A külföldi befektetők több jövedelmet vittek ki tavaly, mint amennyit az országban hagytak, a visszaforgatott nyereség azonban így is meghaladja a privatizáción kívül beérkező friss tőkét.

HVG
A Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) eladása alaposan átrendezte tavaly Magyarország fizetési mérlegének tőkeforgalmi számait. Az 1,8 milliárd euró értékű privatizációs bevétel rekordmagasságba, 5,2 milliárd euróra repítette fel a működő tőkeként emlegetett közvetlen tőkebefektetést. Mindez elfedi, hogy a külföldi befektetők jövedelmükből 2005-ben - első ízben - több pénzt vittek ki az országból, mint amennyit visszaforgattak vállalkozásukba. A jegybank uniós statisztikai előírások szerint módosított és 10 évre visszamenőleg átszámolt fizetésimérleg-adatai arról tanúskodnak, hogy a tavalyi volt az első év, amikor az osztalékkifizetés meghaladta az újrabefektetett jövedelem nagyságát (lásd grafikonunkat; az adatok csak a külföldiek által végzett közvetlen tőkebefektetéseket tartalmazzák, a magyarok tőkekivitelét nem). A fizetési mérleget rontó jelenség valószínűleg csak akkor kelt majd riadalmat, ha elfogy a családi ezüst, amelyből azonban még mindig fellelni egy-egy darabot, mint például a Malévot.

HVG
"A magyar légitársaság eladásából akár 1 milliárd euró körüli összeg is befolyhat, ami szépíthet a számokon" - jósolta a HVG-nek Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy a következő években is rendre több jövedelmet visznek majd ki a befektetők, mint amennyit visszaforgatnak, főként ha romlanak a gazdálkodás feltételei, amire például a Gyurcsány-csomag hatására számítani lehet. "Az eredeti beruházások nagyrészt már megtérültek, s most fontosabb a befektetők számára, hogy a jövőben mennyire nőhet a profit" - foglalta össze. Az idén legfeljebb az javíthatja az ország pénzügyi egyensúlyát, hogy minden bizonnyal visszaesik a lakossági fogyasztás és ezzel együtt az import is.

Megtiszteltetésnek veheti az ország, hogy a lehetséges összegnek még a felét sem viszik ki, summázta négy évvel ezelőtt Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke, arra célozva, hogy - a befektetők tőkére vetített 10 százalék körüli profitelvárása alapján - akkoriban 3 milliárd euró osztalék hagyhatta volna el az országot, de csak 1 milliárd körüli összeget utaltak haza. A kutatói véleményből kiindulva azt kell gondolni, hogy az országban jelenleg nyilvántartott 51 milliárd euró értékű működő tőkére vetítve ma az sem lenne túlzó, ha évente 5-6 milliárd euró osztalékot, azaz a jelenlegi összeg dupláját utalnák ki. Azt viszont nehéz megjósolni, hogy ennek bekövetkezte esetén miképpen lehet majd kezelni a romló fizetési mérleget.

A problémát pénzügyi szakértők elsősorban Írország példájával szokták illusztrálni. A mintaországnak számító szigetországban, ahol a GDP közel másfélszeresét is eléri a külföldiek befektetésállománya, tartósan a GDP 22 százaléka körül mozog a közvetlen tőkebefektetéseken elért jövedelemkiáramlás mértéke. Az így keletkező hiányt azonban az írek áruforgalmi aktívuma ellensúlyozza, amire viszont Magyarországon nem lehet számítani. Jegybanki szakértők ettől függetlenül nem gondolják, hogy a növekvő osztalékfizetés miatt kongatni kellene a vészharangot, mondván: tényleges jövedelemkivitelről csak akkor lenne szó, ha az osztalék mértéke meghaladná az adott évben megtermelt nyereséget. Inkább azt tartják fontosnak, miképpen alakul az újrabefektetett jövedelmen felüli közvetlen tőkebeáramlás, azaz a friss tőkebehozatal. Csakhogy ebből a szempontból sem túl kedvező az összkép, 2002-ben ugyanis fordulat állt be, azóta az újrabefektetett tőke összege rendre meghaladja az egyéb - lényegében a friss pénznek tekinthető - közvetlen tőkebefektetést. Ez a trend ugyan 2005-ben megtört, de a látszólagos javulás szintén csupán a BA-eladásnak köszönhető, az 1,8 milliárd euró árbevétel ugyanis frissen bejött tőkének számított.

