Gyors ütemben terjednek a magánszektorral közös állami beruházások. A költségvetés kiadási korlátait fellazító programokat azonban nem nézik jó szemmel az államadósság finanszírozói.

Olyan nagy volt a buzgalom a magántőkével megvalósuló állami célú beruházások, azaz a ppp (public-private partnership) konstrukció beindítása körül, hogy az erről rendelkező első, 2003. évi kormányhatározatban a szabályozásért felelős tárcaközi bizottság létrehozásának határidejét két héttel előbbre dátumozták, mint ahogy maga a határozat kijött. Sietségre utal az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) kétnapos határidővel kellett választ adnia a ppp-vel kapcsolatos kulcskérdésre: milyen pénzügyi finanszírozási módszerek felelnek meg az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat normáinak úgy, hogy azok nem növelik a költségvetési hiányt. A válasz amiatt sem volt könnyű, mert az Eurostatnak is csak 2004 októbere óta van módszertani útmutatója a ppp-programok kezeléséhez - mondta a HVG-nek Bedekovics István, a tárcaközi bizottság KSH-t képviselő tagja.

A kezdeti bizonytalanságot jelzi az is, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) - bár a határozat szerint javaslatot kellett volna tennie a ppp-konstrukciókkal járó költségvetési elkötelezettség felső határára - a HVG információja szerint 2003-ban azon az állásponton volt, hogy ilyen határt nem lehet megállapítani. Legalábbis nem egy összegben vagy a GDP nagyságához kötve. A PM, amely most egy hét alatt sem tudott egy összeállítást adni a HVG-nek a ppp-programokból fakadó jövőbeni állami kiadások összegéről, azt hangoztatta, hogy a költségvetési kötelezettség korlátozásának céljából került bele idén az államháztartási törvénybe, miszerint a 2006-ban újonnan vállalt kötelezettségek nominális összértéke nem haladhatja meg a büdzsé kiadási főösszegének 2 százalékát. Jelenleg viszont - Kóka János gazdasági miniszter júliusi állítása szerint - az összes kifizetés együttesen is csak 0,7 százaléknál tart. Az éves limit - állítják a KSH-ban - csak akkor kerülne veszélybe, ha netán még idén ráütnék a pecsétet több olyan megaprojektre, mint az egyenként 50 milliárd forintnál többe kerülő ferihegyi gyorsvasút vagy az új MTV-székház.

Mint szellem a palackból, 2003 óta óriási erők szabadultak fel a ppp-programok beindításához: több százmilliárd forintnyi fejlesztés kezdődött el. Ugyanakkor hamar megmutatkoztak a ppp-elszámolás korlátai is. Az önmagában százmilliárdos nagyságrendű ppp-beruházásként nyilvántartott autópálya-projektet jegyző Állami Autópályakezelő Zrt.-t az Eurostat az államháztartás részévé minősítette át az idén, miáltal a beruházás az államadósság részévé vált. Ppp-konstrukcióként megbukott az uniós vizsgán a Művészetek Palotája is, így az eredetileg harmincéves bérlettel megváltani szándékozott 32 milliárd forintos fejlesztés szintén bekerült az államháztartási mérlegbe. A KSH-tól kapott információ szerint az állam egy adminisztrációs banánhéjon csúszott el, ugyanis a szolgáltatási díjjal kapcsolatos szerződés utolsó - 2005. márciusi - módosításakor már állt az épület. Ha pedig kész építmény esetében határozzák meg a szolgáltatási díjat, akkor a magáncég nem viseli az építési kockázatot, amely az Eurostat szerint a ppp-szerződés feltétele.

Az államháztartáson kívül tartható beruházások csábításának a Nemzeti Sporthivatal sem tudott ellenállni, de az előkészítetlenség és az önkormányzatok tehervállaló képességének elégtelen felmérése következtében a Sport XXI Létesítményfejlesztési programon belül a lehetséges 169 létesítmény helyett várhatóan csak 60-65 valósul meg a 2007. végi határidőre. Egy, a ppp-finanszírozásban otthonosan mozgó bankár azonban inkognitót kérve másféle okokkal magyarázza a fiaskót. A többségében egyenként kis értékű projektekre kiírt pályázatokra sokszor csak egy-két építő cég jelentkezett, ráadásul nem volt olyan referencia a hátuk mögött, hogy a bankok vállalták volna a 15-20 évre - a projekt futamidejére - szóló hitelezést. A program elindítói azt sem gondolták át, hogy a ppp nem olcsó mulatság; magas a szervezési és banki költsége, ami a beruházási értéktől függetlenül terheli a fejlesztést, márpedig egy 50 millió forintos tanuszoda költségvetése nem bír el 3-4 milliós projektköltséget.

