Tetszett a cikk?

A részvény- és kötvényárfolyamok szélsőséges kilengései miatt nőtt a kereslet a már eddig is népszerű, legalább a tőke visszafizetésével és esetleg garantált hozammal is kecsegtető befektetési alapok iránt.

HVG
A befektetők számára továbbra is teljességgel kiszámíthatatlanul mozognak a tavaly augusztusban kirobbant jelzálogpiaci válságtól megviselt pénz- és tőkepiacok. Néhány napi hozamtöbblet akár egy órán belül is szertefoszolhat, jócskán megnehezítve a némi fogódzkodót kereső ügyfelek és a nekik súgó befektetési tanácsadók és elemzők dolgát. A hektikusságot jól tükrözi a kockázatos részvényektől ódzkodó, de a legbiztonságosabb bankbetéteknél és állampapíroknál magasabb hozamra hajtó s ezért cserébe valamivel nagyobb rizikót is vállalók számára kitalált befektetési alapok ez év eleji teljesítménye is. A Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) által március végén nyilvántartott 342 alap összértéke januárban visszaesett, februárban viszont 3203 milliárd forintos új rekordot állított fel, hogy aztán márciusban ismét lejtmenetbe kapcsoljon: 58 milliárdos értékvesztésénél nagyobb havi mérséklődésre közel két éve, 2006 májusa óta nem volt példa. Ebből 22 milliárd az alapokból való tőkekivonásnak köszönhető, 36 milliárd pedig a befektetési jegyek leértékelődésének.

A mai, kockázatkerülőbbé vált világban egyáltalán nem meglepő, hogy márciusban mindössze az alapvetően bankbetétekbe és állampapírokba invesztáló pénzpiaci alapok tudták összvagyonukat növelni, ezekkel lehet ugyanis biztosan elérni az inflációt valamivel meghaladó hozamot. Sokan vigasztalódnak ugyanakkor azokkal az alapokkal, amelyek a befektetett tőke vagy egy előre meghatározott hozam visszafizetését ígérik, még általános és tartós árfolyamzuhanás közepette is. Népszerűségüket mutatja, hogy számuk meredeken emelkedik. Míg az utolsó befektetési "békehónapban", tavaly júliusban a Bamosz 94 ilyen alapot tartott nyilván, addig március végén már 122-t, miközben vagyonuk egyharmadával, közel 477 milliárd forintra gyarapodott. A márciusban indult hét új alap közül három garantált - vagy ahogy az új idők szellemének megfelelően manapság hívják őket: tőke-, illetve hozamvédett.

"Ezek az alapok akkor keresettek, ha a részvény- és kötvénypiacokon szélsőségesen ingadoznak az árfolyamok, s ennek láttán sokan kockázatmentes, de viszonylag jó hozamú befektetéseket keresnek" - közölte a HVG-vel Fatér Gyula, a Csúcsmix nevű alapjából a március 28-án zárult jegyzésig 1,2 milliárd forintnyit értékesített Budapest Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A garantált alapok alacsony rizikóját az hivatott biztosítani, hogy az alapkezelők az ügyfelektől öszszegyűjtött tőke döntő többségét bankbetétbe helyezik. Ez az általában két-három éves futamidő végéig kamatokkal növelt rész fedezheti a tőke visszafizetését, valamint a vállalt minimális hozamot. Igaz, azt az alapkezelők is elismerik, hogy ha a befektető csak az indulótőkéjét kapja vissza, akkor annak értéke a lejáratig bekövetkezett inflációval romlik. Így ez a konstrukció csak akkor nem veszteséges, ha a bankbetétbe tett rész után megmaradó összegért - az alapot terhelő költségek levonása után - vásárolt kockázatosabb eszközök árfolyam-emelkedése legalább az infláció kompenzálására elegendő lesz. E rész fialtatásából adódhat a garantált összeg visszafizetése feletti többlet is. Éppen azért meglehetősen tág az alapkezelők által induláskor kilátásba helyezett minimális és maximális hozam közötti rés, mert ennek a haszonnak a mértéke a nagyfokú kockázat miatt olyan bizonytalan, mintha valaki részvényt vásárolna.

