A forinterősödés miatt még jól is jöhet, hogy a magyar állampapírok iránt csökkenő hazai keresletet az állam a tervezettnél nagyobb devizaadóssággal ellensúlyozza.

Ha minden jól megy, az államadósság hazai össztermékhez (GDP) viszonyított aránya 2009-re az euróbevezetés egyik feltételéül szabott 60 százalék alá süllyedhet - villantott fel egy kecsegtető lehetőséget Szarvas Ferenc, az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) vezérigazgatója múlt heti sajtótájékoztatóján. Derűlátását arra alapozhatta, hogy az államadósságot alakító tényezők 2008 első felében kedvezően változtak. Közel 300 milliárd forinttal kevesebbet - igaz, így is mintegy félezer milliárdot - kellett az ÁKK-nak előteremtenie amiatt, hogy a költségvetési hiány eddig a tavaly év végén erre az időpontra vártnál kisebb lett, miközben az európai uniós támogatásokat sikerült a tervezettnél gyorsabban, még a nagyarányú forinterősödés május végi megkezdődése előtt lehívni. Amúgy az euróval szemben az év elejétől június végéig 6,3 (lapzártánkig pedig 8,5) százalékkal izmosodó forintárfolyamon az állami költségvetés az első félévben 311 milliárdot spórolt, így össztartozása 380 milliárd forinttal, közel 16 ezermilliárdra emelkedett.

Utólag pozitívan értékelhető, hogy az ÁKK az első félévi forrásbevonásai közötti arányt kénytelen volt a deviza javára és a forint hátrányára módosítani. A tavaly decemberben megkomponált finanszírozási tervén már januárban finomítania kellett, hogy aztán márciusban generáljavításra kényszerüljön. Míg ugyanis a hazai költségvetési folyamatok az ÁKK által vártnál kedvezőbben alakultak, az USA-ból tavaly augusztusban szétspriccelő nemzetközi jelzálogpiaci válság kellemetlen meglepetést okozott. Egyrészt a hazai állampapír-hozamok megugrottak, másrészt a külföldi befektetők kereslete megcsappant a forintállampapírok iránt. A külföldiek által birtokolt állampapír-állomány múlt pénteken 3164,5 milliárdra rúgott, vagyis 113 milliárd forinttal volt kisebb az év elejinél, ha pedig a január 23-ai 3470,8 milliárdos idei csúcshoz viszonyítunk, a visszaesés még szembetűnőbb. Ez szerencsétlen módon egybeesett azzal, hogy egy jogszabályváltozás miatt a magánnyugdíjpénztárak is (mivel befektetéseikben a részvények arányát 2008 végéig kötelesek növelni) fokozatosan mérsékelték az állampapírok hányadát portfóliójukban, amivel az ÁKK már tavaly év végén is tisztában volt ugyan, de az átállás első félévre gyakorolt hatását alulbecsülte.

A hazai forrásbevonási lehetőségek beszűkülése miatt az ÁKK kénytelen volt magyarországi állampapír-kibocsátásait visszafogni, s külföldön, devizában értékesíteni kötvényeket. Így jutott 1,5 milliárd euróhoz, valamint 350 millió svájci frankhoz, míg további 276 millió eurót hitel formájában vett fel. Hogy mindezek dacára csak mintegy 900 millióval, 17,3 milliárd euróra nőttek az év elejétől a félév végére Magyarország nemzetközi tartalékai - amely azonban még így is 2006. március vége óta nem látott összeg -, az annak eredménye, hogy az ÁKK 672 millió eurót fordított hiteltörlesztésre, egyéb adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásai és a költségvetési szervek megbízásából végrehajtott devizakifizetései pedig több mint 300-300 millió euróra rúgtak.

Már június végéig teljesítette egész éves devizafinanszírozási tervét az adósságkezelő, ennek ellenére Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes nem zárta ki, hogy ha a forráshoz jutási feltételek a jelenleginél kedvezőbbek lesznek, további kisebb összegű, összességében 500-700 millió euró értékű külföldi kötvénykibocsátásokat hajthat végre. Ezenfelül még körülbelül félmilliárd eurónyi devizahitel érkezhet, feltéve, hogy az ezek lehívásához kapcsolódó projektek teljesülnek. Mindazonáltal az ÁKK-nál arra számítanak, hogy a 2008 első felében jellemző folyamatok az év végéig kitartanak, vagyis a külföldiek nem növelik számottevően magyarországi állampapír-vásárlásaikat, s a magán-nyugdíjpénztári átállás hatása is változatlanul érződik majd.

A deviza előretörése nem borítaná fel az ÁKK adósságkezelési stratégiáját, amely a magyar állam számára legkifizetődőbb megoldásra törekszik. Ennek érdekében a lejáró devizaadósságokat új devizakötvények kibocsátásával törlesztik, az állami költségvetés hiányát pedig forintkötvényekkel tömik be úgy, hogy az összadósságon belül a külföldi tartozások 25-32 százalék közötti sávban meghatározott aránya nem csökkenhet. Márpedig ez az arány június végén 28,2 százalék volt.

CSABAI KÁROLY

Pénzügyek

Felhajtás

Növeli-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelése az amúgy is tetemes, 2008.

Öt gyanúsítottja van a Borkai körüli ügyeknek

Öt gyanúsítottja van a Borkai körüli ügyeknek

Szomorkás kedd vár ránk

Szomorkás kedd vár ránk

TGM: Európai Néppárt és egyéb járási legendák

TGM: Európai Néppárt és egyéb járási legendák

Négy autó ütközött össze a Ferihegyi repülőtérre vezető úton

Négy autó ütközött össze a Ferihegyi repülőtérre vezető úton

Olyan legendát veszítettünk el, amilyenből jó, ha egy van generációnként

Olyan legendát veszítettünk el, amilyenből jó, ha egy van generációnként

A férfiak 90 százalékát érintik ezek a panaszok, de mi van a háttérben?

A férfiak 90 százalékát érintik ezek a panaszok, de mi van a háttérben?