Több százmilliárd forintra tehető lánctartozások nehezítik a gazdaság működését, amit leginkább a kis cégek sínylenek meg, az adóslistát viszont gyakran az állam vagy a nagy projektcégek indítják el. A kormány a választások előtt rukkolt ki az adósságcsapda enyhítésére szánt csomagjával.

"Ha egy héten belül kifizeti 1,4 millió forintos lejárt tartozását az egyik megrendelőm, akkor több mint öt év után végre egyenesbe rázódhatunk, és nem kell baráti kölcsönökből élnünk" - ecsetelte helyzetüket a HVG-nek Papp Anikó, a Nomád Szisztéma Kft. ügyvezetője. Az építőipari kivitelező vállalkozásnak bő 21 millió forinttal tartoznak a vevői, ebből azonban 11 millió forint - több éve lejárt - követelésre már keresztet vethetnek, miután megrendelőik felszámolás alatt vannak. A mintegy két tucat embernek munkát adó cég ügyvezetője büszke arra, hogy az embereit mindig idejében kifizette, a férjjel közösen vitt kft pénztelensége viszont megkeserítette a család életét, karácsonykor még fára és a gyermekeknek ajándékra sem futotta.

A lánctartozás mértékéről különböző összegek forognak közszájon. Az építő-, textil- és feldolgozóipari, valamint a fuvarozói lejárt adósságok együttes összege 2000 óta 100-140 milliárd forint körül mozgott. "A kereskedelemben további 200 milliárd forintra tehető a lánctartozás" - mondta a HVG-nek Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy szerinte a halmozódás miatt valójában csak 60-70 milliárd forint hiányzik a rendszerből. Az MFB egyébként a többségi tulajdonában lévő Magyar Exporthitel-biztosító Zrt.-n (Mehib) keresztül kerül testközelbe a lánctartozásokkal, a kezelésre minap elfogadott kormánycsomag kapcsán (lásd Eltérő receptek című keretes írásunkat). A követelés-nyilvántartó rendszerével egy éve startolt Eye Watch Global Network Kft. ügyvezető igazgatója, Kiss Imre viszont Aladicsnál jóval többre, 500-600 milliárd forintra taksálja a lánctartozások teljes összegét, és ennek duplájára az elvégzett, de még le nem számlázott munkák értékét.

Egyetértés van viszont abban, hogy gyakran maga az állam vagy állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő cégek ludasak a lánctartozások kialakulásában. Aladics szerint az állam mintegy 20-30 milliárd forintos tartozásért felelős, bár ezeket az összegeket, ha késve is, előbb-utóbb mindenképpen megkapják a szállítók. Az ilyen késedelmeknél is megindul viszont a hólabdaeffektus: az állami adósság sokszoros tartozást gerjeszthet. Ugyanakkor Aladics hangsúlyozta: sokszor előfordul, hogy az állam fizet, de a fővállalkozó mégis rákeni a felelősséget, letagadva, hogy már megkapta a pénzt. Ezt orvosolja a kormány csomagjának több eleme is.

A több ezer kisvállalkozással kapcsolatban álló MFB tapasztalatai szerint e cégek árbevételének 25 százaléka érkezik késve. Azt már Kiss Imre tette hozzá, hogy számtalan esetben nem likviditási gondok táplálják a lánctartozást. Gyakori, hogy a projektcég visszaél erőfölényével, késve fizet alvállalkozóinak, így velük finanszíroztatja meg a munkát, s a kapott pénzt befektetve saját profitját növeli. Mindeközben a beszállítók hónapokat várnak jussukra, és (kamatokkal és valamennyi költséggel együtt) 16-18 százalékos díjú hitelekkel tartják életben magukat. "Harmincnapos lenne a fizetési határidő, de ezt a kereskedelmi láncok erőpozícióból kétoldalú szerződésekkel jellemzően hatvannaposra módosítják. Ennek lejárta után valami apróságra hivatkozva gyakran számlamódosítást kérnek, s ilyenkor újból indul az óra" - indokolta az ágazat likviditási nehézségeit a Népszabadság múlt pénteki konferenciáján Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke.

A vállalkozói naivitás is hozzájárul a lánctartozások növekedéséhez. Vannak, akik azzal rontanak pozíciójukon, hogy megelégednek pénzük 70-80 százalékával, holott ez csak erősíti a notórius nemfizetőt abban, hogy palira vegye partnerét. Mások túl sokáig bíznak megrendelőikben, s gyakran olyan későn lépnek, hogy már bottal üthetik az adós nyomát. Ez utóbbit orvosolhatja a követelés-nyilvántartó rendszerek, azaz a feketelisták alkalmazása, amelyekből már több is van a piacon. A követeléskezeléssel is foglalkozó Eye Watch végigmegy a tartozási láncon, és az elejétől próbálja azt felgöngyölíteni, arra alapozva, hogy a láncban lévők 80 százaléka fizetne, ha ő is megkapná munkája ellenértékét. A követelés-nyilvántartó rendszerre előfizető cégek információkat kaphatnak a többi tag által bejelentett üzleti partnerek fizetési hajlandóságáról és a csúszás időtartamáról is. A feketelistára csak az elismert követelések kerülnek, de csak azt követően, hogy az adós nem reagál az Eye Watch felszólítására. Nyilvántartásukban mintegy 32 ezer cég fizetési fegyelméről szerepelnek adatok, kétharmaduk ellen már felszámolási eljárás indult.

