A könyvelői szolgáltatás igénybevétele - a megbízott szaktudásától, pontosságától, igyekezetétől függően - haszonnal és kárral is járhat.

Rendkívül sarkos annak a külföldi vállalkozónak a véleménye a magyarországi könyvelők felelősségéről, akit hat év prosperálás, több százmillió forintos évi árbevétel mellett sodort csődveszélybe egy, a Pénzügyminisztérium által az előírt regisztrációban is szereplő könyvelési vállalkozás. Ennyi idő múlva derült ki ugyanis, hogy az egyszemélyes könyvelői társaság lényegében semmit sem csinált azon felül, hogy képviselője havonta bekasszírozta százezres nagyságrendű honoráriumát, és személyesen szállította el a jókora halom, feldolgozásra váró számlapaksamétát. 1999 óta beszámolót, bevallásokat csak hébe-hóba, kizárólag megkésve és csak saccolt adatokkal adott be.

A könyvelési szolgáltató nagyvonalúságára jellemző, hogy még a saját cége mérlegeinek beadásával is tíz év elmaradása van. Pórul járt megbízója vállalkozásától már 400 ezer forint mulasztási bírságot inkasszált az önkormányzati adóhatóság, mikor az is kiderült, hogy a cég még az iparűzési adó alanyának sem jelentkezett be. Az elmaradt, illetve a hibás bevallások további súlyos bírságokkal és pótlékokkal sújtották a céget, amelynél jelenleg már 3 millió forintnál tart csak a közvetlenül okozott kár összege. Minderről a megbízó cég tulajdonosai csak utólag értesültek. Az történt ugyanis, hogy a könyvelő aláíratott velük egy állandó képviseletről szóló megbízást, amelynek birtokában saját címére küldette az összes hivatalos levelet, sőt a különféle adónemek között ide-oda vezettetett összegekkel a bírságok dolgát is önállóan rendezte. Az eset az állatorvosi lóra emlékeztet, előfordul benne ugyanis az összes buktató, ami egy vállalkozó és könyvelője kapcsolatában megeshet.

A könyvelői felelősség kérdése egészen a legutóbbi időkig kívül maradt a hatóságok érdeklődési körén, azt a polgári jog általános keretei közé utalva. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy ha egy könyvelő szakszerűtlen tevékenységével kárt okozott megbízójának, úgy a vétkes fizetési hajlandóságának hiányában csak egy polgári peres eljárástól remélhetett orvoslást bajára a károsult vállalkozás. Az adóhatóság ugyanis alapvetően a vállalkozásokat tekintette partnernek, a felelősség továbbszármaztatásával jellemzően nem foglalkozott.

Az említett, nyilván nem példa nélküli ügyek sarkallhatták a törvényalkotókat arra, hogy megtegyék legalább az első lépéseket a felelősség kérdésének igazságosabb rendezésére. Eszerint az elektronikus adóbevallás bevezetésével elsőként a jellemzően állandó meghatalmazással bíró (többnyire könyvelő) személyek a címzettjei a késve vagy egyáltalán nem, netán hiányos adatokkal elküldött bevallások miatt kiszabott bírságoknak. Ezek a korábbiaknál akár nagyságrendekkel is súlyosabb összegek lehetnek. 2006-tól ugyanis lényegében eltörölték a korábbi büntetési plafont azáltal, hogy az alkalmazottakról szóló adatszolgáltatások kapcsán például az abban (nem) szereplő személyek számának és a büntetési tételnek a szorzata adja ki a fizetendő összeget. (A büntetési tétel felső határa magánszemélynél 100 ezer, nem magánszemélynél pedig 200 ezer forint.) Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) lehetőséget biztosít ugyan a képviselőnek arra, hogy vétlenség esetén megbízójára hárítsa a büntetést, ám a bizonyítási teher ilyenkor a korábbi helyzettel ellentétben már nem a megbízót, hanem őt terheli.

Az illetékesek nyilván ráérezhettek, hogy a szabályozás ismét féloldalasra sikerült, csak most éppen a megbízottak, a könyvelők rovására. Az art. évközi, szeptember 15-én hatályba lépő módosítása viszont árnyalni igyekszik a képet. Ekkortól ugyanis a megbízott önállóan is felmondhatja ezt a státusát az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor ezt csak a megbízó teheti meg, aki így akár megbízotti fogságban is tarthatta könyvelőjét. Nem ritka ugyanis az sem, hogy a megbízó tűnik el könyvelője elől, vagy feledkezik meg fontos dokumentumok átadásáról, lehetetlenné vagy pontatlanná téve a bevallást.

A magas büntetési tarifák miatt előre borítékolható az úgynevezett nullás bevallások elszaporodása. Ez már eddig is a késedelembe került vállalkozók, illetve az adóhatóság előtt őket képviselő könyvelők menedékének számított. A nullás bevallást ugyanis határidőben beküldték, tehát a késés miatti büntetést elkerülték, míg a benne szereplő adatokat utólag, úgynevezett önellenőrzéssel lényegében szankciómentesen lehetett kiigazítani.

A könyvelői bakik kivédésére kézenfekvő megoldásként a biztosítás kötése kínálná magát. A biztosítási piacon körülnézve azonban kiderül: a valóban megrendítő pénzügyi következményekkel járó tévedések, mulasztások kivédésére a gyakorlatban nincs lehetőség. A biztosítók a nyilvánvalóan erős fenyegetettség miatt vagy irreálisan magas árakat, vagy pedig túlzottan is sok kizáró okot határoznak meg a jellemzően esetenként, egyedien kialakított kínálataikban.

MICHNAI ATTILA

Magyarország EU-s kizárásával fenyegetnek a német kormánypártok

Magyarország EU-s kizárásával fenyegetnek a német kormánypártok

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Botránnyal kezdődött az ülésszak a Parlamentben: Orbán, Hadházy és Gyurcsány a főszerepekben

Botránnyal kezdődött az ülésszak a Parlamentben: Orbán, Hadházy és Gyurcsány a főszerepekben

Fénykép miatt tiltottak ki egy nőt egy tengerjáróról

Fénykép miatt tiltottak ki egy nőt egy tengerjáróról

Simán hozta 1500. meccsét Federer

Simán hozta 1500. meccsét Federer

Hirtelen kétszer annyian lettek a kisberényi választók, új szavazást kell tartani

Hirtelen kétszer annyian lettek a kisberényi választók, új szavazást kell tartani