Újabb tárgyalási forduló kezdődött a héten egy Győrben két éve hamis húszezresekkel lebukott társaság ügyében. A színvonalas technikával gyártott bankók mellett rendre próbálkoznak silányakkal is.

E héten eldőlhet: vajon klasszikus bűnszervezet keretében működtek-e, vagy csak egy laza baráti kör tagjai az utóbbi évek talán legnagyobb közfigyelmet kapott, két éve pénzhamisítás miatt a Győri Városi Bíróságon indult büntetőperének szereplői. Az elsőrendű vádlott a 2006. január 18-án őrizetbe vett, 36 éves, büntetlen előéletű Pekár Zsolt, aki a bűnösségére is kiterjedő, részleges beismerő vallomást tett. Ennek alapján akár szabadlábon is védekezhetne, de az általa elismert 424 darab, 8,48 millió forintnyi hamisított húszezres már olyan értéket képvisel, ami kiemeli a pancser hamisítók köréből. Ráadásul az általa bérelt, de orosz barátja, a másodrendű vádlott Szergej Alexandrovics Petrov által használt lakrészben egy pisztolyt és egy géppisztolyt is találtak. Amit pedig nem mondhat ki egyetlen vádirat sem, de erőteljesen ott lehet minden, az üggyel foglalkozó bűnüldöző fejében, hogy az elsőrendű vádlott annak a Pekár Józsefnek a fia, akit az egyik legnagyobb maffiaperben, a "váci hetek" ügyében ítéltek el (az ügy vádlottai közül Prisztás József és Döcher György mindmáig ismeretlen hátterű leszámolás áldozata lett).

Mindezt figyelembe véve is döbbenetes, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésekor a bíró arra hivatkozott, akár húsz év szabadságvesztés is kiszabható a vádiratban szereplő bűncselekmények miatt. Ha bizonyítható a bűnszervezet keretében történő elkövetés, az önmagában a büntetési tétel duplázását jelenti - a büntető törvénykönyv tervezett módosításakor valószínűleg enyhítik ezt a drákói szigort -, a szinte életfogytiglant jelentő húsz év körüli büntetéseket viszont a bíróságok csak a legsúlyosabb, életellenes ügyekben szokták kiróni, Pekárék pedig még a pénzhamisítók közt sem tartozhatnak a társadalomra legveszélyesebbek közé.

A majdani ítélet szempontjából tehát döntő momentum, vajon Pekárékra rábizonyítható-e a bűnszervezet megléte, vagyis hogy egymás tevékenységéről tudva, szigorú alá-fölérendeltségi viszonyban ügyködtek volna. Pekár azt állítja, a kizárólag általa előállított hamisítványokat egyszerűen eladta a névérték 50-60 százalékán, vagyis 10-12 ezer forintért egy terjesztőnek. Másik régi ismerőse pedig valóban segített neki a hamisításhoz szükséges kétezres bankjegyek beszerzésében, de a "terjesztők" hálózatáról semmit sem tudott, a vádlottak jó részét nem is ismeri. Az eddigi vallomások is alapvetően ezt támasztják alá, s a bíróságon most a lehallgatási jegyzőkönyvek pontosítása érdekében az eredeti hangfelvételeket fogják meghallgatni.

Noha a pénzhamisítás a középkor főbenjáró bűncselekményei közé tartozott, s büntetése a bűnös megfőzése volt - utalva arra, hogy az akkori nemesfém érméket olvasztással hogyan hamisították -, ma alapesetben a közepesen súlyos deliktumok közé tartozik. A bő két éve börtönben ülő Pekár Zsolt vallomásaiban részletesen beszámolt a módszeréről, pontosan megnevezte az általa használt oldószereket, festékeket, a nyomtatás során alkalmazott sorszámot, de még azt is, hogy melyik évjáratú kétezerforintos bankjegyek a legalkalmasabbak a hamisításra. Azt is elmondta, hogy sok információt a K&H Bank honlapján talált, ahol részletesen írtak az addig ismertté vált hamis húszezresekről.

Az eljárás másik, a büntetés mértékét befolyásoló nagy kérdése, hogy hány darab húszezres-hamisítványt készíthetett Pekár. A jegybank előzetes szakvéleménye szerint az ország különböző részein fellelt bankók közül a Pekár által bevallott többszörösére, 3865 darabra is ráillik az a módszer, amivel a vádlottak dolgoztak. V. Tóth József ügyvéd viszont azzal érvel, hogy védence csak 2005 őszén végzett szitanyomó tanfolyamot, előtte nem volt meg a képzettsége a pénzhamisításhoz, így a korábban lefoglalt bankókért éppúgy nem lehet felelős, mint a jóval az ő és társai letartóztatása után előkerültekért. Márpedig a vádiratban mindkét kategóriába tartozó hamisítvány jócskán szerepel.

