A növekvő inflációs kockázatokkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank a piaci várakozásoknál nagyobb, fél százalékpontos kamatemelését. További szigorítás sem kizárt, ha a kormányválság tovább mélyül.

HVG
Ez egy komoly sajtótájékoztató, ezért szeretnék komoly kérdésekkel foglalkozni - cáfolta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke újságíróknak hétfőn azt a pletykát, miszerint ő lehetne Magyarország következő miniszterelnöke. Mindenesetre az abszurdnak tűnő felvetés is híven tükrözte, hogy a 12 tagú monetáris tanácsnak (mt) még soha nem kellett olyan felforrósodott belpolitikai légkörben döntenie a jegybanki alapkamatról, mint amilyet a Horváth Ágnes egészségügyi miniszter váratlan menesztése miatt kialakult kormányválság idézett elő.

Részben a növekvő belpolitikai bizonytalanság miatt lehetett fél százalékpontos az előzetesen az elemzők által biztosra vett, de nagy többséggel csak negyed százalékpontosra várt jegybanki alapkamat-emelés mértéke - véli Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. Ő ugyanis tisztán makrogazdasági szempontból enyhébb szigorítást is elegendőnek tartott volna. Így viszont nem kizárt, hogy az mt a 8 százalékra emelt alapkamattal betartalékolt arra, ha a koalíció SZDSZ által kezdeményezett felbomlása a forint gyengülését és az állampapírhozamok emelkedését vonná maga után. Más kérdés, hogy a kamatemelés hétfőn alig 1 forintot tudott csak erősíteni a hazai valutának a kormányhajcihő miatt a 260-as szint fölé ugrott euróárfolyamán, ami még csak nem is kompenzálta a hétfői nyitástól bekövetkezett közel 3 forintos értékvesztést. Kedden viszont már megközelítette a 257 forintot.

A jegybankkal szemben az utóbbi hónapokban csökkenni látszó piaci bizalom visszatérésével kecsegtet, hogy az mt kamatemeléssel reagált a hazai állampapír-piaci hozamok szárnyalására. Az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi megrázkódtatások újabb hulláma március elején érte el a hazai állampapírokat, miután a pénzkészleteikből kifogyott befektetők kénytelenek voltak a bankbetétek után legbiztonságosabb instrumentumok közül azon országokéit likvidálni, amelyeknek viszonylag gyengébbek a makrogazdasági mutatói. Márpedig a lassú gazdasági növekedésű, ámde magas költségvetési hiányú, államadósságú és inflációjú Magyarországot most ilyenként tartják nyilván. A helyzet odáig fajult, hogy az állampapír-vételi ajánlatok teljesen eltűntek, ennek hatására árfolyamuk a mélybe, hozamuk pedig az égbe szökött, amire csak konzerválóan hatott a hétfői belpolitikai purparlé.

HVG
Lehangoló újdonság az utóbbi hónapokban már amúgy is sok rosszat megélt magyar gazdaságról felvázolt jegybanki helyzetértékelésben, hogy míg eddig az mt csak az átmeneti inflációs megrázkódtatásokra (az áfaemelésre, a hatósági ártámogatások csökkenésére és a mezőgazdasági ársokkokra) figyelmeztetett, addig most tartós hatásokat is megnevezett. Belföldön a villamosenergia-piaci szabályozás átalakítása, külföldön pedig az immár tartósan 100 USA-dollár felett tanyázó hordónkénti világpiaci kőolajár által okozott drágulás olyan befolyásoló tényezők, amelyek Simorék megítélése szerint nem állnak majd meg egy-két hazai terméknél, áremelő hatásuk pedig hosszabb időn keresztül érvényesülhet. Nyomott a latban ugyanakkor a bérköltségek növekedése is. A 2008. januári béradatok szerint a garantált bérminimum és a minimálbér emelése az MNB szerint a vártnál jobban növelte a versenyszférában az átlagkereseteket, ami annak ellenére is gerjeszti a költségoldali inflációs nyomást, hogy a foglalkoztatás csökken. Márpedig a felsorolt elhúzódó költségsokkokra azért kellett reagálnia az mt-nek, mert azok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az amúgy is magas inflációs várakozások az "egekben" maradjanak.

