Kevés önkormányzat szerez pénzt kötvények kibocsátásával, s hajlandóságukat tovább csökkentheti, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól kedvezőbb feltételű infrastrukturális hiteleket vehetnek fel.

Már csak a helyi képviselő-testület áldása szükséges a budapesti XII. kerületi önkormányzat 2,5 milliárd forint értékű, 15 év múlva lejáró, devizaalapú, zártkörű kötvénykibocsátásához. A papírok értékesítéséből befolyó pénzből a hegyvidéki helyhatóság a hírek szerint sport- és szabadidőközpontot húz fel ez év végéig a MOM Parkkal szemben lévő, jelenleg elhanyagolt állapotú sporttelepnek otthont adó telken. Nem tudni, miért választotta a forrásbevonás ezen formáját a tehetősként ismert XII. kerület vezetősége, erről ugyanis a HVG-nek Mitnyan György polgármester nem kívánt nyilatkozni.

Közlékenyebb volt nyíregyházi kollégája, Csabai Lászlóné. Elmondta: tavaly ilyenkor azért bocsátottak ki 12,5 millió svájci frank összértékben kötvényeket, mert azokat csak a tízéves futamidő végén kell - egy összegben - törleszteniük, addig csak a kamatokat fizetik, míg a bankhitel tőkerészének visszafizetésébe azonnal bele kellett volna fogniuk. Ez azért lényeges szempont számukra, mert a kötvények eladásáért kapott pénz mintegy feléből, valamint a forintra átszámítva ugyanekkora, 800 milliós állami támogatásból tavaly őszre Nyíregyháza-Sóstófürdőn felépített élményfürdő és egészségturisztikai központ felfutását az önkormányzati vezetők csak 2-3 év múlva várják. Elsősorban a szabadidő-komplexum bevételeiből kívánják törleszteni a kötvényeket. A papírokat egyébként a helyhatóság tulajdonában álló Sóstó-Gyógyfürdők Rt. bocsátotta ki, s azért minősül a kötvényakció önkormányzatinak, mert a visszafizetésre Nyíregyháza városa vállalt készfizető kezességet. A fürdőt az rt üzemelteti, s miután lejár az az öt év, ameddig az állami támogatás fejében egy létesítménynek önkormányzati tulajdonban kell maradnia, a fürdő átkerül a vállalkozáshoz.

A Szabolcsban bevált módit másolta le tavaly ősszel Miskolc is, ahol az önkormányzati tulajdonú Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt. volt a 9,5 millió svájci frankos kötvények kibocsátója. Az ellenérték három fejlesztéshez biztosít forrást: a bérlakásprogramhoz, a befektetők fogadására alkalmas infrastruktúrával ellátott iparterület kialakításához, valamint a belvárosi rekonstrukcióhoz. Miskolcon abban bíznak, hogy a fejlesztések révén majd annyi bevételük származik, amennyi elegendő lesz a kötvények törlesztéséhez. "Ez volt a legolcsóbban elérhető pénz számunkra, ráadásul a kötvénytulajdonos számára is biztonságos kihelyezés, mivel a visszafizetést ingatlanfedezet garantálja" - tájékoztatott Veres Gábor, az rt sajtófőnöke.

A kötvényvásárlói egyes szám használata azért indokolt, mert a miskolci papírokat teljes egészében a kibocsátásokat szervező OTP Bank Rt. jegyezte le, csakúgy, mint a nyíregyháziakat. Ez egyáltalán nem szokatlan Magyarországon. Kötvények kibocsátását ugyanis általában maguk a pénzintézetek javasolják a helyhatóságoknak, ha az azok által igényelt forrás - mérete vagy kért futamideje miatt - hitelként túl kockázatos lenne egy pénzintézet számára. A 2003-ban tízéves lejáratra kötvényeket értékesítő Edelény például ilyen hosszú időre nem kapott volna hitelt szociális bérlakások vásárlására, út- és járdaépítésre - ismerte el Molnár Oszkár polgármester. Ugyanakkor - hogy egy önkormányzat az elutasított hitelkérelem után ne mással intéztesse kötvényügyeit - a bankok általában magukra vállalják a papírok forgalmazását, sőt le is jegyzik azokat, az esetleges továbbadás reményében. Meg persze azért is, nehogy a kliens a kötvényakció apropóján esetleg más pénzintézeti szolgáltatást is másra bízzon. Az önkormányzati ügyfelekért ugyanis nagy a harc, elsősorban az e piacon sokáig egyeduralkodó OTP Bank és az utóbbi másfél évtizedben fő vetélytársává előlépett Raiffeisen Bank Rt. között, de nagy hajrába kezdett az Erste Bank Hungary Rt., valamint a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. is.