A vállalkozói csapdahelyzet kikerülésére az Opten Informatikai Kft.-vel összefogva közel egy hónapja ágazati feketelista összeállításába fogott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is. A szövetség tagjai által április végéig ingyen használható nyilvántartás mintegy 15 ezer olyan céget tartalmaz, amelyik ellen felszámolási eljárást indítottak. "A virtuális szégyenketrecben látható, melyik vevőt nem érdemes kiszolgálni" - indokolta Láng András, a Sto Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója, hogy miután cégéhez az árbevétel 80 százaléka késve érkezik, miért is veszi igénybe az egyik adósnyilvántartó rendszert. A Sto szerencsésnek mondhatja magát, lévén saját telephelye, jelzálogalapú hitelekkel képes pótolni a tartozások miatt kieső összegeket. A hitelnek persze ára van, ráadásul az évi árbevétel mintegy 1,5 százalékát soha nem fizetik ki. "Ez utóbbiak után nem elég, hogy az áfát és a nyereségadót is be kell fizetni, de ha a vevőt felszámolják, még a tartozás 1 százalékát le kell perkálnom a felszámolóbiztosnak, hogy kapjak egy igazolást, amely alapján végre értékvesztésként leírhatom a veszteséget" - sorolta a kártételeket Láng. A Fidesz választási programja szerint egyébként csak a kifizetett számlák után kellene megfizetni az áfát, mondván: így nem terhelné a vállalkozókat adófizetési kötelezettség olyan pénz után, amit soha nem is kaptak meg.

"Nem nagyobb állami szerepvállalásra, hanem a tisztességtelen piaci szereplők kiszűrésére van szükség" - vélekedik ezzel szemben Molnár Albert. A Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára szerint a mai gazdasági morál mellett nem kockáztatható több közpénz, az adósok felszívódása miatt az állam is elesik az adóbevételek egy részétől, s csak olaj lenne a tűzre, ha lazítanának az áfabefizetés feltételein. "A közelmúltban összesen 168 milliárd forint kiutalás előtti áfa-visszaigénylést ellenőrizve az adóhatóság megállapította, hogy az összeg 34 százalékát jogosulatlanul kérték vissza az adózók" - tette hozzá.

Mindazonáltal a lánctartozások elleni kormánycsomag annak elismerését jelenti, hogy akad állami feladat is, elsősorban a szabályozásban, a jogszabályi környezet javításában. Az ÉVOSZ-nál azonban fájlalják, hogy a még decemberben közétett komplex programjukat nem igazán vette figyelembe a kabinet, és a csomag kidolgozásába sem vonták be őket. Több jogszabály - például a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, a cégjog és a közbeszerzési törvény - módosítását, továbbá gazdasági ügyekben gyorsított bírósági eljárást szorgalmazva nyitott kapukat dönget Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége elnökségi tagja, miután ezek egy része vagy már szerepel a csomagban, vagy a PM-ben is indokoltnak tartják. Csakhogy még ezekre is legkorábban ősszel kerülhet sor, az időveszteség viszont tovább hizlalhatja a lánctartozások összegét.

LOVAS JUDIT

Pénzügyek

Eltérő receptek

A lánctartozások összegének csökkentésére március végén csomagot fogadott el a kormány, és kezelési megoldásokat...

25%-kal nagyobb lehet a Galaxy S11 akkumulátora a Galaxy S10-éhez képest

25%-kal nagyobb lehet a Galaxy S11 akkumulátora a Galaxy S10-éhez képest

Másfél évig vette fel halott anyja járandóságait egy somogyi nő

Másfél évig vette fel halott anyja járandóságait egy somogyi nő

Tízezer tonna hulladékot és uszadékfát emeltek ki a Tiszából

Tízezer tonna hulladékot és uszadékfát emeltek ki a Tiszából

Felügyelőbizottsági vizsgálatot rendelt el a főváros az Újszínház ügyében

Felügyelőbizottsági vizsgálatot rendelt el a főváros az Újszínház ügyében

Doku360: "Olyat szeretnék mutatni, amiről az emberek nem hitték, hogy lehetséges"

Doku360: "Olyat szeretnék mutatni, amiről az emberek nem hitték, hogy lehetséges"

Tízmilliónál is több internetelőfizetés van Magyarországon

Tízmilliónál is több internetelőfizetés van Magyarországon