Magyarországon az emberek többsége nem érti a pénzintézeti bikkfanyelvet, nem bízik a bankokban, egyharmaduknak nincs számlája. Talán javít valamit ezen, hogy jövő ősszel megkezdődhet a pénzügyi ismeretek oktatása a középiskolákban.

HVG
Igen változatos becsléseket kapott a Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézete, amikor tavaly egy országos felmérés során az előző évi, azaz a 2005-ös infláció mértékét tudakolta. A megkérdezettek az áremelkedést 1 és 80 százalék közé lőtték be, a valódi 3,6 százalékos mértékhez pedig százból csak heten közelítettek. A többség viszont még válaszolni sem tudott a kérdésre. Az ismerethiány közel hasonló mértékben jellemezte a 18-34 év közötti fiatalokat, mint a 60 év felettieket, csupán a középgeneráció vizsgázott jól, állapította meg a lakosság pénzügyi kultúráját - egy bank megbízásából - 1400 fős reprezentatív mintával vizsgáló kutatás. Fejtörést okoztak a banki fogalmak is, a hitelek összehasonlítását segítő - a kölcsön összes közvetlen költségét bemutató - teljeshiteldíj-mutató (thm) jelentését például száz megkérdezettből negyven nem ismerte.

HVG
A nem túl hízelgő eredményt árnyalja, hogy ugyanebben az időben a jóval fejlettebb piacgazdaságú Németországban is lehangoló ismerethiányra derült fény. Az inflációs rátát ugyanis százból tízen tudták megmondani a német bankszövetség megbízásából készített felmérésben, amely egyébként csak a 14-24 év közötti fiatalokat szondázta meg. Komoly különbség tapasztalható viszont a németek és a magyarok bankhasználata között. Németországban a 14-17 év közötti kamaszok többségének van megtakarítási számlája, sőt 64 százalékuknak már folyószámlája is, a 24 év alattiak pedig el sem tudják képzelni az életet saját bankszámla nélkül, ami különben a felnőtt lakosságra is jellemző. Magyarországon viszont a lakosság egyharmadának egyáltalán nincs bankszámlája, a fiatalok körében készült tavalyi jegybanki felmérés szerint pedig a 14-17 éves korosztálynak csak 10 százaléka rendelkezik számlával. Látványos javulásra már csak azért sem lehet számítani, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kutatása szerint a tinédzsereknek csak tizede érdeklődik a pénzügyi világ hírei és a pénzügyi szolgáltatások iránt, s ez az arány a 30 év alattiak körében sem sokkal magasabb, mint 20 százalék.

A pénzügyektől való idegenkedést az MNB kutatói a sokak számára érthetetlen pénzügyi nyelvezettel és a pénzügyi fogalmak hiányos ismeretével magyarázzák, de a Corvinus kutatása szerint visszatartó hatása van a bizalmatlanságnak is. Eszerint a többség a bankot csak mint "biztonsági őrt" fogadja el, pénzgyarapító szolgáltatóként már gyanakodva figyeli, a válaszadók kétharmada szerint ugyanis a pénzükért alig nyújtanak valamit a bankok (lásd grafikonunkat). Ez a negatív megítélés a bankárokra is kisugárzik.

HVG
Jócskán van mit javítani tehát a banki imázson, ugyanis a bizalmatlanság is szerepet játszik a készpénzkultúra fennmaradásában. A Corvinus válaszadói körében a készpénzben való megtakarítás mind a biztonság, mind az értékállóság tekintetében a közepesnél rosszabb osztályzatot kapott, mégis a második legkívánatosabb és legelterjedtebb megtakarítási forma, közvetlenül az ingatlan után. Az ingatlan elsődlegességét magyarázza, hogy hosszú, "életstratégiai" megtakarítás, éppen ezért meghökkentő tájékozatlanságot bizonyít, hogy a hasonló célú nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás alig érdekli a fiatalokat. Csak kevesen tudják, hogy kapnak kimutatásokat nyugdíjpénztáruk hozamáról, számszerű értékek felidézésére, pláne azok értelmezésére pedig alig-alig képesek.

