A mind gyakoribb és súlyosabb elemi csapások dacára alig nő a lakásbiztosítások száma. Ha beüt a baj, az állam is feltételeket szab a támogatásokhoz.

Mintha egy amerikai katasztrófafilm közepébe csöppentek volna, úgy számoltak be a bogácsiak arról a forgószélről, amely néhány hete csaknem háromszáz épületet rongált meg településükön. Nem sokkal korábban, július elején Edelényben pusztított egy nagy vihar, csaknem hatszáz lakást károsítva, június végén pedig Sátoraljaújhely szenvedett a várost szétdúló, jégesővel kísért, orkán erejű szél miatt. A lakások harmadát mindenhol biztosítás nélkül érte a csapás.

A legveszélyesebb viharokra figyelmeztető piros fokozatú riasztást az első félévben többször is kiadta az Országos Meteorológiai Szolgálat. Arról, hogy ez a klímaváltozás számlájára írható, vagy még belefér a sokéves átlagértékekbe, megoszlanak a vélemények, a biztosítók mindenesetre a korábbinál szélsőségesebb időjárást emlegetnek. "Egyre erőteljesebbek a viharok és mind kisebb területre összpontosulnak, ami a megszokottnál nagyobb károkat okoz" - számolt be az Aegon Biztosító tapasztalatairól Verecki András ügyfélkiszolgálási igazgató. Márciusban például az Aegonnál az Emma nevű orkán miatt egy-két nap alatt 11 ezren jelentettek kárt, július végéig pedig összesen 36 ezer, időjárással összefüggő kárbejelentés futott be az előző év hasonló időszakában mért 25 ezerrel szemben. A szélsőséges időjárási hatások miatt fizetett kártérítés 1,9 milliárd forintra rúgott júliusig, szemben az előző év hasonló időszakában mért 1,15 milliárd forinttal.

Elemi csapásokra tavaly 1 milliárd forintnál több kártérítést fizetett az Allianz Hungária Biztosító, s a társaságnál úgy kalkulálnak, hogy a kifizetés a jövőben évi több mint 100 millió forinttal nőhet, mondták a HVG-nek a biztosító sajtóosztályán. Az Allianznál a bejelentett viharkárok száma a lakásbiztosítási károkon belül többszörösére nőtt az utóbbi három évben, az idei első félévben például 4 ezerrel több bejelentés érkezett, mint tavaly júniusig, és a kifizetett összeg is 170 millió forinttal haladja meg az egy évvel korábbit.

Az árvizek viszont jóval kevesebb fejfájást okoznak a biztosítóknak manapság, mint nyolc-tíz évvel ezelőtt. Az Észak- és Kelet-Magyarországon nemrég levonult ár például az Allianz előzetes becslése szerint 1 millió forintnál kisebb kiadást okozott a cégnek, bár ez még nem végleges érték, mert sokan az apadás után mérik fel veszteségeiket. Kedvező az árvízkármérleg az Aegonnál is, ahol a 2001-ben kifizetett 1,7 milliárd forint óta évente 100-200 millió forintnál többet nem visz el a víz. A helyzet azért is kedvezőbb, véli Kaszab Attila, a K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője, mert az utóbbi időszakban például a Tisza nem Magyarországon pusztít elsősorban, hanem Ukrajnában és Romániában. Az ottani gátszakadások tehermentesítették a magyarországi szakaszt is.

A kifizetések csökkenését magyarázza azonban az is, hogy az üzleti biztosítók a hullámtéren, illetve az ártéren fekvő ingatlanokban keletkezett árvíz- és belvízkárért a 2001-es nagy árvíz óta nem állnak helyt. Csak azt az ingatlant lehet bebiztosítani árvízkár ellen, amely védettnek tartott területen fekszik. Így fizettek például a biztosítók olyan ingatlanokra, amelyeket tavaly az özönvízszerű esőzések miatt felduzzadt patakok sodortak el.

Nem ürítették ki az árvizek a 2003-ban alapított Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap kasszáját sem, holott az alapot éppen azok számára hozták létre, akik - miután árterületen élnek - másként nem tudják megvédeni a lakóházukat. Ám azt, hogy a tavaly év végéig csaknem 390 millió forint állami támogatással kitömött alap csupán 46 millió forintot fizetett kártérítésre, inkább az magyarázza, hogy az ártéren élő lakosoknak csak az elenyésző része kötött vele szerződést.

