Tetszett a cikk?

Autópályadíjat, parkolószelvényt, könyvet és belépőjegyeket is lehet mobillal vásárolni, s ez még csak a kezdet. A telefonosok komoly üzletet látnak a kis összegű fizetésekben, s a bankok egyelőre átengedik nekik a főszerepet.

"A kibővített szolgáltatás okán nem emelte az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) a matrica árát" - volt olvasható az ÁAK-nak a mobilos autópályadíj-fizetés március 17-ei bevezetéséről szóló közleményében. Megejtő ez a nagyvonalúság, csakhogy a négynapos, 1170 forintos autópályadíj mobiltelefonon 14-20 százalékkal drágább, attól függően, hogy az autós a mobilcég által megszabott csúcsidőben vagy azon kívül küldi-e el a vásárlásra vonatkozó sms-t. A szolgáltatást különben a T-Mobile és a Pannon összes előfizetője - beleértve a kártyás ügyfeleket is - igénybe veheti, továbbá magyar és külföldi rendszámot egyaránt lehet regisztrálni, csak az a fontos, hogy az ügyletet még a fizetős szakasz elérése előtt le kell bonyolítani.

A magas felár oka, hogy a mobilszolgáltatók a vételhez szükséges két alapdíjas üzenet díján felül tranzakciónként további 100 forintot kérnek. Május 1-jétől - legalábbis relatíve - javulnak a feltételek, a turistaszezon beköszöntével ugyanis a matrica 1520 forintra drágul, a mobilos vásárlás ára viszont nem nő. A többletköltségek most sem rettentik vissza azonban a sorban állástól menekülőket, a bevezetés óta ugyanis már több mint 10 ezer virtuális matricát adott el a két mobiloperátor.

A kényelem még drágább lett volna, ha az ÁAK-tól kapott többszázaléknyi forgalmi jutalék legalább részben nem fedezné a fizetési rendszer működtetésének a költségeit - derült ki a mobilcégek név nélkül nyilatkozó munkatársaitól. Az ÁAK-nak egyébként még így is kifizetődő a mobilos autópályadíj-fizetés, hiszen a matricák fizikai értékesítéséért - ugyancsak a mobilcégek becslései szerint - kétszer-háromszor akkora forgalmi jutalékot kénytelen leszurkolni. Érthető tehát, ha az állami autópályacég mindent megtesz azért, hogy az utazók a legnépszerűbb négynapos vignetta mellett a hosszabb időre szóló matricákat is megvehessék sms-sel.

"Az ÁAK nyitva tartja az ajtót minden viszonteladó előtt, de még nem találkozott olyan szolgáltatóval, amely például az internetes értékesítésre kínált volna egy megvalósítható megoldást" - magyarázta a HVG-nek Winkler-Virág András, az ÁAK szóvivője, miért csak a mobilszolgáltatókkal állapodtak meg. Ezt egyébként elsősorban a mobilos fizetések elterjesztésében úttörő T-Mobile kezdeményezte, majd a Pannon csatlakozott hozzá, a Vodafone Magyarország Zrt. viszont egyelőre távol maradt, mert - mint illetékese jelezte - még dolgoznak a piaci sajátosságoknak legmegfelelőbb mobilfizetési megoldáson. Két vetélytársa előrébb jár, miután mindketten már évekkel korábban bevezették a Cellum Magyarország Rt. által kifejlesztett mobilfizetési megoldást. Ennek segítségével szinte bármely árut és szolgáltatást el lehetne adni az előfizetőknek.

A mobilcégek kezében lévő lehetőség óriási kihívás a bankkártyás fizetésekkel szemben. Nemcsak azért, mert a fizetőeszköz, azaz a maroktelefon már mintegy 9 millió előfizető zsebében ott lapul, hanem azért is, mert a mobiltulajdonos a telefon SIM kártyája révén jól használható azonosítóval rendelkezik. "A mobilos vásárlás a legegyszerűbb és legbiztonságosabb a különböző alternatív fizetési módok közül, ráadásul már működik, szemben például a csipkártyás megoldással" - indokolta a HVG-nek Bodon Ildikó, a T-Mobile stratégiai üzletfejlesztési helyettese, miért lát nagy fantáziát a fizetéseknél a maroktelefonban. Hozzátette viszont, hogy a hipermarketekben nem céljuk a bankkártya leváltása. Igaz, eleve korlátot jelent, hogy a jogszabályok szerint a mobilszolgáltató csak - megbízási szerződéssel rendelkező - viszonteladóként értékesíthet különféle termékeket, s nem közvetíthet a vevő és az eladó között, mert az már pénzügyi szolgáltatásnak minősül. Ezért nem lehet például mobillal kifizetni a parkolásnál a személyre szóló büntetést vagy kiegyenlíteni a közműdíjat egy bank bekapcsolása nélkül.

