Már-már szürreális - számokkal, közgazdasági érvekkel alá nemigen támasztható - kampány bontakozott ki az utóbbi...

Már-már szürreális - számokkal, közgazdasági érvekkel alá nemigen támasztható - kampány bontakozott ki az utóbbi hetekben a nyugdíjasok és az aktív dolgozók voksaiért egyaránt. Az egyfelől az időskori ellátások növeléséről, másfelől a munkás évekre ígért jelentős teherkönnyítésről szóló licitverseny mögött homályban marad a tervek megvalósításának fedezete.

A kormánykoalíció képviselői törvénybe öntve már 2005 novemberében megszavazták, a Fidesz pedig választási győzelme esetére ígéri a társadalombiztosítási (tb) járulék csökkentését. A szocialista-szabaddemokrata honatyák tempója szerint előbb 2007-ben, majd 2009-ben csökkennének a mostani 29 százalékról összesen 5 százalékponttal a munkaadói tb-járulékok, amiből hármat az egészség-, kettőt pedig a nyugdíjbiztosítási járulék mérséklése jelent (jelenleg ezek mértéke 11, illetve 18 százalék). A Fidesz emelte a tétet: kormányra kerülése esetére azonnali és jóval radikálisabb - 10 százalékpontos - könnyítést hirdet. Az emiatti 30 százalékos bevételkiesést a párt szószólói szerint a gazdaság élénkítésével, a foglalkoztatás bővítésével ellensúlyozni lehetne, sőt - hangoztatják - a többletből még 14. havi nyugdíjra is futná.

Az utóbbi érdekében az ellenzéki párt a mostani ciklus utolsó pillanatára, múlt hétfőre törvénymódosítást is benyújtott, de ennek tárgyalását - miként az borítékolható volt - a kormánypárti képviselők leszavazták. Leginkább a forráshiányra és arra hivatkozva, hogy az ő 2010-ig megvalósítandó, összesen 130 milliárd forintos többletkiadást okozó nyugdíjkorrekciós programjukat már elfogadta a parlament, s ennek első lépését már meg is tették azzal, hogy januártól emelték a saját jogon nyugdíjhoz nem jutó mintegy 190 ezer özvegyi nyugdíjas ellátását. Mellesleg a Fidesz öngólt lőtt rosszul megfogalmazott indítványával, betű szerint ugyanis 2006-ban még nem adna többet a nyugdíjasoknak, hanem éppen ellenkezőleg: elvenné a 13. havi járandóságukat. Az ellenzéki párt a voksgyűjtés érdekében feltehetően kiköszörüli ezt a csorbát, ha az országgyűlési választások előtt sor kerül az általuk e témában is kezdeményezendő rendkívüli parlamenti ülésnapra.

Erdős Tibor akadémikus a Népszabadság múlt szombati mellékletében lerántja a leplet a Fidesz érveléséről, miszerint nekik 1998-2002 között egyszer már sikerült bizonyítaniuk, hogy a járulékcsökkentést követően kiugróan nőtt (a négy év alatt egyébként összesen 5 százalékkal) a foglalkoztatás, és dőlt a lé a tb-alapokba. Erdős hangsúlyozza: akkor a járulékcsökkenés nem egyetlen évben, hanem négy évre elosztva ment végbe, ráadásul a foglalkoztatásnak a ciklus első két évében tapasztalt emelkedését inkább konjunkturális okok gerjesztették, amit az is igazol, hogy a járulékcsökkentés második lépése után már alig nőtt, rá egy évre pedig stagnált a foglalkoztatottak száma. Ami pedig a járulékbevételeket illeti: ezeket a minimálbér megduplázása, ennek tovagyűrűző hatásaként az átlagbérek emelkedése, továbbá a munkáltatók által fizetett úgynevezett tételes egészségügyi hozzájárulás növelése is hizlalta. A pénzügyi tárca számításai szerint egyébként 1998-2002 között mindent egybevetve bő kétszeresére nőtt a minimálbér és másfélszeresére az átlagbér utáni tb-terhelés.