A pénzügyi kultúra javítását a tőzsde által alapított Öngondoskodás Alapítvánnyal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) együtt évek óta szorgalmazó MNB-nél az első komolyabb eredménynek könyvelik el, hogy a nemzeti alaptanterv (NAT) júliusban kibővült a pénzügyi és gazdasági ismeretek oktatásával. "A pénzintézeti innováció gyorsul, a fejlett nyugati pénzvilág termékei mind hamarabb jelennek meg a magyar piacon, ezért egyre nagyobb a rés az ügyfelek tudásszintje és a banki termékek bonyolultsága között" - indokolta a HVG-nek a szervezett pénzügyi ismeretterjesztés szükségességét Pap Judit, az MNB vezető közgazdasági szakértője. A pénzügyi kultúra színvonalának javítása már csak azért is elengedhetetlen, mert a bankok, a biztosítók és a befektetési cégek mindinkább az ügyfél oldalára tolják át a kockázatokat, azok viszont kellő ismeretek hiányában ezt nem ismerik fel. Pap Judit szerint éppen ezért az oktatás mellett szükség lenne egy általános tájékoztatási programra is.

Egyelőre azonban a középiskolákban is leghamarabb a jövő ősszel induló tanévben van remény a pénzügyi oktatás szélesebb körű megjelenésére. Hiányzik ugyanis az az egységes oktatási program, amely teljes körűen eligazítana a hétköznapi pénzügyi döntési helyzetekben. "Év végéig dolgozzák össze az általunk felkért tanárok a tavaly kísérleti jelleggel már oktatott két tananyagot, illetve több hasonló témájú alapanyagot egységes rendszerré, kiegészítve azt oktatási segédlettel, óravázlattal, számonkérési módokkal, szimulációval, játékokkal" - számolt be a HVG-nek Tóth Attila, a tőzsde mellett működő Öngondoskodás Alapítvány titkára az először elektronikus formában terjeszthető oktatási program formálódásáról. A Nemzetközi Bankárképző oktatói által jegyzett, illetve az alapítvány szponzorálásával készült tananyagokat egyebek között adózással foglalkozó résszel, illetve a gazdasági hírek megértéséhez szükséges ismeretekkel is kiegészítik, amit a gazdasági tárcától kapott 40 millió forintos támogatásból pénzelnek.

Csak az elkészült tananyag ismeretében lehet majd választ adni arra, hogy a diákok olyan gazdasági, pénzügyi ismeretekhez jutnak-e, amelyek segítik őket az önálló pénzügyi döntések meghozatalában, vagy csak a pénzintézeteket népszerűsítő agymosásban részesülnek. Mindenesetre az oktatás mellett úgy is lehet javítani a pénzügyi kultúrát, ha nyilvánvalóvá válnak a készpénzkezelés költségei. Ma például a nyugdíjasok, illetve az egyéb állami jövedelemben részesülők ingyen kapják meg a pénzüket, holott annak 200-300 forintos postai költsége van, ahogy az ingyenes sárga csekkért is fizet a pénzt fogadó cég. Az ingyenesség fenntartása aligha ösztönöz bárkit számlanyitásra. Az átláthatóságot, a pénzügyi kultúra javulását az is segítené, ha a pénzügyi költségekről közvetlenebbül értesülnének az ügyfelek, például úgy, hogy a fiókban vagy automatában felvett készpénz vagy az utalások kapcsán felszámított díjról nyugtát vagy sms-ben értesítést kapnának - persze nem külön üzenetben pluszpénzért, mint az OTP teszi -, s nem a hónap végén kipostázott összesítőből kellene kibogarászni a pénzügyi szolgáltatás árát.

PAPP EMÍLIA

Nem hagyja magát az indián nyár

Nem hagyja magát az indián nyár

2020-ban indítják útjára a hajót, amely önmagát navigálva kel át az Atlanti-óceánon

2020-ban indítják útjára a hajót, amely önmagát navigálva kel át az Atlanti-óceánon

Hogy lehet a hétfő produktívabb?

Hogy lehet a hétfő produktívabb?

Messi: Lenyűgöző volt Zsóri Dániel gólja

Messi: Lenyűgöző volt Zsóri Dániel gólja

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz

Az okostelefonok hat legnagyobb veszélye

Az okostelefonok hat legnagyobb veszélye