A forint tartós gyengülése és az emelkedő kamatok mellett az ingatlanfedezet leértékelődése is sújtja a devizában eladósodottakat. Még az is megesik, hogy a korábbi törlesztési nyereség okoz bajt.

HVG
Történelmi mélypontra süllyedt néhány napja a forint árfolyama a svájci frankhoz képest, korábban sohasem kellett 190 forintnál többet fizetni egy alpesi devizáért. A nyári hónapokhoz képest 30 százalékkal rosszabb árfolyam talán csak azért nem váltott ki pánikreakciót, mert a devizahitelesek már hozzáedződtek az utóbbi hónapok kiábrándító árszintjéhez. Holott csak most kellene igazán aggódniuk, hiszen egy nyáron felvett 10 millió forint összegű s azóta 13 millió forintra hízott svájcifrank-alapú hitel aligha fogy le belátható időn belül. A forint kisebb erősödésére is legkorábban tavasz elején-végén számítanak a banki elemzők, ám a remélt 170–180 forintos árszint mellett is drága lesz a svájci frank azoknak, akik a devizahitelezés felfutásakor az évekig stabilnak látszó 150–160 forintos svájcifrank-árfolyam mellett adósodtak el.

Az árfolyamkockázat persze előre látható volt, egyetlen adós sem vetheti a bank szemére, ha emiatt drágul a hitele. Hiszen volt olyan időszak is, amikor nem veszítettek, hanem nyertek, ahogy az a férfi is, aki 2006 augusztusában vett fel csaknem 13 millió forint értékben svájcifrank-alapú kölcsönt az FHB Jelzálogbanktól. Nyeresége két év alatt meghaladta a 150 ezer forintot, ekkora összeg halmozódott ugyanis fel a hitelszámláján. Ennek oka, hogy a svájci frankban meghatározott törlesztőösszeget – az árfolyamtól függetlenül – rendre azonos forintsummával egyenlítette ki. Ám tavaly keserűen tapasztalta, hogy a devizaadósok a túlfizetésen is veszíthetnek.

Az adós két évig – kamat nélkül – halmozódó tartalékát ugyanis az FHB Jelzálogbank tavaly augusztusban, a kamatperiódus fordulónapján előzetes értesítés nélkül, 2 százalékos díjjal sújtva, előtörlesztésként elszámolta. Az így kipucolt hitelszámlán viszont a rákövetkező hónapban hiány keletkezett, mert a korábbiakkal azonos összeg – a gyengülő forint következtében – már nem fedte a havi részletet. A tartozás miatt az ügyfél figyelmeztetést kapott a banktól, hogy haladéktalanul pótolja ki a részletet, különben 6 százalékos büntetőkamattal sújtják. A késedelmi kamat valószínűleg már halmozódik, mert az adós arra hivatkozva, hogy a bank akarata ellenére számította be a számlán keletkezett túlfizetést, visszakéri az összeget, s csak aztán akarja rendezni tartozását.

Panaszát azonban visszautasítja az érvényes üzletszabályzatra hivatkozva az FHB. Mert az automatikus előtörlesztésről egy szó sem esik ugyan a kölcsönszerződés törlesztéssel foglalkozó részében, ám az üzletszabályzat rögzíti a bank ehhez való jogát. „A hitelek kamatperiódusa végén, de leghamarabb a futamidő első két éve után megengedett automatikus előtörlesztést általában kedvelik az ügyfelek, mert díja feleakkora, mint a szokványos előtörlesztésé” – mondta a HVG-nek Kappéter Béla, az FHB sajtófelelőse. Annak, aki nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, rendelkeznie kell arról, hogy hova utalja a bank a számlán felgyűlt tartalékát, ha az eléri az automatikus előtörlesztés legkisebb összegét, 400 eurót vagy 600 svájci frankot. Rendelkezés hiányában a bank a felgyűlt összeggel csökkenti a fennálló tőketartozást.

Nem nehéz megjósolni, miképpen végződik majd az ügyfél és az üzletszabályzattal körülbástyázott bank kötélhúzása a nemkívánt előtörlesztésről, mindenesetre a panaszos elmondta, tájékoztatást erről nem kapott, ezért fogalma sem volt arról, hogy rendelkeznie kellene túlfizetéseiről. Panasza nyomán azonban megtudta: nyithat folyószámlát az FHB kereskedelmi banki ágánál, amelyről a jelzálogbank havonta levonja az esedékes részletet, és a megmaradó pénzre még kamatot is fizet. S bár a számla havi 490 forintba, évente mintegy 6 ezer forintba kerül, a panaszos szerint megoldja majd a problémáját.