Ezzel a megközelítéssel az mt egyértelművé tette, hogy továbbra is célja a februárban 6,9 százalékos éves inflációt 2009-re 3 százalékra leszorítani. Ennek a tételnek a sulykolása most azért kapott a szokásosnál nagyobb figyelmet, mivel az mt egyik tagja, Bánfi Tamás március közepén a Népszabadságban megkérdőjelezte a cél teljesíthetőségét, egyúttal javasolva, hogy az időtávot több évvel hosszabbítsák meg - magyarul: lassabban mérséklődjön a pénzromlás.

Bánfi nem először lóg ki az mt-ből, az eddigi szavazások során ő volt a leggalamblelkűbb (lásd táblázatunkat). Tavaly decemberben például még akkor is kamatcsökkentésre szavazott, amikor azt a jelzálogpiaci hitelválság kiváltotta inflációs kockázatok növekedése miatt már nemcsak a piac, hanem több, monetáris szempontból Bánfihoz hasonlóan kevésbé szigorú mt-tag sem tartotta jó ötletnek. Ráadásul ő volt az egyetlen, aki február végén a forint euróval szembeni ingadozási sávjának eltörlése ellen szavazott.

Nem tudni, Bánfi most is szembement-e a közvélekedéssel, mindenesetre Simor tájékoztatása alapján a tanács ezúttal a szokásosnál jobban megosztott lehetett. Míg ugyanis a többség fél százalékpontos kamatemelésre voksolt, elhangzottak negyed százalékpontos szigorítási, valamint a kamat változatlanul hagyására szóló javaslatok is. Márpedig amióta - tavaly márciustól - Simor az elnök, háromfajta indítvány a 13 mt-ülés közül csak négyen került az asztalra. Az e hét hétfői előtt a tavaly júniusi és szeptemberi, egyaránt negyed-negyed százalékpontos kamatcsökkentéshez vezető döntés előtt, valamint tavaly májusban, amikor maradt az akkor 8 százalékos alapkamat. Utoljára ugyanis 2006. október 25-e és 2007. június 25-e között volt olyan magas az irányadó ráta, mint amelyre hétfőn az mt felemelte azt.

Arra a kérdésre, hogy a mostani döntés egy trendforduló első állomásának tekinthető-e, Simor az mt sejtelmesen fogalmazó közleményére utalt. E szerint a testület a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére. Mindenesetre a Reuters brit hírügynökség által múlt csütörtökön megkérdezett 26 hazai és külföldi elemző-, valamint kutatóintézet többsége úgy ítélte meg, az MNB-alapkamat 8 százalékon tetőzhet, azaz további emelés már nem várható, hogy aztán az év végére a ráta akár 7 százalékra is mérséklődjék. Igaz, válaszadásuk időpontjában még nem sejthették a hétfői belpolitikai fejleményeket, ami megváltoztathatja várakozásaikat. Márpedig az egyik válaszadó, Gárgyán Eszter, a Citibank elemzőjének hétfői véleménye szerint ez további kamatemelésre vonatkozó kockázatot hordozhat magában.

CSABAI KÁROLY

Vaddisznó agyara fúródott egy kutyába a Hajógyári-szigeten

Vaddisznó agyara fúródott egy kutyába a Hajógyári-szigeten

Kijött az új lista a jelenleg kapható legjobb androidos mobilokról

Kijött az új lista a jelenleg kapható legjobb androidos mobilokról

Lassan nincs olyan üzletág, amelyben ne lenne játékos a TV2 tulajdonosa

Lassan nincs olyan üzletág, amelyben ne lenne játékos a TV2 tulajdonosa

Tizenegy autó karambolozott az M1-M7-es kivezetőn, komoly a torlódás

Tizenegy autó karambolozott az M1-M7-es kivezetőn, komoly a torlódás

Hét év börtönt kértek a nőre, aki kokain hatása alatt halálra gázolt egy férfit Zuglóban

Hét év börtönt kértek a nőre, aki kokain hatása alatt halálra gázolt egy férfit Zuglóban

Az uniós nagykövetek elé kerül Kovács Zoltán Twitter-ámokfutása

Az uniós nagykövetek elé kerül Kovács Zoltán Twitter-ámokfutása