Bár a tőke- és hozamgarantált alapok családjának 2002-es debütálása óta eddig lejárt 14 konstrukció kivétel nélkül az inflációnál magasabb hozamot fizetett, a befektetők előtt mézesmadzagként elhúzott maximumot csak a K&H két alapjának sikerült elérnie, három ízben viszont e bank alig adott többet a minimumnál (lásd táblázatunkat). Persze nem csak az számít, mibe invesztál az alapkezelő, az sem mindegy, milyen körülmények között kell a maga elé kitűzött célt teljesítenie, a múlt ezért sem adhat iránymutatást a garantált alapok vásárlásával kacérkodóknak. A K&H fix plusz 3. alapja például azzal körözte le később induló márkatársait, hogy már 2007 februárjában, közel fél évvel a globális tőkepiaci ribillió kezdete előtt kifutott.

Mindenesetre annak sem kell aggódnia, aki esetleg lemaradt e lehetőségekről, hiszen a nagybankok sorra rukkolnak elő ilyesfajta instrumentumokkal. Az április 18-áig még jegyezhető konstrukciók közül a K&H két élelmiszeralapja azt kívánja meglovagolni, hogy a Föld népességnövekedése, a fejlődő országok táplálkozási szokásainak változása és a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslet felhajthatja bizonyos élelmiszerek - a búza, a kukorica, a cukor, a szója, a kávé és a kakaó - árát. A CIB Bank a világ legdinamikusabban fejlődő országai (Kína, India, Brazília és Oroszország) cégeitől vár jelentős részvénydrágulást, míg az OTP Bank arra apellál, hogy a 2008. augusztus 8-a és 24-e között megrendezendő pekingi olimpia 18 főszponzorának - köztük például az Adidas-Salomon AG-nek vagy a The Coca-Cola Companynek - az ismertsége tovább nőhet, aminek jótékony hatása majd részvényeik árfolyam-emelkedésében is tükröződni fog. Ha egyébként valaki lekésné az Olimpia-alapok pénteki jegyzési határidejét, még június 13-áig vásárolhat a hasonló befektetési célú Sprint-jegyekből. Az MKB Banknál május 30-áig igényelhető Zöld Bolygó befektetési jegyeinek értékesítéséből befolyt összeget azért teszi majd mezőgazdasági és bioüzemanyag, integrált villamosipari, nap- és szélenergia-hasznosító, vízenergiával és víztisztítással foglalkozó cégek részvényeibe, mert várakozásai szerint ezen, úgynevezett környezettudatos vállalatok teljesítménye kiegyensúlyozottabb lesz, és hosszú távon meghaladja majd az ökoszempontokra kevésbé fokuszáló versenytársaikét.

Aki nem ragaszkodik az alap elnevezéshez, az az Erste május 9-éig elérhető, évi legalább 6,56 százalékos hozamú kötvényét preferálhatja. Hiszen az a befektetési eszköz, amit Magyarországon garantált alapként tartanak számon, számos országban alapvetően kötvényformát ölt. Az Erste kötvényének hozamát például az eurózóna harminc kiválasztott részvénytársaságának teljesítményét jelző Dow Jones Eurostoxx Select Dividend 30 index határozza meg. A minden év márciusában felülvizsgált barométerbe az eurózóna legnagyobb osztalékhozamú papírjai közül azok kerülnek, amelyek egy részvényre jutó osztaléka öt évre visszatekintve nőtt, és az osztalék nem haladja meg az egy részvényre jutó nyereség 60 százalékát.

CSABAI KÁROLY

Világversenyen szereztek dobogós helyet az ELTE joghallgatói

Világversenyen szereztek dobogós helyet az ELTE joghallgatói

A vizsgáztató és a buszsofőr is a bíróság elé állhat a tótkomlósi tömegszerecsétlenség miatt

A vizsgáztató és a buszsofőr is a bíróság elé állhat a tótkomlósi tömegszerecsétlenség miatt

Direkt36: Egymilliárdot pumpáltak át az Orbánék által épített balkáni médiába

Direkt36: Egymilliárdot pumpáltak át az Orbánék által épített balkáni médiába