Hírverés nélkül, ügyesen menedzseli peres ügyeit a Magyar Nemzeti Bank - hámozható ki a bankok bankja felügyelőbizottságának legfrissebb jelentéséből. Akadnak figyelemre méltó esetek.

Ötmillió forintot ítélt meg - felülvizsgálati kérelemre - a Legfelsőbb Bíróság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik korábbi dolgozójának munkaügyi pere záróakkordjaként. A nevét titokban tartani kívánó hölgytől 2006 januárjában rendkívüli felmondással vált meg az MNB, mert ő volt az, aki 2005 végén tévedésből 19 millió eurót (akkori árfolyamon mintegy 5 milliárd forintot) utalt át a KGST egykori közös bankjának, a moszkvai Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Banknak (NGEB). A jegybank - noha a magyar pénzügyi kormányzat minden követ megmozgatott - azóta sem kapta vissza a gondatlanul átutalt milliárdokat, mivel azokat eleve egy, a moszkvai bankkal szembeni vitatott követelése fejében tartotta magánál. A tévedés egyébként úgy eshetett meg, hogy az MNB a vitatott összeg kamatait rendre fizette a nemzetközi banknak, ám a figyelmetlen bankalkalmazott a kamat helyett a teljes summát indította útnak.

Még a nemzetbiztonságiak is vizsgálódtak az ügyben - értesült a HVG -, azt gyanítva, a hibázó jegybankos a pénzt megszerezni vágyó NGEB beépített embere, de végül kizárták e lehetőséget. "Véletlenül történt, egy fillért sem kaptam érte" - erősítette meg a HVG-nek az érintett, aki azért nem vállalja nevét, mert 17 éves jegybanki múltja jó ajánlólevélnek bizonyult számára, s ma is pénzintézetben dolgozik, amelynél nem derült fény az általa okozott hibára. Már csak azért sem, mert a bíróság első-, másod- és harmadfokon is neki adott igazat, mondván, az ilyen típusú átutalásokat az úgynevezett "négy szem elve" alapján még valakinek ellenőriznie kellett volna, de ez a jegybankban nem történt meg. Ráadásul senki sem hívta fel a figyelmét arra, hogy ez roppant kényes művelet, amelynél nem lehet hibázni. A bankok ugyanis - hangsúlyozta a pernyertes - vissza szokták adni egymásnak a tévedésből átutalt összegeket, amit a baki észlelése után kért is Moszkvától, s ő döbbent meg a legjobban, hogy erre az esetre nem vonatkoztak a bankközi szokványok. A bírák elfogadták azt az érvét is, hogy a jegybank pénzügyi műveleteit akkoriban elvégző bonyolult számítástechnikai rendszer nem "riasztotta" a dolgozót, ha egy adott tranzakció valamilyen okból eltért a mindennapostól.

Amúgy ritkán veszít a bíróságokon a jogvitáit külső ügyvédi irodákra bízó jegybank - derül ki az MNB felügyelőbizottságának legújabb, júniusi éves jelentéséből, amelyet az Országgyűlésnek is benyújtottak. E szerint 2007-ben 12 perben született végső döntés, s ebből kettőt veszítettek el: az ominózus átutalásos peren kívül az MNB történetének harmadik, 1948-1989 közötti időszakra szóló kötetét gondozó Tarsoly Kiadóval szemben, amelynek nem egészen 10 millió forintot kellett kipengetniük. Ugyanakkor 1 milliárdot nyertek, legalábbis a statisztika szerint.

A legnagyobb, 800 millió forintos nyertes ügy a Hold utcai műemlék épület több évtizedes felújításából kerekedett. A baj a kilencvenes években kicserélt vagy kijavított Zsolnay-cseréptetővel történt, amely szétfagyott, s a cserepek életveszélyt okozva hullani kezdtek. Ezért az MNB perbe hívott mindenkit, aki a tetőszerkezet felújításában részt vett, ám a Fővárosi Bíróság (FB) csak a kivitelező Monarchit Rt.-t és a tervező VÁTI Kht.-t fogadta el alperesnek. Őket viszont a 2007 elején hozott elsőfokú végzésben egyetemlegesen 800 millió forint megfizetésére kötelezte (ez a 300 millió forintos kártérítésből és annak 1998-tól ketyegő kamataiból jött össze), amely ellen az összes fél fellebbezett.

Nem csoda, a Monarchitot 1999-től felszámolták, s mint Zöld László, a felszámoló munkatársa a HVG-nek elmondta, a társaságnak nemhogy vagyona nem maradt, de még a cégiratokat sem kapták meg senkitől. Ezért csődbűntettet gyanítva feljelentést tettek, de a rendőrségi nyomozás alatt mindössze annyi derült ki: az utolsó vezérigazgató, a törökszentmiklósi Juhász Béla súlyos látáskárosult, aki szerény ellenszolgáltatás fejében adta nevét és szignóját a céghez, nem tudni, kinek a megbízásából. Annyi viszont bizonyos, hogy a Monarchit Rt.-t (az egykori 3-as számú Állami Építőipari Vállalatot) 1996 elején adta el egyszerűsített privatizációs eljárásban 81 millió forintért az akkori Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az 50 ezer forintos tőkéjű Festus Fővállalkozási és Mérnöki Iroda Bt.-nek. A Monarchit tulajdonosi viszonyai ezek után áttekinthetetlenné váltak. A Festus Bt. kft-vé alakult át, amelyet 2005-ben szintén utolért a felszámolás. Utolsó, 1998 nyarától regnáló vezetője a történtekről hallgatásba burkolózó Horuczi Csaba, az SZDSZ mostani országos tanácsának Heves megyei tagja, az egri önkormányzat jogi és ügyrendi bizottságának elnöke.

