Tavaly meglepően sok, csaknem 8 ezer magán-nyugdíjpénztári tag döntött úgy, hogy visszalép a tisztán...

Tavaly meglepően sok, csaknem 8 ezer magán-nyugdíjpénztári tag döntött úgy, hogy visszalép a tisztán társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe. Egy, illetve két évvel korábban a visszatáncolók száma még a 3 ezret sem érte el, s az idén e hét elejéig mindössze 1060 visszalépő szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nyilvántartásában. A tavalyi kiugrásban szerepe lehetett az idén életbe léptetett szigorítások miatti nyugdíjba meneteli rohamnak, ugyanis sokan rádöbbentek: a vegyes nyugdíjrendszer 1998-as bevezetését követően rosszul döntöttek, amikor önként beléptek valamelyik magánpénztárba. Némileg persze sötétbe ugrottak, hiszen nem számíthattak a különböző garanciák állami visszavonására. 1998 óta egyébként összesen 135 500-an tértek vissza az állami rendszerbe, csaknem 20 ezren az ilyen sasszékat még kötöttség nélkül megengedő első két évben, a legtöbben, 51 ezren pedig 2002-ben, amikor a Fidesz-kormány bárki, a korábban kötelezően beléptetett pályakezdők számára is lehetővé tette ezt.

Jelenleg három feltétel szükséges a visszalépéshez: el kell érni a nyugdíjkorhatárt (vagy más módon, például korengedménnyel, korkedvezménnyel nyugdíjba kell menni), a pénztári tagságnak rövidebbnek kell lennie 120 hónapnál, emellett a számított pénztári járadék nem érheti el a tb-től járó ellátás 25 százalékát. Az utóbbit pofonegyszerű teljesíteni, hiszen a pénztári hozamok elég gyatrák, és a vegyes ellátást amúgy sem tízéves felhalmozásra találták ki.

Nem sok jóra számíthat viszont az, aki úgy ragad benn a vegyes rendszerben, hogy belépését megelőzően esetleg már két évtizeden át az állami rendszerbe fizetett nyugdíjjárulékot. Ő ugyanis magánpénztári belépésével tulajdonképpen lemondott korábbi befizetései negyedéről, amit a pénztárnak kellene pótolnia (a tb-től csak ellátása 75 százalékát kapja majd), s ez az eddigi hozamok alapján szinte lehetetlen. A magánnyugdíjpénztártól járadékot egyébként csak az kaphat, aki legalább 15 éven át fizetett tagdíjat (a többiek egyösszegű kifizetésre jogosultak). A felhalmozási időszak hosszúságán, az adott pénztár hozamán, a választott szolgáltatáson (például egy életre, két életre - azaz kedvezményezettre is - szóló járadék), a már meglévő és az ezután elfogadandó szabályozáson is múlik, hogy ennek összege mekkora lesz.

El kell dönteni még azt is, kik folyósíthassák majd a járadékokat: csak a pénztárak vagy a biztosítóintézetek is? Szabályozási kérdés továbbá, mekkora legyen a pénztárak szabadsága a járadékok megállapításában. A pénztárak várhatóan a kijelölt keretek közt is óvatosak lesznek, hiszen a járadékok garantált folyósítása érdekében tartalékolniuk kell a demográfiai, a halandósági és a kamatkockázatokra. Ezek nélkül pénzügyi zavart idézne elő, ha például a ténylegesnél rövidebbre becsülnék a nyugdíjba vonuló tagok többségének várható élettartamát. Megoldandó feladat lesz a járadékok emelése is. Elképzelhető például viszonylag magas induló ellátás, ami a tb-nyugdíjénál alacsonyabb (a pénztárban lévő úgynevezett szolgáltatási tartalék hozamából táplálkozó) emeléssel párosul, de akár ennek az ellenkezője is.

Pénzügyek

Röpködnek a mínuszok

Rég nem látott negatív hozamok riasztják a nyugdíjpénztári tagokat az idén, ám az, hogy a tőkepiaci árfolyamok a mélyponton vannak, még jól jöhet a portfóliót frissen választóknak.

Leállásra figyelmezteti ügyfeleit a Raiffeisen

Leállásra figyelmezteti ügyfeleit a Raiffeisen

Feljelentésből tudta meg, hogy a miskolci kórházban három éve kivették a petevezetékeit

Feljelentésből tudta meg, hogy a miskolci kórházban három éve kivették a petevezetékeit

Akkor most képzelje el, hogy Sigmund Freud egy algoritmus

Akkor most képzelje el, hogy Sigmund Freud egy algoritmus

Halálos baleset Balkányban

Halálos baleset Balkányban

Világháborús bombát találtak Szolnokon

Világháborús bombát találtak Szolnokon

Nyolc településen is időközi választást tartanak

Nyolc településen is időközi választást tartanak