Az ártéri építkezéseket nem fogja vissza, hogy nem biztosítható az ingatlan, az újonnan odaköltözők és az évtizedek óta ott élők vész esetén egyaránt az államra számítanak. A katasztrófasegélyezés szabályait azonban még nem öntötték törvénybe.

Nem az árvízre fizettem rá igazán, hanem az egyhetes áramkimaradásra - panaszolta a HVG-nek az egyik nagymarosi autószerelő műhely tulajdonosa, aki a 12-es út Duna-parti, gáttal nem védett szakaszán működteti vállalkozását. Nem is palástolta mérgét, míg ugyanis ő - érzése szerint - mindent megtett, hogy az árvíz ne károsítsa, addig a környéket villamos energiával ellátó szolgáltató évek óta nem telepíti át az ártérről az áramelosztó szekrényt, amely már harmadszor merül el az áradásban. Hiába volt előrelátó a nagymarosi Fekete Sas Udvarház tulajdonosa is, aki a Duna-parton álló fogadót úgy építtette át, hogy a korábbi legmagasabb vízállás megismétlődése se károsítsa. Baj azért keletkezett, mert az árnak egyébként ellenálló épület egyik pincéjébe a szállót megkerülve tört be a Duna. Kárenyhítésre egyik vállalkozó sem köthetett biztosítást, mert a hotel, csakúgy, mint a szerelőműhely, nyílt ártéren áll.

Nincs mese, hullámtéren, ártéren álló ingatlanra nem lehet biztosítást kötni - hangoztatják a biztosítók. Csakhogy a társaságok nem egyformán határozzák meg a biztosítással védhető és nem védett területeket. Ártéren például a Groupama Biztosító Rt. a nem mentett árteret érti, amely meghatározása szerint a folyómeder és a legfeljebb két számjegyű közút vagy a vasúti töltés vagy a magas part közötti terület. Ha viszont az ingatlan mentett ártéren áll, az már biztosítható. Az Aegon Magyarország Rt. a vízügyi szempontból védettnek tekinthető területeken szerződik árvízkár ellen, s mint hozzáteszik: védettnek tekinthető az a terület, amely megfelelő védművekkel rendelkezik vagy magasabban fekszik az addigi ismert legnagyobb vízállásnál. E meghatározás alapján az Aegon azoknak a szobi lakosoknak is fizet, akiknek a házát a Duna miatt visszaduzzadt Ipoly árasztotta el. Ezeket a lakásokat nem védték ugyan gátak, de olyan területen voltak, amelyet korábban nem árasztott el a folyó.

A biztosítók többnyire nem kukacoskodnak akkor sem, ha gátszakadás miatt kerülnek veszélybe lakások. Pilismaróton például ötven, nyúlgáttal védett, egyébként ártéren fekvő lakást biztosít az Aegon, s a bekövetkezett gátszakadás miatt most fizet. A hullámtér viszont egyértelműen fehér foltot jelent a biztosítási térképen. "Legfeljebb a legösszetetebb vállalkozóbiztosítási csomag az, amely nem zárja ki a biztosított vagyonból a vállalkozás hullámtéren levő egységeit" - mondta a HVG-nek Sipos József, az Allianz Hungária Rt. szóvivője.

A közvélekedés ennek ellenére az, hogy a biztosítók túlságosan kis részt vállalnak az árvíz okozta károk enyhítésében. A 2002-es nyári dunai árvíz után Medgyessy Péter miniszterelnök is tárgyalásokat kezdeményezett a biztosítótársaságokkal, hogy lehessen biztosítást kötni a hullámtérben engedéllyel épült házakra (HVG, 2002. október 11.). A tárgyalások eleve kudarcra voltak ítélve, hiszen a piaci alapon álló társaságoknak bőven volt érvük ahhoz, hogy elutasítsák a nyilvánvaló kockázat felvállalását. Egy lehetett ezek között akár az a holland gyakorlat is, amely kizárja a biztosítható kockázatok közül az árvizet és a földrengést mint sorscsapást.