Ráadásul féloldalas dolog kizárólag a bevételek alakulására hivatkozni; az előbbieknél ugyanis csak a kiadások duzzadtak gyorsabban, következésképpen többszörösére nőtt a hiány és a központi költségvetés tb-alapokhoz való hozzájárulási kötelezettsége is. A helyzet ma sem rózsás. Bármilyen arányban osztaná is el a Fidesz a 10 százalékpontos csökkentést a két tb-alap között, mindkettőnél csak mélyülne a már most meglévő űr. Mint ahogy pótlólagos pénzbevonást feltételez a szocialista-liberális többség által már elfogadott - szordínósabb - járulékmérséklés is. A Nyugdíjbiztosítási Alap például 2005-ben összesen 421,5 milliárd forint központi büdzséből származó forrásból táplálkozott, de még így is 92,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, azaz a bő 1850 milliárd forintos alap csaknem 30 százalékát adóbevételekből kellett kipótolni. A 2006. évi költségvetési előirányzat szerint az idei kiegészítés 473,4 milliárd forint, amit természetesen tovább növel az alap - nem is esetleges - hiánya. Egy újabb havi nyugdíjhoz például 170 milliárd forintot kellene elővarázsolni. A Fidesz-ígéret betartása esetén természetesen azon felül, ami a 10 százalékpontos csökkentés okozta 650 milliárd forintos bevételkiesésből a nyugdíjbiztosításra jut majd.

Bármelyik oldal kerül is hatalomra az áprilisi választások után, egyik sem úszhatja meg, hogy a tb-nyugdíjrendszer stabilizálása érdekében új bevételek után nézzen. A forrásbevonás eszköze lehet a minimálbér egyszer már bevált (másfelől viszont sok könnyűipari céget padlóra küldő) emelése, de nem elképzelhetetlen az egyéni járulékok növelése sem. Urbán László, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, aki 1998-ban egy ideig a Fidesz pénzügyminiszter-jelöltje volt, egy múlt heti konferencián - szigorúan magánvéleményként - például azt hangoztatta, hogy a munkaadói járulék-enyhítést a munkavállalóknál 5 százalékpontos emeléssel kellene ellensúlyozni, bérbruttósítással összekötve. Egyik megoldás sem kínál azonban túl tág mozgásteret, a minimálbér túlzott feltornázása ronthat a gazdaság versenyképességén, az egyéni terhek emelésének pedig egy korábbi alkotmánybírósági határozat, az úgynevezett "felén túli sérelem" elve szab gátat. Ez például azt jelenti, hogy a mostani 8,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 8 százalék tagdíj plusz 0,5 százalék járulék) legfeljebb 4 százalékkal növelhető anélkül, hogy annak fejében az egyén többletszolgáltatást kapna.

Valószínűleg több lépés ötvözésére lesz szükség, hiszen 1 százalékpontos emelés 60 milliárd forintot hoz a nyugdíjbiztosítás konyhájára. Fidesz-győzelem esetén - miután a párt korábban sem volt nagy híve a magán-nyugdíjpénztári rendszernek - elképzelhető az egyéni nyugdíjjárulék és tagdíj mostani arányának felborítása is, az utóbbi rovására.

MOLNÁR PATRÍCIA

Gazdaság

Nyugdíjpénztári hozamok

A második évet zárják megnyugtató hozamokkal a nyugdíjpénztárak, de tagjaikra csak akkor várhatnak gondmentes nyugdíjasévek, ha merészebb lesz a pénztárak befektetési politikája, és költségeiket is tovább csökkentik.

Újabb izraeli légicsapást Gázában

Újabb izraeli légicsapást Gázában

Vizsgálatot indít az Újszínház a zaklatási ügyben

Vizsgálatot indít az Újszínház a zaklatási ügyben

Kisajátított egy szakmát, mert abból senki más nem tud megélni

Kisajátított egy szakmát, mert abból senki más nem tud megélni

Magyar siker Argentína ellen a női kézilabda-világbajnokságon

Magyar siker Argentína ellen a női kézilabda-világbajnokságon

Autós üldözés volt Pécsen, lövés is dördült

Autós üldözés volt Pécsen, lövés is dördült

Nő az infláció, Matolcsyék máris máshogy mérnék. De igazuk van?

Nő az infláció, Matolcsyék máris máshogy mérnék. De igazuk van?