Megtörhet a befektetési alapok idei növekedési trendje, a gyengébb múltbeli hozamok miatt ugyanis sok befektető elcsábulhat a nemegyszer két számjegyű kamatot ígérő augusztusi bankbetétakcióktól.

HVG
Továbbra is népszerűek a befektetési alapok a hazai megtakarítók körében, mert a bankbetéteknél és az állampapíroknál kockázatosabbak ugyan, ám elérhető hozamuk is magasabb. A Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) 23 tagja az idén - június végéig - negyven új alapot indított, ezzel számuk már 277-re nőtt, miközben vagyonuk 10 százalékos gyarapodás után június végén meghaladta a 2800 milliárd forintot. A növekmény nagyobbik része (161 milliárd) az újonnan kibocsátott befektetési jegyekért kifizetett összeg, míg 123 milliárd a hozamok emelkedésének az eredménye. Utóbbit illetően kétségtelenül erősebb volt a második negyedév, hiszen az alapok április és június között 93 milliárdot fialtak, szemben az év első három hónapjának 30 milliárdos teljesítményével, ami a részvénypiacok tavaszi szárnyalásával függ össze.

Az összvagyon közel harmada az alapvetően bankbetétekbe, állampapírokba és kötvényekbe fektető pénzpiaci alapokban szunnyadt, amelyek általában az inflációt néhány százalékponttal verő biztos hozam mellett azzal az előnnyel járnak, hogy szükség esetén gyorsan és könnyen pénzzé tehetők. Ez magyarázza népszerűségüket, a friss tőke több mint harmadát szívták fel. A legszembetűnőbb változás, hogy a befektetők ismét felfedezték a kötvényeket vásárló alapokat, ezek vagyonának csökkenése az év elején megállt, s azóta ismét gyarapodik. Ez azért nagy szó, mert az utóbbi három évben két jelentős visszaesést is megéltek, minek következtében 2005 végétől a pénzpiaci alapok vagyona folyamatosan meghaladja a kötvényalapokét.

HVG
Az alapok közötti folyamatos tőkeátcsoportosítások szenvedő alanyai az ingatlanba invesztáló konstrukciók voltak, amelyek nettó eszközértéke - így nevezi a szakzsargon vagyonuk aktuális nagyságát - még így is a második legnagyobb. A tavaly nyár végi kamatadó-elkerülési roham legfőbb kedvezményezettjei azért veszítettek népszerűségükből, mert a jegybanki alapkamat hosszú hónapokig - tavaly októbertől júniusig - 8 százalékon beragadt. Márpedig ez az a szint, amelyen a tapasztalatok mellett az óvatosabb befektetők inkább a bankbetéteket és az állampapírokat, illetve az ezeket vásárló alapokat részesítik előnyben. A június végi negyed százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés még alapvetően nem változtathat ezen a trenden, de ha a monetáris lazítás folytatódik, a befektetők ismét felfedezhetik az ingatlanalapokat.

Egyelőre azonban a sláger a befektetett tőkét vagy valamilyen mértékű hozamot garantáló alapok. Az, hogy a bankbetétekből és a maximum egyéves futamidejű állampapírokból, a diszkontkincstárjegyekből az alapkezelők feltűnően sokat tartanak (ezek adták az általuk igazgatott portfóliók 38 százalékát), a likviditási mellett a garantált alapoknak köszönhető, amelyek az összegyűlt pénzt jellemzően bankbetétekbe és opciós ügyletekbe teszik. 2007 első felében a garantált és a likviditási, valamint a többéves lejáratú kötvényeket preferáló alapok vonzották a legnagyobb mértékű új befektetést. Ugyanakkor arányaikban jól teljesítettek a kötvénytúlsúlyos és a származtatott - azaz valamilyen befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciahozam, index értékétől függő - alapok is.

Az utóbbi hetekben hűvösebbé vált tőkepiaci klíma azonban az alapok hozamain is nyomot hagyott. A befektetők számára nem lehet szívderítő azt látni, hogy az elmúlt egyévi 8,5 százalék körüli inflációnál (a legfrissebb, júliusi fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal augusztus 14-én teszi közzé) többet a Bamosz által kategorizált tucatnyi alapfajta közül csak a legkockázatosabb értékpapíroknak számító részvényeket tartó konstrukciók hoztak. Több, kötvényekbe fektető alappal még az a csúfság is megesett, hogy most 5-7 százalékkal érnek kevesebbet, mint egy éve ilyenkor. Mivel pedig a hazai magánszemélyek többsége még mindig a múltbeli hozamokat tekinti irányadónak, amikor megtakarításainak sorsáról dönt, noha azok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőbeli pozitív teljesítményekre, nem kizárt, hogy az augusztus végéig prognosztizálható hevesebb pénzmozgásokat az alapok is megérzik.