Miután a külföldi tulajdonú vállalkozásokban időlegesen benntartott jövedelem kivonása bármikor megtörténhet, felértékelődhetnek azok a befektetők, akik hosszú távra rendezkednek be. A 2001 és 2004 közötti jegybanki statisztikák szerint például a holland cégek lényegében az összes megtermelt jövedelmet kivitték, miközben a németek ennek majdnem kétharmadát újra befektették. Ugyanebben az időszakban a holland részvénybefektetések majdnem akkora értéket tettek ki, mint a tőkekivonások, miközben a német befektetők ez alatt az idő alatt háromszor annyi tőkét hoztak be, mint amennyit kivittek, a németnek csak ötödét elérő japán részvénybefektetések pedig mozdulatlannak bizonyultak. A hollandként nyilvántartott tőkemozgás azonban nem biztosan "echte" holland: számos amerikai és angol cég holland leányvállalatán keresztül jön be Magyarországra, tehát a bejövetelek és kivonulások mögött szép számmal lehettek angolszász befektetők is.

A német vállalkozások magatartását a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában többek között azzal magyarázzák, hogy a német befektetők többsége kis- és közepes méretű cég, amelyek hosszú távra és szorosabban ágyazódnak be a magyar gazdaságba, mint egyes nagy multinacionális vállalatok. Ettől függetlenül nemcsak az IBM - korábbi elemzői becslés szerint 150 millió euró egyszeri tőkekivonással járó - gyárbezárása kavart nagy hullámokat 2003-ban, hanem a német Salamander konszern kivonulása is. Ráadásul ma már egyre kevesebb a remény arra, hogy a kivonuló óriáscégek helyébe hasonlóakat csábítson be az ország. Rétfalvi György, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatója szerint azonban nem is ésszerű erre összpontosítani. "Magyarország már másféle befektetési célpont, mint több évvel korábban, a privatizáció csúcspontján, tehát másféle befektetőket kell megcélozni" - jegyezte meg a HVG-nek. Szerinte elsősorban a kisebb és közepes méretű, tudásalapú beruházások, mint például nemzetközi cégek adminisztrációs központjainak megnyerésére kell törekedni. "A Morgan Stanley már működő budapesti részlegénél évi 10 millió forint felett van az egy főre eső átlagfizetés" - mondta annak jelzésére, hogy milyen munkalehetőségeket kínálhatnak az egyenként csak néhány milliárd euró értékű, de elsősorban a magasan képzett munkaerőre alapozó szolgáltató központok. A közép-európai térség emellett vonzó célpont maradt az amerikai és az európai kockázatitőke-társaságok számára - állapítja meg a Deloitte tanácsadó cég friss felmérése. A terjeszkedő európai kockázatitőke-befektetők harmada lát fantáziát a kelet-közép-európai piacban, ahol elsősorban az energia- és környezetvédelmi szektorban, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenységben látnak befektetési lehetőségeket.

PAPP EMÍLIA

Pénzügyek

Adótakarék

A profitban bővelkedő vállalkozásoknak jócskán marad mit a tejbe aprítaniuk a társasági adó kifizetése után is.

Gödöllőn nyitott éttermet a McDonald’s

Gödöllőn nyitott éttermet a McDonald’s

Mikler bravúrjai ellenére kikaptak a magyar kézisek Malmőben

Mikler bravúrjai ellenére kikaptak a magyar kézisek Malmőben

A szülők fele nem kapott az óvodában tájékoztatást a beiskolázáshoz

A szülők fele nem kapott az óvodában tájékoztatást a beiskolázáshoz

Négy év börtönt kapott a férfi, aki Down-szindrómás testvére halálát okozta

Négy év börtönt kapott a férfi, aki Down-szindrómás testvére halálát okozta

Radar360: nem zárják ki a Fideszt, meghalt Terry Jones

Radar360: nem zárják ki a Fideszt, meghalt Terry Jones

Van olyan papír, amit nem kérhet az igazoltató rendőr a sofőrtől

Van olyan papír, amit nem kérhet az igazoltató rendőr a sofőrtől