartozó tagi és tulajdoni viszonyát. Ez afféle tevékenységegyesítő társulás lenne - magyarázta a HVG-nek Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke.

A színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium egyébként csak az adóeljárásra vonatozik, a munkaügyi felügyeletek kezét nem köti. Ők jelenleg is munkaszerződéssé minősítik a színlelt megbízásokat. Adataik azonban azt mutatják, hogy nehezen találnak fogást. A tavalyi közel 39 ezer ellenőrzés során 7800 alkalommal intézkedtek feketemunka ügyében, ebből a színlelt szerződések aránya mindössze 3-4 százalék volt. Kovácsszegi Dorottya, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium tanácsosa a bizonyítás nehézségeivel magyarázza ezt. A bíróság sokszor nem fogadja el, hogy a foglalkoztatás valamennyi körülményének elemzése alapján az érintettek valójában munkaviszonyra jellemzően dolgoznak vállalkozási szerződéssel.

BAK MIHÁLY

Roska Botond: "Nem szabad, hogy a díjak becsapjanak"

Roska Botond: "Nem szabad, hogy a díjak becsapjanak"

Orbán a Borkai-ügyről: "Majd hétfőn mondom el a véleményem"

Orbán a Borkai-ügyről: "Majd hétfőn mondom el a véleményem"

A Bálnán belül értékeli majd az eredményeket Orbán Viktor

A Bálnán belül értékeli majd az eredményeket Orbán Viktor

Nem gyerekjáték: 60 km/h-val küldték egymásnak a Lego Bugattit és Porsche 911-est

Nem gyerekjáték: 60 km/h-val küldték egymásnak a Lego Bugattit és Porsche 911-est

Az Autobahnon sem sok VW Golf rohangál 319 km/h-s tempóval – videó

Az Autobahnon sem sok VW Golf rohangál 319 km/h-s tempóval – videó

Durva kampány? Kanadában golyóálló mellényt viselt egy gyűlésen a kormányfő

Durva kampány? Kanadában golyóálló mellényt viselt egy gyűlésen a kormányfő