Automatikusan nem jár, hanem kérnie kell a nyugdíj mellett munkát végzőnek, hogy a keresetéből levont nyugdíjjáruléka után pótlólagos emelésben részesítsék.

Résen kell lennie annak a nyugdíjasnak, aki folyamatosan vagy hébe-hóba munkát vállal, netán éppen vállalkozik. Április 1-jétől ugyanis esélye van arra, hogy e munkája, vállalkozása révén pótlólagos nyugdíjemelésben részesüljön. Épp egy éve, tavaly április 1-je óta ugyanis járulékalapjuk után 8,5 százalék - idén januártól a járulékok átrendezése miatt 9,5 százalék - egyéni nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek a nyugdíjas foglalkoztatottak és a nyugdíjas vállalkozók is (az utóbbiak vállalkozói kivétjük, illetve személyes közreműködésükért kapott jövedelmük után). Aki akarta, már 2007. január 1-jétől vállalhatta e járulék megfizetését annak érdekében, hogy minden 365 biztosításban eltöltött nap után nyugdíjemelésben részesüljön. Az emelés mértéke a 365 nap alatt megkeresett járulékköteles jövedelem havi átlagának a fél százaléka. Ha például valaki egy éven át havi 100 ezer forintot keres, 500 forinttal nő a nyugdíja, s újabb egy év munka után újabb 500-zal.

Nem szabad azonban ölbe tett kézzel várni az emelést, mert egy részét elveszítheti az ember. Aki nem akar így járni, magának kell kezdeményeznie nyugdíja növelését, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a 365 nap letelte után a nyugdíj-igazgatóságok csak több hónapos késéssel jutnak hozzá az adatokhoz, ráadásul nem is valamennyi többletemelésre jogosultéhoz. Holott a munkáltatók, foglalkoztatók havonta munkavállalónként, név szerint részletes adatokat szolgáltatnak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH). Ezekben szerepel az is, hogy az illető részesül-e öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs ellátásban, sőt olyan sorokat is ki kell tölteni, hogy a munkavállaló nyugdíját 2007. december 31-e előtt vagy azt követően kezdték-e folyósítani. Utóbbinak jelentősége van, mert akik idén január 1-jén vagy az után mentek például előrehozott, korengedményes vagy korkedvezményes nyugdíjba, a 62. életévük betöltése előtt csak akkor kaphatják meg nyugdíjukat, ha éves járulékköteles jövedelmük nem haladja meg a minimálbér (jelenleg havi 69 ezer forint) 12-szeresét. Ha fölötte van, azt az APEH annak rendje-módja szerint jelzi az illetékes nyugdíj-igazgatóságnak, s az gondoskodik a nyugdíjkifizetés szüneteltetéséről, ha azt addig az érintett nem kérte, holott az ő dolga lett volna.

Nem működik ennyire flottul a rendszer, ha a nyugdíj mellett munkát végzők érdekeiről van szó. Igaz, ezt semmilyen jogszabály nem írja elő az APEH számára - a törvényhozók a mérleg másik oldaláról megfeledkeztek. Holott bizonyára nem lenne túl bonyolult kidolgozni egy olyan szoftvert, amely a munkáltatóktól havonta beérkező adatok alapján az érintetteknél minden 365. napon "csenget", s attól kezdve folyósítják a megemelt járandóságot. Elvégre bőven lehetnek olyanok, akik tavaly vagy még korábban vonultak nyugdíjba, és dolgoznak. Ők korlátlanul megkaphatják nyugdíjuk mellett a bérüket, járulékköteles jövedelmüket, utóbbiak után pedig - mint bárki más - a nyugdíjemelést. Pontos adatot egyébként sem az APEH-nél, sem az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál (ONYF) nem tudtak mondani arról, hány nyugdíjas dolgozik. Ennek oka, hogy korábban a nyugdíjasok jövedelmük után nem adóztak, nem fizettek nyugdíjjárulékot, ezért több statisztikából is kimaradtak. Mindenesetre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) tájékoztatása szerint a nyugdíjasok 17 százaléka fizet személyi jövedelemadót, viszont e jövedelem nem feltétlenül járulékköteles (mert például osztalékból származik).

Az emelés iránti igényt tehát kérelmezni kell az érintett lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál. Az erre rendszeresített nyomtatványok az ügyfélszolgálatokon szerezhetők be, az internetező nyugdíjasok pedig az ONYF honlapjáról is letölthetik. A pótlólagos emelési lehetőségről a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság az egy- és kétforintos érmék bevonása kapcsán a nyugdíjak kerekítéséről szóló értesítésben tájékoztatta az összes nyugdíjast. Csakhogy lehetnek nyugdíjasok, akik nem folyamatosan, hanem nyaranta egy-két hónapot dolgoznak, vagy a dömpingmunkák, iskolai szünetek idején beugróként helyettesítenek, nekik éveken át kell figyelniük, mikor telik le a 365 nap.

A megszerzett jogosultságot a nyugdíjas nem veszti el - hangsúlyozták az ONYF-nél és az SZMM-ben egyaránt. Időbeli korlátja nincs tehát annak, hogy valaki érvényesíthesse az emelést. Ezt visszamenőleg azonban csak hat hónapra kaphatja meg a kérelmező.

MOLNÁR PATRÍCIA

Van pénz a magyar egészségügyben, és most a 4iG kap belőle

Van pénz a magyar egészségügyben, és most a 4iG kap belőle

Kijelölték az időpontot: 11 hónapon belül a harmadik parlamenti választás jöhet Izraelben

Kijelölték az időpontot: 11 hónapon belül a harmadik parlamenti választás jöhet Izraelben

A tüntetés szervezői a Vígszínházat is hívták az egyeztetésre, de nem kaptak visszajelzést

A tüntetés szervezői a Vígszínházat is hívták az egyeztetésre, de nem kaptak visszajelzést

Új funkció bukkant fel a Google Fotókban

Új funkció bukkant fel a Google Fotókban

"Az internet világában az emberiség olyan lett, mint egy olyan kórus, ahol csak szólisták vannak" – erős beszédet mondott a Nobel-díjas Tokarczuk

"Az internet világában az emberiség olyan lett, mint egy olyan kórus, ahol csak szólisták vannak" – erős beszédet mondott a Nobel-díjas Tokarczuk

Adventi mesenaptár - december 9.

Adventi mesenaptár - december 9.