Az önkormányzati kötvények banki lejegyzése annak is betudható, hogy ezek az értékpapírok Magyarországon még nem igazán honosodtak meg befektetési alternatívaként, így alig van rájuk kereslet, szemben a fejlett tőkepiacú országokkal, ahol a bankok mellett biztosítók, befektetési és nyugdíjalapok is szemezgetnek belőlük. Igaz, a magyarországi önkormányzatikötvény-kínálat is meglehetősen szegényes. Az ország 3108 településéből az elmúlt öt évben mindössze nyolc helyhatóság bocsátott ki ilyen értékpapírt (lásd táblázatunkat a 103. oldalon).

"Míg az EU nyugati felében az önkormányzatok három forrásból - helyi bevételekből, az állam és a magánszféra együttműködésén alapuló ppp-finanszírozásból és kötvénykibocsátásból - jutnak pénzhez, addig Magyarországon az utóbbi két forma az önkormányzatok számára ismeretlen, kidolgozatlan" - állította Dióssy László, a mintegy 1700 önkormányzatot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Brókerek szerint sok önkormányzatnak fogalma sincs arról, hogy egyáltalán van alternatívája a szokványos hitelfelvételnek. Mások pedig azért ódzkodnak effajta tőkepiaci kalandtól, mert attól tartanak, hogy a kötvényekkel több a macera, mint a bankhitelekkel, ráadásul az előbbieket megdrágítják a kibocsátáshoz kapcsolódó költségek, mivel jutalékot kell fizetni az értékpapírokat forgalmazó brókercégeknek, s még részletes befektetési tájékoztatót is kell készíteni.

A bankok mégis bíznak abban, hogy az önkormányzatok kötvénykibocsátási hajlandósága nőhet, hiszen a 2003-2004-ben viszonylag magas jegybanki alapkamat tavaly fokozatosan 6 százalékra mérséklődött, s így már az ennél 0,5-1 százalékponttal magasabb kötvénykamatok is elviselhető terhet jelenthetnek. Csabainé szerint Nyíregyháza fontolgatja is, hogy a közeljövőben - legfeljebb 400 millió forint értékben - immár nyilvánosan is piacra dob kötvényt. A szomszédos, rutinos kötvénykibocsátónak számító Debrecen azonban nem tartja időszerűnek az újrázást - tájékoztatta a HVG-t Kósa Lajos polgármester. Tavaly nyár óta ugyanis jelentős elszívó hatást jelent a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) Sikeres Magyarországért nevű infrastruktúrafejlesztési hitelprogramja. Ez 2-3 év türelmi idő után törleszthető, hosszú lejáratú hitelek felvételét teszi lehetővé, akár devizában is, és ami igazán csábító: az árfolyamkockázatot teljes egészében az MFB viseli - sorolta több önkormányzati vezető is az állami hitel előnyeit a piaci kötvényekkel szemben. Ezért cserébe az önkormányzatok vállalják, hogy nyílt, nem egy esetben nemzetközi közbeszerzési eljáráson választják ki a beruházásukhoz MFB-hitelt közvetítő hazai kereskedelmi bankot. E rendkívül kedvezményes hitelfeltételekkel azonban az állam túlságosan "elkényezteti" a helyhatóságokat, amelyek így nem kényszerülnek kockázatvállalásuk piaci megméretésére, hiszen az MFB-hitelek visszafizetésének rizikóját is az adófizetők viselik.

CSABAI KÁROLY

Pénzügyek

Irreálkamat

Felháborodást váltott ki a hazai bankszektorban, hogy tavaly egyes pénzintézetek több mint tucatnyi esetben irreálisan...

Hadat üzenne Matolcsy a cukornak és bölcsődei influenzának

Hadat üzenne Matolcsy a cukornak és bölcsődei influenzának

Puzsér Róbert: Ha nem választanak meg, visszalépek a kulturális térbe

Puzsér Róbert: Ha nem választanak meg, visszalépek a kulturális térbe

Tizennégy szavazat – volt, ahol ennyi döntött két polgármesterjelölt között

Tizennégy szavazat – volt, ahol ennyi döntött két polgármesterjelölt között

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

Karácsony: Méltó ez az alkalom Tarlós távozásához

Karácsony: Méltó ez az alkalom Tarlós távozásához

Karácsony vezet Tarlós előtt

Karácsony vezet Tarlós előtt