Egyértelművé és összehasonlíthatóvá tenné a vállalkozások tényleges adóterhelését az Európai Bizottság minapi állásfoglalása, mely szerint a közösségben egységesítenék a társasági adó alapját. A korábbi elképzelésekkel szemben azonban csak a több tagállamban aktív cégek számára.

Továbbra is éles az adóverseny az Európai Unióban: a tagállamok átlagos társaságiadó-kulcsa a KPMG tanácsadó cég múlt héten nyilvánosságra hozott felmérése szerint 2005-ben 0,28 százalékkal, 25,04 százalékra csökkent, miután hat ország mérsékelte adószintjét. Ehhez képest az OECD-országokban 28,31, az ázsiai térség országaiban 29,99, a latin-amerikai régióban 28,25 százalék az átlag. A legmagasabb adókulcsot Japán (40,69 százalék) és az Egyesült Államok (40 százalék) alkalmazza, a Kajmán-szigeteken viszont 0 százalék a társasági adó kulcsa.

Pusztán az adókulcsból azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hiszen korántsem közömbös, miként kell meghatározni a társasági adó alapját. Egységes piac ide vagy oda, az EU tagállamaiban - mivel az úgynevezett közvetlen adók nemzeti hatáskörbe tartoznak - huszonötféleképpen kell kiszámítani a vállalatok adóköteles eredményét. "Különböznek például az amortizációs kulcsok, eltérő módon kell beszámítani a rossz követeléseket, nem egyformán veszik figyelembe a kapott osztalékot, a kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetést, de eltérés van például a beruházásokhoz vagy a kutatás-fejlesztési tevékenységhez nyújtott kedvezményekben is" - említett néhány példát a HVG-nek Oszkó Péter, a Deloitte Rt. adópartnere. Az adóalapok eltérése miatt homályban marad a tényleges adóterhelés, a befektető számára nem világos, melyik országban jár jobban. A számítás különbözősége főképpen a több tagállamban is tevékenykedő cégeknek hátrányos, nekik ugyanis nemcsak több ország adó- és számviteli rendszerével kell tisztában lenniük, hanem sokszorozódik a papírmunka és -költség is, ráadásul a különböző országokban bejegyzett leányvállalataik nyereségét és veszteségét sem tudják konszolidálni.

Brüsszel a társaságiadó-alap egységesítésével kíván segíteni a dolgon. Tíz tagállam (köztük Magyarország is) egyértelműen támogatta, hét viszont ellenezte az uniós pénzügyminiszterek minapi bécsi informális ülésén az Európai Bizottság (EB) kezdeményezését a társasági nyereségadó kiszámítási módjának egységesítésére. Az EB április 4-én közzétett állásfoglalásában körvonalazta először hivatalosan a közös konszolidált társaságiadó-alap fő paramétereit. Eszerint a közös adóalap-számítás csak azoknak a vállalatoknak lenne kötelező, amelyek határokon átnyúló tevékenységet is folytatnak, a többiek szabadon választhatnák, hacsak valamely tagállam nem tenné minden ott bejegyzett cég számára kötelezővé az alkalmazását. Az EB elképzelése szerint a közös adóalap konszolidált lenne, azaz az adót a valamennyi érintett tagállamban befolyt nyereség és az elkönyvelt veszteség különbözetére vetnék ki, az érintett országokban érvényes adókulcsok figyelembevételével és megfelelő - például árbevétel szerinti - arányban megosztva. Ezzel megszűnne a multinacionális vállalatokat több tagállamban sújtó hátrányos megkülönböztetés, amikor az anyacég nem írhatja le adóalapjából külföldi leányvállalatainak veszteségeit, ami - mint a Marks & Spencer kontra brit kormány ügyben nemrég hozott európai bírósági ítélet is utalt rá - sérti a vállalkozások szabad letelepedésének közösségi jogát (HVG, 2005. december 17.). Az új adóalap-számítási szabályok nem lesznek összekapcsolva a nemzetközi számviteli szabvány (IAS) alkalmazásával, mert az EU-ban ez utóbbi csak a konszolidált mérlegek és a tőzsdén jegyzett cégek esetében kötelező.

Az EB nem kapkod: várhatóan 2008 végén nyújtja majd be az egységesítésre vonatkozó irányelvjavaslatot. Ennek részint az a magyarázata, hogy még meg kell oldani egy sor rendkívül bonyolult technikai kérdést, másfelől Kovács László adó- és vámügyekért felelős biztos nem mondott le arról, hogy politikai konszenzust érjen el az ügyben, azazhogy meggyőzze a jelenleg aggályaikat hangoztató tagállamokat. Emiatt nem lenne minden vállalatra nézve kötelező az egységes adóalap-számítás, Kovács ugyanis visszakozott tavaly megszellőztetett álláspontjától elődje, Frits Bolkestein eredeti verziójához (HVG, 2004. augusztus 7.). A várakozó állásponton lévő tagállamok készek a majdani konkrét javaslatokat megvizsgálni, és ha számukra előnyösek, támogatni.

