Tetszett a cikk?

Mivel senki nem tudja, meddig eshetnek még a részvényárfolyamok, a kockázatvállalási kedvüket a történtek dacára megőrzők megpróbálhatnak nyerészkedni a további zuhanásokon.

A nemzetközi pénzügyi válság újabb és újabb, addig nem látott fordulatai miatt a hazai befektetők gyomra már a legkisebb, magyarországi érintettségre utaló jelre is összeszorulhat. Ilyen lehet például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szeptember 29-ei vezetői körlevele, mely a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kereskedő bankoknak és brókercégeknek ez év végéig kötelezővé tette a BÉT-részvények árfolyamának esésére kötött azon eladási (angol elnevezéssel: short) ügyletek bejelentését, amelyek darabszáma eléri vagy meghaladja az adott részvény BÉT-en szereplő teljes mennyiségének 0,01 százalékát.

A külföldi szakemberek ma már kész tényként kezelik, hogy az eladásra játszó tranzakciók előidézői voltak a globális krízisnek. Nem véletlen, hogy a Lehman Brothers csődje és az AIG 85 milliárd dolláros állami megahitelének odaítélése után kitört tőkepiaci pánikban az amerikai, majd több nyugat-európai és ázsiai értékpapír- és tőzsdefelügyelet is megtiltotta egy sor részvény olcsóbbodására vonatkozó megbízások elfogadását. Magyarországon még szabad az esésre fogadni (a tiltásra vagy korlátozásra egyébként a PSZÁF-nak - ellentétben az angolszász hatóságokkal - nincs is joga), a bejelentési kötelezettséget az egységes uniós fellépésnek való megfelelés szülte.

A részvényárfolyam-esésre játszás az egyik legkockázatosabb tőzsdei ügylet, ezért az kizárólag a spekulánsok terepe. A befektetők többsége általában az árfolyam-emelkedés reményében vásárol egy részvényt. Ha mégis csökken a jegyzés, és valaki elmulasztja idejében eladni a papírt, akkor a legrosszabb esetben is csak a befektetett pénzét bukja el. Más a helyzet az árfolyamcsökkenésre spekulálókkal, hiszen ha nem jön be a számításuk, akkor veszteségük korlátlan lehet, lévén az árfolyam-emelkedésnek elvileg nincsen felső határa.

A gyakorlatban a shortügylet úgy működik, hogy a befektető megbízásából a bróker kölcsönvesz egy részvényt a piacon, azt eladja a tőzsdén az árfolyamcsökkenésben bízva, és amikor ez valóban bekövetkezik, akkor visszavásárolja a papírt, azt visszaadja a kölcsönzőnek, az árkülönbözetet pedig kifizeti a megbízónak. Mivel a részvényt mindenképpen vissza kell szolgáltatni, azt a brókernek akkor is vissza kell vásárolnia, ha közben annak árfolyama esetleg az egekbe szökken. Hogy a drágulásból eredő veszteségek ne legyenek végtelenek, a brókerek általában óvadékot kérnek a befektetőktől, amelyhez csak árfolyam-emelkedés esetén nyúlnak hozzá. Ez a fedezet a Concorde Értékpapír Zrt.-nél például az eladási árfolyamérték 120 százaléka - tájékoztatta a HVG-t Móró Tamás, a cég vezető elemzője. A legkockázatosabb az úgynevezett meztelen (angolul: naked) eladási megbízás, ami annyiban különbözik a szokásostól, hogy a befektető nem kéri kölcsön a részvényt, így kölcsönzési díj leszurkolása nélkül és visszaadandó papírok híján bármekkora összegre spekulálhat. A kölcsönrészvények nélkül shortoló befektetések azért veszélyesek, mert fedezet nélküli eladási ajánlásokkal elárasztva viszik le az árfolyamokat. Ez járulhatott hozzá a Bear Stearns és a Lehman Brothers részvényeinek zuhanásszerű leértékelődéséhez az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet gyanúja szerint.

Kockázatossága ellenére egyes befektetési szakértők szükségesnek tartják az árfolyamesésre játszó, kölcsönkért részvények fedezetével végrehajtott ügyleteket, mondván, azok képesek stabilizálni a nagy árfolyamkilengéseket. Példaként Kínát hozzák fel, ahol szerintük egyebek mellett azért is lett a vártnál nagyobb az árfolyamzuhanás, mert a tőzsdéken nem volt shortállomány, ennek következtében nem bukkantak fel olyan befektetők, akik az eladást később követő visszavásárlásaikkal tompították volna az esést. Ezért is adott zöld utat a minap a kínai kormány az árfolyamesésre spekuláló ügyleteknek, szembemenve a világtendenciával.