A magyar biztosítók azonban sietnek közölni, hogy ennél jóval "megengedőbbek". Tény azonban, hogy a fekete esztendőnek számító 2001 óta - amikor is a tiszai árvíz miatt a biztosítók 2,3 milliárd forintos kárértékkel néztek szembe - jóval óvatosabbak lettek, amire utal az is, hogy az idei rekordszintű elöntések miatt várható kárbejelentéseket "csupán" 500 millió forintra becsülik. Eközben az államkasszából érkező támogatások egyre jobban nőnek, legutóbb csak készpénzsegélyre 300 millió forintos alapot hoztak létre. A biztosítók szerint azonban az éremnek másik oldala is van: ha az állam rendszeresen a károsultak hóna alá nyúl, azok sem kötnek biztosítást, akik tehetnék. A Belügyminisztériumban viszont azt hangsúlyozzák, hogy a kormány segítsége nem anyagi kártalanítás, hanem az elemi lakhatási feltételek elősegítése, s nem kívánja átvállalni az öngondoskodás szerepét. Miután azonban az állami mannát az önkormányzatok osztják szét, s a független kárbecslés nem mindig biztosítható, nem meglepő, hogy van olyan Duna menti kisváros, ahol a presszóban szóbeszéd tárgya, hogy a 2002-es árvíz után a szinte lakhatatlanná vált épület tulajdonosa néhány százezer forintot kapott, miközben a polgármesteri hivatalba bejáratos ismerősnek több millió jutott, "holott a víz csak nyaldosta a házát".

A katasztrófasegélyezés mellbevágó visszásságaira utal az is, hogy a biztosítók által nem vállalt árvíz- és belvízkockázatok kivédésére alkalmas, 2003 végén létrehozott Wesselényi Alap teljes érdektelenségbe fulladt. "Úgy tudjuk, csak mintegy 190 szerződést tartanak nyilván az alapban, miközben több tízezer önkéntes befizetőre számítottak" - mondta a HVG-nek Vereczki András, az Aegon Magyarország szolgáltatási igazgatója. Szakemberek szerint az alap, ha működne, fontos biztosítási űrt töltene be, hiszen évi 26-27 ezer forintos befizetés mellett lényegében a legveszélyeztetettebb területen élők is biztosíthatnák lakóingatlanukat, igaz, legfeljebb 15 millió forintig. Az alap sikertelenségében szerepet játszhat az is, hogy az árterületen levő lakóingatlanok nagy része építési vagy fennmaradási engedéllyel sem rendelkezik, ami viszont feltétele az alappal kötendő kártalanítási szerződésnek. Mindenesetre a Wesselényi Alapot kezelő Magyar Államkincstártól kapott adatok szerint 2004-ben összesen 1,6 millió forint díj érkezett be, 2005-ben pedig 1,5 millió forint. Az alap, amelybe a költségvetés buzgón majd 100 millió forintot pakol be évente, 2004-ben nem fizetett kártalanításra, s tavaly is csak 200 ezer forintot.

A katasztrófákra, ár- és belvízkárokra fizetett kormányzati támogatások kezelésében komoly problémát lát Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is, de ő a megoldást elsősorban a Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap létrehozásában látja. Ezzel együtt meghatároznák, hogy a katasztrófasegély milyen feltételekkel illeti meg az állampolgárokat. Jelenleg ugyanis hiányzik a kárrendezésről szóló átfogó szabályozás, a kormányrendeletek többnyire egy-egy konkrét, árvízzel, természeti csapással összefüggő kár enyhítésére vonatkoznak. Az alap nemrég felbukkant ugyan a klímaváltozással összefüggő jövőbeli kormányzati teendők között, de egyelőre csak akadémiai professzorok javaslataként. A szolidaritási alap azonban Lenkovics szerint csak akkor működne, ha a befizetések széles körből és nem önkéntes alapon érkeznének. A biztosítók azonban már aligha lennének partnerek. A 2002-es árvizek után ugyan több társaság felvetette, hogy befizetné jövedelme egy részét egy katasztrófavédelmi alapba, sokkal inkább, mint hogy töltéseket építsen, de ez lekerült a napirendről, helyette a tűzvédelmi alapba fizetnek évente 2 milliárd forintot.

PAPP EMÍLIA

Európában Magyarországon a legmagasabb a gyermekek átoltottsága

Európában Magyarországon a legmagasabb a gyermekek átoltottsága

Bloomberg szerint a többi demokrata jelöltet Trump megeszi vacsorára

Bloomberg szerint a többi demokrata jelöltet Trump megeszi vacsorára

Itt a legújabb Ángyán-jelentés Veszprém megyéről: itt is olcsón számították a földet

Itt a legújabb Ángyán-jelentés Veszprém megyéről: itt is olcsón számították a földet

Kisajátított egy szakmát, mert abból senki más nem tud megélni

Kisajátított egy szakmát, mert abból senki más nem tud megélni

Száz orosz fejlesztésű repülőgépet rendeltek meg a pécsi repülőgépgyártól

Száz orosz fejlesztésű repülőgépet rendeltek meg a pécsi repülőgépgyártól

Az idei Nobel-díjas inkább választja a vécépapírra írt névtelen levelet, mint az újságírók kérdéseit

Az idei Nobel-díjas inkább választja a vécépapírra írt névtelen levelet, mint az újságírók kérdéseit