Elemzők egy ideig nem számítanak a magyar tőzsdei részvények és a forint feltámadására. Most például az EU-nak napokon belül benyújtandó konvergenciaprogrammal kapcsolatos befektetői szkepticizmus a hátráltató tényező.

Úgy tűnik, Magyarország megszűnt a külföldi befektetők kedvence lenni. Ennek legfrissebb jeleként az amerikai Morgan Stanley International (MSCI) által számított indexekben - amelyek azt mutatják a bankoknak, biztosítóknak, befektetési és nyugdíjalapoknak, hogy az egyes országokból, ágazatokból mennyi részvényt érdemes vásárolniuk - csökkent a magyar papírok súlya a kelet-közép-európai részvényeken belül. Ez reakció volt arra, hogy a 2002-2005 közötti drágulásával a tőzsdeindexek között dobogós budapesti BUX az idén a sereghajtók közé süllyedt. Miközben múlt pénteki, 21 295 pontos záróértéke csak 1,3 százalékkal haladta meg 2006. évi nyitását, a frankfurti börzebarométer 3,3, a New York-i 3,4 százalékos pluszt mutatott, a kelet-közép-európai régióban legfőbb vetélytársnak számító varsói index viszont 18,6 százalékost, nem is beszélve a manapság legdivatosabb moszkvai tőzsde mutatójának 38,5 százalékos szárnyalásáról. A BUX-nak a régióban mindössze az 5,3 százalékos mínuszban lévő prágai indexet sikerült leköröznie.

Ráadásul a 2004 júliusától 2006 februárjáig stabilnak mutatkozó forint is gyengélkedik. A valamennyi feltörekvő piaci valutára negatívan ható amerikai kamatemelési hullámot a forint jobban megsínylette, mint a többi kelet-közép-európai pénz: az euróval szemben 2006 elejétől július elejéig számított 15 százalék körüli árfolyamzuhanása a legnagyobb volt a régióban (HVG, 2006. július 1.). S bár a másfél hónappal ezelőtti 285-ös mélypontjáról múlt péntekre 269,50-re izmosodott, hétfőn elegendő volt néhány óra, hogy a 274-es szint közelébe gyengüljön az uniós pénzzel szemben. Eleinte úgy tűnt, utóbbi mögött elsősorban a kedvezőbb német gazdasági adatok állnak, amelyek erősítik az inflációs aggodalmakat, s ezzel párhuzamosan a kamatemelési várakozásokat az eurózónában, ez ugyanis leértékelődési nyomás alá helyezte a feltörekvő valutákat. Csakhogy a forint a gyengülésben ezúttal is lekörözte a lengyel zlotyt, valamint a cseh és a szlovák koronát, aminek devizakereskedők szerint az volt az oka, hogy a piacon elterjedt: a Moody's Investor Service nemzetközi hitelminősítő cég rászánta magát a magyar forintadósság újabb leértékelésére.

A gazdaság egyensúlytalansága miatt a nemzetközi sajtó máris úgy tekint Magyarországra, mint a következő potenciális válsággócra. Bár sok befektető bízik abban, hogy a megszorító intézkedésekkel, az egyszer majd csak-csak beinduló átfogó reformokkal sikerül hosszabb távon rendbe tenni az államháztartást s ezzel visszaszerezni az elveszített renomét, a többség ma még gyanakvó. Most például azt nem nézik jó szemmel, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő már augusztus elején kijelentette, ne is keressék az EU-nak szeptember elején beterjesztendő konvergenciaprogramban az euró magyarországi bevezetésének céldátumát, jóllehet a konvergenciaprogram tartalma és annak menetrendje ennél lényegesebb.

Ebben a helyzetben még az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed újabb kamatemelésének elmaradása, valamint az olajárak mérséklődése sem adhat nagy lökést a forintnak. "Hiába maradt el az amerikai kamatemelés, a kormányzati megszorító intézkedések az infláció emelkedéséhez vezetnek, emiatt pedig az árstabilitás felett őrködő Magyar Nemzeti Bank további kamatemelésre kényszerülhet" - jelentette ki a HVG-nek Andreas Schiller, a bécsi Raiffeisen Centrobank AG elemzője. Szerinte a most 6,75 százalékos jegybanki alapkamat az év végéig további háromnegyed százalékponttal nőhet. Ezt valószínűsíti a monetáris tanács júliusi, fél százalékpontos kamatemeléséről múlt pénteken közzétett jegyzőkönyv. E szerint a jelenlegi monetáris kondíciók mellett nem teljesíthető az MNB és a kormány közös, 2008-as 3 százalékos inflációs célja. Tény, hogy a 3 százalékos júliusi infláció - az élelmiszerek vártnál kisebb mértékű olcsóbbodása, illetve a szolgáltatások gyorsuló drágulása miatt - magasabb a piaci várakozásoknál. Ám igazán az aggasztó a CIB Bank Zrt. elemzői szerint, hogy az élelmiszerek és az energia árának szezonális ingadozását kiszűrő maginfláció meredeken emelkedik, egy hónap alatt 1,3-ról 1,9 százalékra ugrott (miközben januárban még fél százalékpont volt), hiszen a megszorító csomag intézkedései csak szeptembertől kezdenek hatni.