Sikeresebben veszi az akadályokat az Oktatási Minisztérium által elindított kollégiumfejlesztési és oktatásiinfrastruktúra-rekonstrukciós program a tervbe vett és megvalósulni látszó beruházások arányát tekintve. Három intézmény kivételével az összes bejelentkezett a felsőoktatási ppp-programokba, s a leendő létesítmények kapcsán 2008- 2009-től keletkező állami fizetési kötelezettség 20 évre előre kitölti a kormányrendeletben a tárca számára plafonként meghatározott évi 10 milliárd forintot - tájékoztatták a HVG-t az Oktatási és Kulturális Minisztériumban. Magyar Bálint volt oktatási miniszter azonban nem tart attól, hogy a tárca éves beruházási keretét elérő összeg miatt a jövőben bajba kerülhet az oktatásügy. "Előrehoztuk 20 év beruházási igényét, és négy év alatt koncentráltan valósítjuk meg, úgy, hogy közben elmarad a korábbi állami pénzosztogatásokkal együtt járó pazarlás" - mondta a HVG-nek. Szerinte az új kollégiumok, oktatási intézmények üzemeltetése olcsóbb lesz, mintha közalkalmazottak látnák el, utalva arra, hogy az egyik rekonstrukció után a magánüzemeltető megtagadta, hogy átvegye az intézmény korábbi 37 fős takarítógárdáját, mert piaci alapon jutányosabb megoldást talált.

Az oktatás műszaki feltételeinek javításához és az informatikai fejlesztésekhez viszont lesz pénz - tette hozzá Magyar, mondván: ezekre a célokra legalább 50 milliárd forint értékű uniós forrás áll majd rendelkezésre. Ilyen pénzekből látja kivitelezhetőnek például a műemléknek számító Zeneakadémia felújítását is. A pénz lehívásához szükséges önerő sem okoz majd gondot - véli -, lesz forrás erre a most zajló ppp-s beruházások révén felfuttatható felnőttoktatás vagy a külföldi diákok fogadása hasznából. A program sikerét Magyar szerint - aki jelenleg az uniós források felhasználását felügyelő Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja - az sem halványítja el, hogy a csúszások miatt a ppp-ben beígért 10 ezer új kollégiumi férőhelynem csak a fele készül el 2006-ig, a többi csak 2007 végére lesz meg.

Nem mind arany, ami fénylik - replikázott Béres István, az Orbán-kormány oktatási beruházásait gondozó kormánybiztos, arra utalva, hogy a projektek túlnyomó többségét euróhitellel finanszírozzák, s az egyetemek és főiskolák a bérleti díjban átvállalják az árfolyamkockázatot, ami miatt nem lehet pontosan belőni a húsz évre várható fizetési kötelezettséget. Ezt elismerték az oktatási tárcánál is, hozzátéve, hogy mégsem hibáztatják emiatt magukat, mivel a forintfinanszírozás még drágább lett volna, ráadásul a projekt indulásakor még úgy látszott, hogy 2010-ben bevezetik az eurót.

Nem kizárt, hogy érik még megrázkódtatások az államháztartást a ppp-projektek miatt. "Az Eurostat utólag és egyedileg vizsgál minden ppp-projektet, s mivel a játékszabályok még nem teljesen kiforrottak, megeshet, hogy lesz olyan börtön- vagy kollégiumprojekt, amely fennakad a rostán, tovább emelve az államadósságot. Ráadásul egy-egy projekt uniós elfogadása nem jelent végső döntést, mivel a felülvizsgálat folyamatos, ezért egy-két év múltán egy alaposabb ellenőrzésnél másképpen is dönthetnek" - vázolta a kincstári kockázatokat a HVG-nek Barcza György, az ING elemzője. Hozzátéve: az államadósságot finanszírozó befektetők nem nézik túl jó szemmel az előrehozott beruházásokat, mert fellazítja a finanszírozási korlátokat, és tíz-húsz évre bepántlikázza a költségvetési kiadásokat, megváltoztatja szerkezetét, miáltal a büdzsé egy előre meghatározott pályára kerül. A veszély ott van, hogy elhitetjük magunkkal, hogy gazdagok vagyunk, miközben takarékoskodnunk kellene - tette hozzá.

PAPP EMÍLIA

Pénzügyek

Pró és kontra

Az utóbbi években egyes államok magánvállalkozásokkal végeztetnek el közszolgáltatásokat, vagy azt továbbra is állami...

Pénzügyek

Az angol beteg

Szeptember végén első lépésben 4,92 milliárd fonttal (mintegy 2 ezermilliárd forinttal) emelte meg a brit...

Nem készültek kiviteli tervek a Zugló vasúti megálló felújítására

Nem készültek kiviteli tervek a Zugló vasúti megálló felújítására

A pletykák szerint záporozni fognak idén az érdekes telefonok a Samsungtól

A pletykák szerint záporozni fognak idén az érdekes telefonok a Samsungtól

Duma Aktuál: Orbán Viktor helyett Palvin Barbit miniszterelnöknek!

Duma Aktuál: Orbán Viktor helyett Palvin Barbit miniszterelnöknek!

10 éve mutatták be az első iPadet, a "nagy iPhone-t"

10 éve mutatták be az első iPadet, a "nagy iPhone-t"

Február 16-án tartja évértékelőjét Orbán

Február 16-án tartja évértékelőjét Orbán

Ha nem szakad bele ténylegesen a szívünk, a szakítás a javunkat szolgálhatja

Ha nem szakad bele ténylegesen a szívünk, a szakítás a javunkat szolgálhatja