HVG

Már csak Gyurcsány Ferenc idő előtti távozása akadályozhatja meg három állami nagyvállalat - az Állami Autópálya-kezelő Zrt. (ÁAK), a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), valamint annak leánycége, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. - részvényeinek jövő évi kedvezményes értékesítését (HVG, 2008. szeptember 13.). A miniszterelnök ez év februárjában bedobott s augusztus végén kormányával elfogadtatott új tulajdonosi program ugyanis kétségtelenül one-man show, amely még saját pártjában sem aratott osztatlan sikert. Hiába rágták a Budapesti Értéktőzsde forgalmának fellendítéséért lobbizó szakemberek - élükön az idén júniusban az osztrák Wiener Börse tulajdonosi előretörése miatt lemondó Szalay-Berzeviczy Attila exelnökkel - már évek óta Gyurcsány fülét, hogy segítse tőzsdére a Molhoz hasonló állami mogul MVM-et, és más, még tarsolyban lévő állami "cupákokat", a kormányfő csak akkor engedett a nyomásnak, amikor politikai érdekei úgy kívánták. Ez az idő pedig tavaly karácsony előtt jött el, amikor Gyurcsány már februári évértékelő beszédéhez gyűjtött muníciót, s talonjából a népszerűség-javításra alkalmas elemek közé emelte a részvények kedvezménnyel való megvásárlásának lehetőségét.

A "pár ezer forint induló befizetéssel akár 100 ezer forint értékű vagyon" gyurcsányi szlogenje februári elhangzása óta sokat finomodott, az alapelv azonban megmaradt. A véglegesnek tekinthető verzió alapján a jövő évi jegyzések - ÁAK: legkésőbb május 31-e, Mavir: szeptember 30-a, MVM: november 30-a - során egy részvény vételárának minimum egytizedét kell leszurkolni, a többit pedig három év alatt kell rendezni. Holott a kedvezményes részvényvásárlási program megvalósítási javaslatainak kidolgozására hivatott, Mészáros Tamás egykori ÁPV-elnök, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem rektora által vezetett, ismert közgazdászokból, társadalmi szereplőkből, a nyugdíjasok, a munkáltatók, a munkavállalók és a fogyasztóvédők képviselőiből álló grémium április közepén még 30-50 százalékos vételárelőleget és maximum ötéves törlesztési időt indítványozott. Változott, maximum 250 ezer forintra csökkent a személyenként jegyezhető, Mészárosék által elképzelt 500 ezer-1 millió forintos értékhatár is. Igaz, negyedmillióért az elsőként meghirdetett három társaság papírjaihoz lehet majd kedvezményesen hozzájutni, míg a javaslattevő testület a valamennyi szóba jöhető állami portékát figyelembe véve számolt, bekalkulálva a Budai Bernadett szóvivő szerint a csomagba szeptember végéig még talán bekerülő Szerencsejáték Zrt.-t, továbbá a Magyar Postát, a regionális vízműveket és egy állami ingatlanokból összeállítandó alapot is.

Továbbra is kérdés, hogy e szűkebb kerettel is hányan élnek majd. Már áprilisra kiderült, hogy szó sincs a februári Gyurcsány-beszédben felcsillantott legszélesebb néprétegek tulajdonhoz segítéséről. Akar Lászlónak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatójának elemzése szerint a mintegy 3,8 millió magyarországi háztartás töredékének érdeklődésére lehet csak számítani, elsősorban azokéra, akiknek már van megtakarításuk és valamennyi befektetésük. Mindenesetre Markó Erika, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára továbbra is bizakodó: múlt kedden 700 ezer-1 millió közé tette a potenciális jegyzők számát. Pedig a jegyzésre kijelölt idő nem tűnik ideálisnak. A másodrendű jelzálogpiaci válság az előrejelzések szerint még 2009 végéig is elhúzódhat, annak minden negatív következményével - mindenekelőtt a lassú gazdasági növekedéssel és a magas inflációval - együtt, márpedig a hazai lakosság az idén már eddig is mérsékelte megtakarításait, hogy fenntartsa fogyasztási színvonalát.