Az árfolyamesésre játszó megbízások az 1998-as ázsiai és orosz pénzügyi válság idején jelentek meg először, majd az árfolyamok szárnyalása idején alábbhagytak, hogy aztán az USA-ból tavaly nyáron kiindult jelzálogpiaci krízis kapcsán ismét felerősödjenek. Az ilyen ügyletek kezdeményezői leginkább a pénzügyi szektorban tevékenykedők - a bankok, a befektetési társaságok, a biztosítók, de például a pénzügyi szolgáltatók - részvényeit szokták kipécézni, amelyek tőkehelyzete általában gyenge, jellemzően ugyanis nagy a tőkeáttételük (vagyis forrásaikon belül alacsony a saját tőke aránya), ezért csődbemenetelük valószínűsége is nagyobb.

Magyarországon is az OTP Bank a shortoló spekulánsok egyik kedvence, emellett azonban a Mol árfolyamesésére is sokan játszanak, az utóbbi hetekben pedig feltűnően elszaporodtak a Richter-papírok gyengülésére való fogadások - osztották meg a HVG-vel tapasztalataikat a hazai üzletkötők. Általában azokra a részvényekre szoktak árfolyamesési ügyleteket kötni, amelyeknek nagy a likviditása, így a kölcsönzéshez szükséges papírok megszerzése, majd elpasszolása nem okoz gondot - mondta a HVG-nek Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. értékpapír-kereskedési részlegének vezetője.

Mindazonáltal nem tudni, hogy jelenleg mennyi shortügylet köttetik a BÉT-en, mivel erről sem a tőzsdének, sem a PSZÁF-nak nincs adata, legalábbis olyan, amely a nyilvánosságnak szólna - közölte a felügyelet. Korábban a tőzsde megpróbálta felmérni az eladási pozíciók mennyiségét, ám a piaci szereplők ellenkezése miatt kudarcot vallott. Jobb híján a HVG által megkérdezett brókerekre lehet hagyatkozni, akik a tőzsdei ügyletek 5-10 százalékára tették az árfolyamcsökkenésre játszó tranzakciók arányát - szemben az amerikai 30-40 százalékkal.

Még nehezebb felmérni a hazai befektetők közvetett, a befektetési alapokon, vállalati kötvényeken, valamint származékos tőzsdei termékeken keresztüli shortkitettségét. A tucatnyi abszolút hozamú - azaz az állampapírokénál vagy más biztonságos befektetésekénél több százalékponttal magasabb haszonra törekvő - befektetési alap közül több is árfolyamesésre játszva próbál célt érni. Így például a 7 milliárd forint vagyonú Aegon Citadella Alfa és a közel 4,3 milliárdos Aegon Vision. Igaz, váltakozó sikerrel. Míg a Citadella az utóbbi egy évben 12,2 százalékos hozamra tett szert, addig a Vision fél százalékponttal leértékelődött. Az Erste Bank jelenleg is jegyezhető, Hozamváró kötvényének 2. és 3. sorozata - a befektetőknek készült tájékoztató szerint - szintén részvényeladásokkal termelheti ki a beígért minimum 4,6 százalékos, maximum 17,5 százalékos éves hozamot.

A merészebbek az Erste legkockázatosabb certifikátjaival, vagyis a valamely részvény, index, deviza vagy nyersanyag hozamát előre meghatározott módon követő, a befektetők igényeihez rugalmasan alakítható értékpapírjai közül az arany, az olaj és a frankfurti DAX-tőzsdeindex esésére játszóival üzletelhetnek. Csak érzékeltetésül: egy tízszeres tőkeáttétellel kibocsátott, úgynevezett turbo short esetében már 10 százalékos emelkedésnél is elvész a befektető pénze. Az más kérdés, hogy úgy tűnik, rövid távon a két számjegyű drágulás tűnik a legkevésbé valószínűnek.

CSABAI KÁROLY

Ledarált emberhúsból készült csevapról beszélt a szerb államfő a tévében, és saját megölésére buzdított

Ledarált emberhúsból készült csevapról beszélt a szerb államfő a tévében, és saját megölésére buzdított

A Seychelle-szigeteken jó az átoltottság, de továbbra is járvány van

A Seychelle-szigeteken jó az átoltottság, de továbbra is járvány van

A Horthy-hódolat az Orbán-kultusz igazi mintája

A Horthy-hódolat az Orbán-kultusz igazi mintája