Az emelkedő forintkamatok a magyar részvények számára lennének a legkedvezőtlenebbek, hiszen ez a befektetőket arra sarkallhatná, hogy pénzüket a növekvő hozamú kockázatmentes bankbetétbe, állampapírokba és az ezeket tartó befektetési alapokba tegyék át. A tutira vett kamatemelésekre az állampapírhozamok máris növekedésnek indultak. Az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által számított referenciahozamok például múlt pénteken átlagban 0,1 százalékponttal nőttek: a hároméveseké 8,12, az ötévesé 7,86, a tízévesé 7,47 százalékra.

A növekvő amerikai kamatok miatt az év közepén még magyarországi állampapír-állományukat lefaragó külföldiek az utóbbi hetekben kezdenek visszaszivárogni. A múlt szerdán tulajdonukban lévő 2787 milliárd forint értékű állampapír 110 milliárddal több a három héttel ezelőttinél, és már csak közel 70 milliárddal marad el az április eleji csúcstól. Igaz, a gyarapodást részben az idézte elő, hogy az amerikai tízéves állampapírok hozama a korábbi 5,3 százalékos csúcsról lefelé araszolgat, múlt pénteken már csak 4,93 százalék volt. Ráadásul az önkormányzati választások, az euróbevezetéssel kapcsolatos bizonytalanságok, a növekvő őszi állampapír-kibocsátás a magyar államkötvényhozamok további emelkedésével járhatnak - vélik a svéd Skandinaviska Enskilda Banken elemzői.

Részvényriasztó lehet az is, hogy a kormányzati megszorítások a Budapesti Értéktőzsde leginkább keresett, s az e hét hétfői határidőig zömében kedvező féléves gyorsjelentést publikáló (lásd táblázatunkat) cégeinek jövőbeni eredményességét is kedvezőtlenül befolyásolhatják. Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. és a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. kilátásait a gyógyszerár-támogatások megnyirbálása ronthatja le, míg az OTP Bank Nyrt. a banki extraadó mellett a betételhelyezés és a hitelezés megszorítások miatti visszaesését szenvedheti meg. Más a helyzet a Magyar Telekom Nyrt.-nél, amely azért nem vonzó a befektetők számára, mert forgalma folyamatosan csökken, miközben több mint fél éve képtelen végezni a montenegrói cégénél történtek kivizsgálásával (HVG, 2006. július 29.). A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. pechje pedig elemzők szerint az, hogy a csökkenő bel- és külföldi olajkitermelés és a viszonylag magas termelési-kutatási költségek miatt olajüzletágának nyereségtermelő képessége korlátozott.

CSABAI KÁROLY

Nagyon jó hír: sikerült létrehozni a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját

Nagyon jó hír: sikerült létrehozni a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját

Kínos baki a YouTube-tól: több mint száz világcég hirdetései futnak a klímatagadó videók alatt

Kínos baki a YouTube-tól: több mint száz világcég hirdetései futnak a klímatagadó videók alatt

Tüzetesen átnéztek 57 tanulmányt – ugye kitalálja, miért vannak mostanában ekkora tüzek?

Tüzetesen átnéztek 57 tanulmányt – ugye kitalálja, miért vannak mostanában ekkora tüzek?

Ünnepek után is milliókért kívánt boldog karácsonyt hirdetésekben a kormány

Ünnepek után is milliókért kívánt boldog karácsonyt hirdetésekben a kormány

Rendelőbe ment lopni a hatvani nő, de egyből lebukott

Rendelőbe ment lopni a hatvani nő, de egyből lebukott

Sok pénzét bukhatja, ha telepítette valamelyik alkalmazást ezek közül

Sok pénzét bukhatja, ha telepítette valamelyik alkalmazást ezek közül