Miközben teljesült a Mészáros-bizottság eredeti elképzelése, miszerint a kedvezményesen vásárolt részvények legalább ötéves megtartása utáni értékesítés mentesül a 20 százalékos árfolyamnyereség-adó alól, az 5-10 százalékos árfolyamkedvezményről szóló javaslat lekerült a napirendről. Ez ugyanis Markó szerint növelné annak lehetőségét, hogy néhány spekuláns kezében koncentrálódjanak a programban felkínált papírok, ahogy az történt a kilencvenes évek első felében a szintén kedvezményesen megszerezhető kárpótlási jegyekkel. Ehelyett minden tizedik, legalább három évig megtartott részvény után járna egy bónuszrészvény. Ám ezzel sem lehet a spekulációt kivédeni, legfeljebb az ügyeskedők majd a bónuszrészvény beszámításával állapítják meg a kedvezményesen jegyzőknek fizetendő árat - figyelmeztetnek a már sokat látott befektetési szakemberek.

Egyesek politikai indíttatásúnak vélik azt az áprilisi javaslatok között nem szereplő új elemet, miszerint ha valaki menet közben meggondolja magát, akkor a jegyzéstől számított maximum másfél éven belül visszaadhatja az államnak kedvezményesen vásárolt részvényei egy részét vagy egészét a vásárláskori áron, levonva abból az időközben kapott osztalékokat és a hátralévő törlesztés értékét. A másfél éves időtáv vége ugyanis a 2010-es országgyűlési választások utánra esik, így az új kormány mozgásterét szűkítheti. Nem kizárt ugyanis, hogy e szabállyal épp az volt a Gyurcsány-kabinet szándéka, hogy utóda ne változtathassa meg a befektetők számára hátrányos módon a kedvezményes részvényvásárlás feltételeit. Márpedig választási győzelme esetén a Fidesz minden törvényes eszközt igénybe fog venni, hogy megvizsgálja a szerződések konkrét tartalmát, valamint azt is, hogy milyen körülmények között készítették elő a tulajdonosi programot - közölte a HVG-vel Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter.

Ez utóbbi megjegyzés azon híresztelésekre alapozódhat, miszerint - mint azt Gaskó István vasutas-szakszervezeti vezető a múlt héten az egyik napilapban kifejtette - a kedvezményes részvényvásárlási programot az is ihlethette, hogy ezáltal befolyásos üzleti körök juthassanak értékes cégekhez. A HVG például úgy értesült, hogy a Szerencsejáték Zrt. egyik reménybeli tulajdonosa már tavaly év vége felé keresett kommunikációs igazgatót az eladásra még meg sem hirdetett társasághoz.

Befektetési szakemberek aggályosnak tartják, hogy a jövő évi első szakaszban pont annak a három cégnek a részvényeit lehet majd jegyezni, amelyek léte teljesen az állami szabályozástól függ. "A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének valamennyi részvénykibocsátást a legkockázatosabb minősítéssel kellene ellátnia, lévén hogy az ÁAK-nak nagy az üzleti, az MVM-Mavir párosnak pedig a politikai kockázata" - mondta a HVG-nek Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Tény, hogy utóbbi két céggel meglehetősen faramuci a helyzet: miközben szétválasztásukat a kormány már kész tényként kezeli, azt az Országgyűlésben nem csupán a Fidesz-frakció, hanem több MSZP-s képviselő - élükön a szocialisták erős energetikai emberének tartott Podolák Györggyel - is ellenzi. "Az egyik fő kérdés az lesz a vagyongazdálkodás területén, hogy miért születhetett meg ez a döntés, mi ennek az oka, és miért nem látunk ebben megfelelő alapossággal" - firtatta vészjóslón Podolák az általa elnökölt gazdasági bizottság múlt keddi ülésén. S bár tőkepiaci szakemberek szerint a Mavir részvényeinek kedvezményes értékesítése szempontjából édes mindegy, hogy az az MVM-hez tartozik vagy teljesen különálló, a képviselők még befűthetnek az új tulajdonosi programnak. A bónuszrészvénnyel és az árfolyamnyereségadó-mentességgel kapcsolatos szabályokat ugyanis a 2009-es adócsomag tartalmazza.

CSABAI KÁROLY