Nem könnyű betörnie a mobilcégeknek a vonat- és a távolságibusz-jegyek értékesítésébe sem, ezek többsége ugyanis - a Volánbusz esetében például 80 százaléka - személyre szóló kedvezményeket tartalmaz. Mindenesetre a T-Mobile és a Volánbusz már közösen keresi a megoldást, s a mobilcég tárgyalásban áll a MÁV-val is. Miután a BKV-jegyek esetében nem kell ilyen problémákkal küszködni, Bodon szerint a BKV Rt. számára a csipkártyás mellett a mobilos fizetés is szóba jöhet. Más kérdés, hogy a jegyeladásra a BKV által kiírt pályázat a beléptető rendszerek kiépítését és a jegyellenőrzést is tartalmazza, amire viszont aligha vállalkozna egy mobilcég.

Praktikus fizetőeszköz a mobilkészülék a parkolásnál, feltéve persze, hogy a szolgáltatás igénybevétele nem bonyolult. Budapesten azonban a Centrum Parkolóházak Rt. parkolóóráinál csak azután lehet maroktelefonnal fizetni, ha előtte az ügyfél személyesen szerződést köt a céggel, és feltölt egy kizárólagosan parkolásidíj-fizetésre használható keretet. Szegeden viszont erre nincs szükség, a parkolást előzetes szerződések nélkül, a mobilos egyenleg terhére lehet kiegyenlíteni, s hamarosan így lesz Zalaegerszegen is.

"A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen vizsgálja, hogy a mobilcégek nem lépik-e át azt a határt, amelytől tevékenységük már pénzügyi szolgáltatásnak minősül" - mutatta be a HVG-nek Elbert Csaba, az MNB ügyvezető-helyettese, hogyan őrködnek azon, hogy a mobilpiac szereplői ne tévedjenek banki területre. Banki körökben ettől függetlenül aggályosnak tartanák, ha a mobilfizetés elterjedésével az előfizetők egyre nagyobb összegeket pakolnának telefon-előfizetési kártyáikra. "Ez lényegében betétgyűjtés, amire nem fizet kamatot a mobilszolgáltató, ráadásul mivel nincsen rajta betétbiztosítási garancia, az ügyfél pénze elúszhat, ha bajba kerül a mobilcég" - vetik fel.

Egyelőre azonban nem zavarja a banki köröket, hogy a távközlési cégek - felhasználva az adatátviteli csatornákat - hadállásokat építenek ki a kis összegű fizetések piacán. Nyilván más lenne a helyzet, ha már korábban széles körben elterjedt volna a mágnescsíkos bankkártyák helyett a csippel ellátott plasztiklap, amellyel nemcsak a kártyás visszaéléseket lehet visszaszorítani, de amely egyúttal a lakossági folyószámláról feltölthető elektronikus pénztárcaként is használható. Ezt elvben ösztönözhette volna az az uniós előírás, amely szerint a banknak helyt kell állnia minden olyan kártyacsalásból származó 45 ezer forint feletti kár esetében, amely nem az ügyfél hibájából következik be. Csakhogy a plasztik a csip nélkül is jóval biztonságosabbá vált, miután Magyarországon a bankok - maguk kínálva üzletet a mobilos cégeknek - bevezették a kártyaforgalom ellenőrzésére szolgáló sms-szolgáltatást, továbbá kiépítettek egy hatékony kártyafigyelő rendszert. Ráadásul - banki adatok szerint - a csipes kártya előállítása még mindig több mint kétszer annyiba (körülbelül 200 forintba) kerül, mint a darabonként 60-100 forintért legyártatható hagyományos mágnescsíkos változat. Ezért a csipben továbbra is nagy jövőt látó nemzetközi kártyatársaságok nyomásán túl nem sok minden gyorsítja a mikroprocesszorral ellátott fizetési lapok elterjedését az országban.

A magyarországi fejlesztéseket más irányba terelhetné, ha nagyobb fokozatra kapcsolna az uniós mobilfizetési program, amelyben a bankok a főszereplők. "A Görögországban tavaly sikerrel tesztelt fizetési megoldásban a mobiloperátorok csak adatátvitelt biztosító szolgáltatóként jelennek meg, a fizetési forgalom a bankszámlák között zajlik" - jellemezte a kísérleti programot Gál Tamás, az MKB Bank Rt. üzletágvezetője. A magyarországi bankok érdekeltek lehetnek egy ilyen rendszer bevezetésében, a mobilfizetésekkel extrahaszonra vadászó távközlési lobbi viszont aligha.

PAPP EMÍLIA

Leleplezte új elektromos sportmodelljét a Mini

Leleplezte új elektromos sportmodelljét a Mini

SZFE-s sztrájkbizottság: 64 napja nem ül le velünk senki tárgyalni

SZFE-s sztrájkbizottság: 64 napja nem ül le velünk senki tárgyalni

Kósa: Nem támogatja a kormány az iparűzési adó eltörlését

Kósa: Nem támogatja a kormány az iparűzési adó eltörlését