Az egységesítést makacsul ellenzők fő szószólói a britek és az írek. Mindkét tagállam elvi okokból támadja a harmonizációt, mondván: az adóztatás a nemzeti gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszköze, amely az egységesítéssel elveszítené rugalmasságát. Az új tagállamok közül Ciprus és Málta, valamint az egykulcsos rendszerre (teljesen vagy csak a személyi jövedelem adóztatásában) áttért Szlovákia, Lettország és Litvánia is ódzkodik az újítástól. A harmadik balti állam, Észtország felülvizsgálta korábbi álláspontját, és már nincs az ellenzők között.

Tamáskodók egyébként még az EB tagjai között is akadnak. Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos, aki hét évig volt ír pénzügyminiszter, vagyis ebben az ügyben az ír "iskolát" képviseli, tavaly novemberben például feltűnést keltő beszédben támadta Kovács adóalap-harmonizációs tervét. Az elvi ellenvetéseken túl több tagállamban attól tartanak, hogy náluk az új számítási mód szűkítené a társaságiadó-alapot. Emiatt ugyanis csak az adókulcs emelésével tudnák megőrizni a bevételek jelenlegi szintjét, ami politikai kockázatokat rejt magában. Olyan félelmek is vannak, hogy az egységes adóalap-számítás afféle "trójai faló", ami előbb-utóbb az adókulcsok harmonizálását is kikényszeríti. Még ha Kovács állandóan azt ismételgeti is: az EB-nek nem áll szándékában kétségbe vonni a tagállamoknak azt a jogát, hogy szuverén módon maguk határozzák meg az adókulcsokat. Az adóügyi biztos követi elődje stratégiáját, lapunknak nyilatkozva ugyanis megerősítette, ha nem támogatja valamennyi tagállam az adóalap-harmonizációt, és 2007 végéig nem rajzolódik ki az egyetértés a huszonötök között - adóügyi jogszabályokhoz ugyanis egységes szavazást ír elő az alapszerződés -, végső megoldásként a nizzai szerződésben lefektetett "megerősített együttműködés" keretében szorgalmazza annak bevezetését. Ehhez ugyanis a tagállamok legalább egyharmadának részvétele, a Tanácsban pedig minősített többségű jóváhagyás is elegendő.

Az üzleti világ üdvözli az EB harmonizációs törekvését, mert a közös adóalap csökkentené a vállalatok adminisztratív terheit és ezzel kapcsolatos - egyes számítások szerint uniós szinten évente eurómilliárdokra rúgó - költségeit. Nagy egyetértésre talált a kezdeményezés 2005 decemberében az Európai Parlamentben is, majd az EU tanácsadó intézményében, a Gazdasági és Szociális Bizottságban, mert növelné az egységes piac kohézióját, és így nagymértékben hozzájárulna az EU versenyképességének javításához. Az sem mellékes, hogy összehasonlíthatóbbá tenné a különböző tagállamokban a cégekre nehezedő adóterhet. A társaságiadó-alap egységesítésére vonatkozó javaslatot az uniós pénzügyminiszterek júniusi ülésén immár hivatalosan is megvitatják, és az EB javaslatára ezentúl minden féléves elnökség végén egyszer napirendre tűzik a témát.

MOLNÁR PATRÍCIA,

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Kundera 40 év után visszakapta cseh állampolgárságát

Kundera 40 év után visszakapta cseh állampolgárságát

Mutatunk egy céget, ahol mindenki annyi szabadságot vesz ki, amennyit akar

Mutatunk egy céget, ahol mindenki annyi szabadságot vesz ki, amennyit akar

 Egyre szorultabb helyzetben a NATO, de Orbán örül, és magyar sikerről beszél

Egyre szorultabb helyzetben a NATO, de Orbán örül, és magyar sikerről beszél

Összeért a 7200 tonnás acélszerkezetű új komáromi Duna-híd – fotók

Összeért a 7200 tonnás acélszerkezetű új komáromi Duna-híd – fotók

MTVA: Jó döntés volt, hogy nem megyünk az Eurovízióra, máris rekordot döntött A Dal 2020

MTVA: Jó döntés volt, hogy nem megyünk az Eurovízióra, máris rekordot döntött A Dal 2020

Csak nem lehet kihagyni a T-Systemst a BKK új mobiljegyéből

Csak nem lehet kihagyni a T-Systemst a BKK új mobiljegyéből