Így az ominózus 800 millió kifizetése - ha netán jogerőssé vált volna - teljes egészében az állami kézben lévő VÁTI Kht.-t sújtotta volna. Ezért a kormány 2007 októberében, anélkül, hogy bárki tisztázta volna, mi is történt valójában a Monarchit háza táján, úgy döntött, a százmilliókat a költségvetés tartalékából - azaz az adófizetők pénzéből - odaadja az épületet a jegybanktól addigra megöröklő Magyar Államkincstárnak, amely ezek után elállt a pereskedéstől.

2007 végén összesen húsz pert vitt a jegybank, amelyekhez 2008 első negyedévében újabb húsz, zömmel munkaügyi per társult. Járai Zsigmond 2001-es kinevezésekor körülbelül kétszáz dolgozónak mondott fel, ami miatt több tucat munkajogi per indult, s - bár sokkal kisebb mértékben, de - erre lehet számítani Simor András tavalyi színre lépése után. Simor felmondott például a Járai bizalmát még élvező vezető jogtanácsos-igazgatóhelyettesnek, Kovács Erikának, mert az nem fogadta el, hogy közös megegyezéssel távozzon. Kovács ezek után bíróságon támadta meg a felmondást, semmitmondónak tartva annak indoklását. Azt kéri a bíróságtól, hogy helyezze vissza pozíciójába, ami - juttatásokkal, jutalmakkal együtt - évi több tízmillió forintos nagyságrendű jövedelmet jelentene neki.

Korábban egyébként épp Kovács Erika járt el egy jegybanki vitában, amelyből - az MNB egyik legérdekesebb bírósági eseteként - máig tartó személyiségi jogi per lett. Ő szólította fel ugyanis 2006-ban Gál Péter ügyvédet arra, hogy Járai Zsigmond akkori elnöknek címezve, írásban kérjen bocsánatot egy, a jegybankot súlyosan sértő kijelentése miatt, s azt vonja is vissza. Az ominózus kijelentést az ügyvéd egy 1944-ben zárolt zsidó takarékbetétkönyv kapcsán tette a bíróságon, mondván, a betétkönyv ellenértékének ki nem fizetése miatt perbe fogott jegybank "fasiszta és kirekesztő álláspontot képvisel". Enyhébb formában, de hasonló nyilatkozatokat az ügyvéd a sajtónak is adott. Mivel Gál nem követte meg a bankok bankját, utóbbi jó hírnevének megsértése miatt beperelte. Az FB tavaly ősszel nem jogerősen a banknak adott igazat, s nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a döntés ellen fellebbező, ám indokairól ma már nem nyilatkozó ügyvédet.

Az egykori zsidó betétesek, illetve örököseik egyébként sorra elveszítették pereiket, amelyeket zárolt betéteik visszafizetéséért indítottak az MNB, illetve egy 1952-es minisztertanácsi rendelet alapján a takarékbetétkönyveket kizárólagos joggal kezelő OTP ellen. Eddigi ítéleteikben a bíróságok nem vették figyelembe azt, hogy az 1944-ben kötött betéti szerződések kényszerből születtek, ráadásul azt állapították meg, hogy e követelések elévültek, holott 1978-tól a polgári törvénykönyv kimondja, az állam korlátlan ideig felel a takarékbetétekért. Pillanatnyilag még két ilyen típusú per folyik az MNB és az OTP ellen, 8 ezer, illetve 1500 pengő miatt, amelyek jelenlegi értéke gyakorlatilag nulla, ám az érintettek egyfajta erkölcsi rehabilitációként még arra várnak, hátha esetükben kedvező verdikt születik.

GYENIS ÁGNES

Milliárdos veszteséget hozott össze Mészáros Lőrincék egyik volt cége

Milliárdos veszteséget hozott össze Mészáros Lőrincék egyik volt cége

A kukaholding megkapta a tízmilliárdos számlát a fővárostól

A kukaholding megkapta a tízmilliárdos számlát a fővárostól

Szijjártó Péter: A kormány atomösztöndíjat indít külföldieknek

Szijjártó Péter: A kormány atomösztöndíjat indít külföldieknek

Bértárgyalások kezdődnek a Tescónál

Bértárgyalások kezdődnek a Tescónál

Minimum 60 ezres emelést kérnek a győri Audinál

Minimum 60 ezres emelést kérnek a győri Audinál

Hetekig üresen állt több kórterem is egy fővárosi kórházban az orvoshiány miatt

Hetekig üresen állt több kórterem is egy fővárosi kórházban az orvoshiány miatt