Jóval súlyosabb gondokkal szembesülnek a válságban azok, akik meggondolatlanul nagy összegű jenalapú hiteleket vettek fel – sokszor a banki ügyintéző rábeszélésére. Egy internetes fórumon fakadt ki az a jenalapú hitelt 2007 végén felvevő ügyfél, akinek 7,5 millió forint összegű tízéves lakáshitelét a kamatperiódus fordulóján, 2008 végén újrakalkulálta az OTP Bank, és havi törlesztése az árfolyam- és a kamatváltozás miatt 47 ezer forintról 118 ezerre emelkedett. Egy másik jenhiteles bukásról a Népszabadság tudósított, e szerint egy pécsi család ugyancsak 2007 végén úgy vett fel 20 millió forintot jenalapon, hogy türelmi időt kért a tőketörlesztésre, mert a tartozást a korábbi lakásuk eladásából befolyt összeggel akarták csökkenteni. Csakhogy mire az üzletet nyélbe ütötték volna, az OTP Bank az elszabadult árfolyamokra és az ingatlanpiaci válságra hivatkozva csökkentette az ingatlanok beszámítási értékét (így esett az új lakás értéke), ami megakadályozta a tranzakciót, és a családnak már nem csupán a kamatot, de a tőkét is törleszteni kell, ami a tavalyi havi 60 ezer forintos terhüket több mint kétszeresére emeli.

A jenhitelesek azonban találhatnak még menekülő útvonalat, legalábbis erről tanúskodik az OTP Banknak a HVG-hez eljuttatott közleménye. E szerint a pénzintézet január 31-éig meghosszabbította a Pénzügyminisztériummal kötött, 2008 végén lejárt határidőt a devizaalapú hitelek kedvezményes előtörlesztésére és átütemezésére, valamint forinthitelre cserélésére, bár a bank szerint tavaly nem volt nagy visszhangja a felkínált lehetőségnek. Átmenetileg kegyelmet kap az a több száz jenhiteles is, akiknek már kiküldte a bank az értesítést arról, hogy az ingatlanfedezet átértékelése miatt pótfedezetet kellene bevonniuk a hitelük mögé, vagy előtörleszteniük kellene. A pénzintézet ugyanis jobb időkre várva egyelőre nem hajtja végre a levélben leírtakat.

A többi bankhoz hasonlóan azonban az OTP Bank is megemelte a korábban kihelyezett devizaalapú kölcsönök kamatát, annak ellenére, hogy tavaly október óta az irányadó eurókamat 2,25 százalékponttal, a svájci franké pedig 1,5 százalékponttal csökkent. Az év végi kamatemeléseket a forrásköltségek drágulásával és a növekvő visszafizetési kockázatokkal indokolták a HVG-nek a CIB Banknál. Az új kamatokat a 3–6–12 hónapos kamatperiódusok lejártakor érvényesítik a pénzintézetek, így a szerencsésebbek csak fél év múltán szembesülnek majd azzal, hogy havi terhüket az árfolyamváltozás mellett további, akár 10 százalékkal emeli majd meg a feljebb srófolt kamat. Arra ugyanis kevés bank lát lehetőséget, hogy a közeljövőben visszavegyen az emelésből.

A nagyobb lakossági bankok közül csupán az Erste Bank hagyta egyelőre változatlanul a korábban felvett összes devizaalapú hitel kondícióit, ám új devizaalapú hiteleit jelentősen megdrágította, és akciósan csak a fiatal párok által új lakásra felvehető támogatott forinthitelt kínálja. Mérsékletre int a hitelközvetítők többsége is: a hitelcserén és előtörlesztésen gondolkodók számára inkább a kivárást ajánlják, sőt a devizahiteleseknek azt tanácsolják, hogy ha van tartalékuk, inkább tartsák meg, mert bizonytalan körülmények között jobb a tartalék, mint a kevesebb hitel, persze csak akkor, ha bíznak a forint erősödésében.

PAPP EMÍLIA

Oskar Kokoschka egy festménye rekordáron kelt el egy prágai árverésen

Oskar Kokoschka egy festménye rekordáron kelt el egy prágai árverésen

Napenergiában erősít a MOL, Paksról várja a megtérülést

Napenergiában erősít a MOL, Paksról várja a megtérülést

Délután szavaz a brit parlament a Brexit-megállapodásról. Vagy mégsem?

Délután szavaz a brit parlament a Brexit-megállapodásról. Vagy mégsem?

A férgeket vizsgálva jöttek rá a kutatók, mivel mérsékelhető a szívinfaktus által okozott károsodás

A férgeket vizsgálva jöttek rá a kutatók, mivel mérsékelhető a szívinfaktus által okozott károsodás

Visszanéztek az időben a csillagászok, miután találtak ehhez egy trükkös megoldást

Visszanéztek az időben a csillagászok, miután találtak ehhez egy trükkös megoldást

Doku360: "Nem volt más választás, benyomtam a fák közé" - légicsata Budapest felett

Doku360: "Nem volt más választás, benyomtam a fák közé" - légicsata Budapest felett