Mostanság is gyakran buknak le pénzhamisítók. Kecskeméten például húsvétkor egy élelmiszerboltban fizettek hamis húszezerforintossal, az eladó csak utólag vette észre az átverést, de így is hamar megfogtak két fiatalembert. A talán legkezdetlegesebb idei kísérlet február elején, Győrben lepleződött le, amikor egy 56 éves asszonytól nem fogadták el a húszezresét. Ő maga kérte a rendőrség segítségét, s lakásán még 11 darab hasonló, fénymásolt, két oldalból összeragasztott, biztonsági fémcsík nélküli "deákot" találtak. Hamar kiderült, hogy az asszony megtakarított pénzéből saját fia emelt el 240 ezer forintot, s a bankók helyére hamisítványokat tett. A részleges beismerést tett, büntetlen előéletű férfit a hatóságok is olyannyira amatőrként kezelik, hogy még előzetes letartóztatásba sem helyezték. A lelepleződött pénzhamisítások, illetve hamis pénzzel elkövetett visszaélések zöme hasonlóan gyenge próbálkozásokat takar, olyan álbankjegyekkel, amelyeket legfeljebb nagy forgalmú, sötét kocsmákban, diszkókban lehet elsózni.

Az eddigi kísérletezőknek a legfőbb problémát a biztonsági fémszál okozta. Akadt, aki egyszerűen alufóliát ragasztott a papírra. Ennél kreatívabb megoldás volt a parkolójegyekről leszedett biztonsági csík. Nem véletlen, hogy az utóbbi két évtizedben csak két címletet ért igazán komoly hamisítói támadás: a még fémcsík nélküli ezerforintost, valamint a régi, vörösesbarna, mindössze belső biztonsági szállal védett ötezrest. Végül mindkettőt ki is kellett vonni a forgalomból. A régi ezressel tavaly augusztus 31-éig lehetett fizetni. Jellemző, hogy a 2007 harmadik negyedévében fellelt összesen 3727 darab hamis papírpénz 86 százalékát ez a címlet adta; a hamisítványok kizárólag irodai sokszorosítóeszközökkel - fénymásolóval, illetve számítógépes szkennerrel és nyomtatóval - készültek. A hamis ötezreseket pedig még 1999-ben, a később bombagyárosként elítélt német Dietmar Clodo érdekeltségi köre által importált - a rendőrségi és a nemzetbiztonsági megfigyelők együttműködésének zavara miatt szem elől tévesztett - német biztonsági papírra kezdték nyomtatni. Ennek a papírszállítmánynak az utolsó tételei csak tavaly ősszel kerültek elő, ugyancsak Győrött.

A viszonylag jobb minőségű hamis bankók - akárcsak a győri, Pekár-féle társaság esetében - valódi pénzpapírra készülnek, s mivel ilyen alapanyaghoz egyelőre az alvilágban sem lehet hozzájutni, a módszer a címlet jelentős emelése, például egy nulla hozzávarázsolása. A leggyakoribb a kétezres húszezressé tétele, vagyis az eredeti címletről a festék eltávolítása, majd fénymásolással vagy szitanyomással a húszezres mintájának utánzása. Már 2002-ben ismert módszer volt a kétezres fémcsíkjának felragasztása akár a tíz-, akár a húszezresekre, ilyen bankjegyekkel fizettek például a Balaton környékén és egy szabolcsi lóvásárban. Az idén is már több helyen találtak a hatóságok ezzel a módszerrel hamisított "deákokat", így például Egerben és egy drogügyletekkel is foglalatoskodó Vas megyei férfi elfogásakor, de ismertté vált olyan pécsi hamisítóműhely is, amelynek hamis húszezreseit szakértő sem biztos, hogy képes megkülönböztetni a Pekárék által gyártottól.

FAHIDI GERGELY

 Szinte mindenki meglepődött, hogy 10 milliárdos sportcsarnokot kap Rákosmente

Szinte mindenki meglepődött, hogy 10 milliárdos sportcsarnokot kap Rákosmente

Átült két MSZP-s képviselő a DK frakciójába Újpesten

Átült két MSZP-s képviselő a DK frakciójába Újpesten

Megvan, mikor érkezhet a Samsung Galaxy S11 – és mellé egy meglepetés

Megvan, mikor érkezhet a Samsung Galaxy S11 – és mellé egy meglepetés

Találkozott megmentőivel a lány, akit egy trolin ért a hirtelen szívhalál

Találkozott megmentőivel a lány, akit egy trolin ért a hirtelen szívhalál

Úgy készít 3D-s modellt az Nvidia mesterséges intelligenciája, ahogy eddig nem lehetett

Úgy készít 3D-s modellt az Nvidia mesterséges intelligenciája, ahogy eddig nem lehetett

Évi félmillió autót gyárt majd Németország szívében a Tesla

Évi félmillió autót gyárt majd Németország szívében a Tesla