Miközben, a veszélyeztetett lakóingatlanok számából kiindulva, több mint 10 ezer kártalanítási szerződésre számítottak az alap indításakor, tavaly év végéig ezer szerződést sem kötöttek, holott annak díja havi 1000-2000 forint között mozog, amiből a rászorulóknak 30 százalékot el is engedhet az alap. A szerződők többsége Tisza menti lakás tulajdonosa, tájékoztatták a HVG-t az alapot kezelő Magyar Államkincstárnál, de nem cáfolták, hogy több drágább, Duna-parti ártéren - például a Római-parton - épült lakóházat is itt biztosítanak (üdülőre nem terjed ki az alap hatálya), bár a kártérítési összeg legfeljebb 15 millió forint lehet ingatlanonként.

Az öngondoskodás hiányát a 2006. évi költségvetési javaslatban azzal magyarázta a kormány, hogy a csaknem 100 százalékos központi kártalanítások hatására az érintettek enélkül is biztonságban érzik magukat. "A veszélyeztetett ingatlanok egy részének alig van forgalmi értéke, ráadásul az emberek megszokták, hogy ha baj van, az állam vagy az önkormányzat a hónuk alá nyúl" - jegyezték meg az egyik biztosítónál is a Wesselényi-alap kudarcát kommentálva. Az automatikusan elvárt állami segítséggel magyarázták egyes biztosítók szakemberei azt is, hogy országosan csak az otthonok kétharmadának van biztosítása, holott a megszaporodott viharkárok ellenére nem drágultak a biztosítások (lásd táblázatunkat).

Az elemi károkra adott állami és önkormányzati támogatások zömét ma már feltételekhez kötik. Az Önkormányzati Minisztérium az idén eddig 58 millió forint támogatást osztott szét három vihar sújtotta település - Dévaványa, Nagyszentjános és Edelény - között, ám az elvben visszatérítendő támogatás visszafizetésétől csak akkor tekint el a tárca, ha azt, mint Géczy Bálint sajtóreferens a HVG-nek elmondta, rendben felhasználják. A rend ez esetben azt jelenti, hogy csak olyan károsultat támogathattak, aki utóbb lakásbiztosítást köt, ha addig nem volt neki, emellett a támogatás csak építési anyagok vásárlására használható fel számla ellenében, a költségek 70 százalékáig, derült ki Pap Tibor dévaványai polgármester elmondásából. A feltételek Pap szerint talán túl szigorúak is voltak, ugyanis a megkapott 20 millió forintból csak mintegy 6 milliót tudtak elkölteni. A díjkedvezménnyel ügyfeleket verbuváló Aegon és Posta Biztosító azonban több új kuncsafttal gazdagodott a településen.

Nem kizárt, hogy a mind szeszélyesebb időjárás miatt előbb-utóbb mégis lesz díjemelés a lakásbiztosításoknál. "Ha lényegesen emelkedne a károk összege és gyakorisága, a biztosítási díjakat is növelni kellene" - jegyezte meg a HVG-nek Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének főtitkára. Hozzátette viszont, hogy az elemi csapások kockázatait - a Magyarországon emberemlékezet óta nem volt vulkánkitöréstől eltekintve - továbbra is tartalmazza az összes lakásbiztosítás, bár a tetőbeázás és a különleges üvegek törése ellen többnyire külön kell biztosítási védelmet kérni.

PAPP EMÍLIA

Csaknem 4 millió négyzetméteren épült már modern irodaház Budapesten

Csaknem 4 millió négyzetméteren épült már modern irodaház Budapesten

Adna olyan nevet a gyermekének, hogy Fidesz? Valaki megpróbálta

Adna olyan nevet a gyermekének, hogy Fidesz? Valaki megpróbálta

Meglepetés: a teljes Half-Life szériát ingyenessé tette a fejlesztője

Meglepetés: a teljes Half-Life szériát ingyenessé tette a fejlesztője

Idős nőt tartottak láncra verve – felfüggesztettre, közmunkára ítélték őket

Idős nőt tartottak láncra verve – felfüggesztettre, közmunkára ítélték őket

Szeretettel Brüsszelből: Törpapa, a tankelhárító

Szeretettel Brüsszelből: Törpapa, a tankelhárító

A füstszűrő a cigaretta egyik legalattomosabb része

A füstszűrő a cigaretta egyik legalattomosabb része