Ezekben a napokban járnak le ugyanis azok az akciós betétek, amelyeket egy évvel ezelőtt azért nyitottak az ügyfelek, hogy legalább 12 hónapig elkerüljék a tavaly szeptembertől ketyegő 20 százalékos kamatadót. Ráadásul az ingatlanalapoknál is véget ér az az egyéves periódus, amely alatt az eladást magasabb visszaváltási jutalékkal büntetik az alapkezelők. Ez az effajta befektetésijegy-tulajdonosokat is kiszállásra ösztökélheti. Az alapkezelők mindenesetre abban bíznak, a két számjegyű banki betéti kamatok bűvöletében is sokakban tudatosul, hogy az új pénzelhelyezéseket már 20 százalékos kamatadó terheli, ezért akinek nincs égetően szüksége a jövőben megtakarítására, az jobban teszi, ha azt a tavaly augusztus végéig végrehajtott hosszabb távú befektetésében, így például az alapokban hagyja.

Az optimistább alapkezelők azonban nem zárják ki, hogy akár fordított eset is előfordulhat, azaz a lejáró bankbetétben felszabaduló összegek majd az alapokat gazdagítják. Erre bazíroz például az MKB Bank, amely a napokban indította útjára Euro Top 20 elnevezésű, tőkegaranciát biztosító alapját. Ez zárt végű, azaz a kétéves futamidő végéig a 10 euró névértékű jegyeket legfeljebb csak hozamveszteséggel lehet a Budapesti Értéktőzsdén eladni, feltéve, hogy akad rájuk vevő, hiszen ezek az alapok nem a bő likviditásukról ismertek. A szeptember 14-éig tartó jegyzési időszakban összegyűlt tőkéből az MKB húsz külföldi - japán, olasz, amerikai, német, svájci, francia, holland, brit - részvényt vásárol, s azok bárhogyan teljesítenek is, a befektető éves szinten 9,53 százalékos hozammal gazdagodik. A tehetősebbeket és egyúttal erősebb idegzetűeket célozza meg a Citibank tucatnyi, külföldi részvényekbe és kötvényekbe invesztáló alapjaival, amelyek jegyeiből csak legalább 2 ezer euróért vagy 2500 dollárért lehet vásárolni.

A befektetési alapok közötti választás előtt érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy az egyes konstrukciók költségei igencsak eltérőek lehetnek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összesítése szerint tavaly például a legalacsonyabb - az alap- és letétkezelési, a könyvvizsgálói, a közzétételi és a felügyeleti díjat, az alapkezelő sikerdíját, a könyvelési és marketingköltséget magában foglaló - kiadással, kevesebb mint évi 1,5 százalékkal a hazai pénzpiaci és likviditási, valamint a magyar és külföldi kötvényalapok vétele járt. A részvényekbe és ingatlanokba fektető alapok kezelői viszont nemegyszer 5-6 százalékot is felszámítottak.

CSABAI KÁROLY

Pénzügyek

Kivetés - aratás

Közel 24 százalékkal több, 11,9 milliárd forint bevételre tett szert 2006-ban a Pénzügyi Szervezetek Állami...

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Páratlan kincseket találtak az 1802-ben elsüllyedt hajó roncsában

Páratlan kincseket találtak az 1802-ben elsüllyedt hajó roncsában

Kvíz: Tudja, melyik autómárka melyik országból származik? Még ezeket is?

Kvíz: Tudja, melyik autómárka melyik országból származik? Még ezeket is?

Nem látja? Pedig ott van három láthatatlan lovas a körforgalomban – videó

Nem látja? Pedig ott van három láthatatlan lovas a körforgalomban – videó

Újabb pofon Káslernek – elvesztheti az egészségügyi szakképzés területét

Újabb pofon Káslernek – elvesztheti az egészségügyi szakképzés területét

A parkban indult meg a szülés, szerencsére épp arra járt egy mentős

A parkban indult meg a szülés, szerencsére épp arra járt egy mentős