A forint gyengélkedése ellenére is folytatta kamatcsökkentéseit a jegybank, a recesszió miatt ugyanis mérséklődik az inflációs veszély.

HVG
Keddtől ismét a riasztó 10 százalék alá, 9,5 százalékra süllyedt a jegybanki alapkamat, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (mt) újabb – november vége óta immár sorrendben a negyedik – fél százalékpontos csökkentést hajtott végre. Pedig a forint hétfő délelőtt 284-ig gyengült az euróval szemben a hazai bankközi devizapiacon, vészesen megközelítve az október 23-ai 286-os rekordszintet, s a kamatmérséklés egy deviza vonzerejét a külföldi befektetők szemében rontani szokta. Magyarországra az utóbbi időben amúgy sem ömlött a pénz. Ellenkezőleg: a Lehman Brothers tavaly szeptember 15-ei bedőlése óta felettébb óvatossá vált környezetben a befektetők szabadulni kezdtek a költségvetési és folyó fizetési mérleg tetemes hiánya miatt nagyfokú külföldi devizafinanszírozásra szoruló itteni invesztícióiktól. S bár az utóbbi két hétben némileg javult az egyenleg, egy esetleges újbóli tőkekivonás – a forint devizákra való átváltása miatt – a hazai fizetőeszköz további gyengülésével járhatna.

Ellenérvként merülhetett fel a monetáris lazítás ellen a gyatra hazai makrogazdasági háttér is, még ha ezzel Magyarország koránt sincs egyedül az általános recesszióba süllyedt világgazdaságban. Ám az Európai Bizottság pont az MNB kamatdöntő ülésének délelőttjén hozta nyilvánosságra az eurózóna 1,9 százalékos idei visszaesésére vonatkozó jóslatát, aminek következményeit – leggyengébb láncszemként – a kelet-közép-európai devizák (közülük is leginkább a lengyel zloty és a forint) árfolyama sínylette meg. Pedig a hazai fizetőeszköz már épp magához térni látszott abból az euróval szemben négy nap alatt több mint 20 forintos, 285-re való gyengülést hozó sokkból, amit az amerikai Dow Jones hírügynökség múlt hétfői híresztelése okozott. E szerint a Nemzetközi Valutaalap igazgatója, Dominique Strauss-Kahn azért látogatott épp most Budapestre (szemben a menetrendszerű februári időponttal), mert elégedetlen a Magyarországnak nyújtott hitel feltételeinek teljesítésével, sőt akadt, aki még a kölcsönmegállapodás felrúgását is valós lehetőségként emlegette.

„A forintgyengülés nem volt olyan mértékű, amely akár a jegybank inflációs célját, akár a hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztetné” – érvelt Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke a fél százalékpontos kamatcsökkentés mellett. Karvalits szerint a forint most hektikusan mozog, a jegybank viszont inkább a hosszú távú árfolyam-alakulást figyeli. Vagyis – tehetjük hozzá – nem ül fel a helyenként spekulációra utaló kilengéseknek. Úgy tűnik, az mt – ahogy azt mindig is hangoztatja – valóban nem a pillanatnyi kurzus alapján dönt a kamatról, hanem inflációs célja várható teljesülésének függvényében, amint azt jegybanktörvényi kötelezettsége előírja. Márpedig a legutóbbi, tavaly novemberi előrejelzése (2009-re 3,1–3,4 százalékos, 2010-re 1,5–1,9 százalékos fogyasztóiár-index) óta nagyot változtak a körülmények. A világpiaci kőolajárak kétharmadukra estek, Magyarország fő exportpiacai a vártnál jobban szűkülnek, miközben gyengült a belföldi kereslet is. Egyszóval az árak meglódulásának az esélye minimálisra csökkent. Ezt valószínűsíti az is, hogy miközben a tavalyi 6,1 százalékos átlagos infláció 1,9 százalékponttal alacsonyabb lett a 2007. évinél, 2008 decemberére már 3,5 százalékra lassult az éves szinten számított pénzromlás.

A mostani kamatcsökkentéssel az MNB megfelelhet a gazdasági növekedés élénkítését szorgalmazó elvárásoknak is. Vagyis annak, hogy minél előbb állítsa vissza a forint ellen végrehajtott, tavaly októberi spekulációs támadás előtti 8,5 százalékos alapkamatszintet. Az mt kamatcsökkentésbe vetett hite a forintárfolyam elszaladásától való félelem miatt időnként hiszterizált piaci viszonyok közepette is töretlen. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a testületben sem a december 22-ei, sem – mint Karvalits tájékoztatott – a hétfői döntéskor nem hangzott el a kamatszint fenntartására, még kevésbé annak emelésére irányuló javaslat. Mindkét alkalommal csak a mérséklés mértéke volt kérdéses, mivel a grémium egyes tagjai nagyobb – 0,75, illetve 1 százalékos – kamatvágást is elképzelhetőnek tartottak. Utóbbiak befolyását javíthatja, hogy a 11 fős mt eddig óvatosabban voksoló tagjai közül Kopits György és Oblath Gábor hamarosan az újonnan felállítandó költségvetési tanácsba igazol át.

Kérdés, mennyire hatja majd meg a tavaly ősz óta talán az indokoltnál is óvatosabban hitelező bankokat az alacsonyabb kamat. Ráadásul nehezen állapítható meg, hogy kölcsönzési hajlandóságukat befolyásolja-e forráshiányuk. Anyabankjaiktól azok nehéz pénzügyi helyzete miatt az idén nemigen várhatnak apanázst, miközben a külföldi többségi tulajdonos nélküli OTP Banknak azért célszerű megfontoltnak lennie, mert nem tudja, hogy a hírek szerint már-már az államcsőd szélére sodródott Ukrajnában lévő leánybankjára kell-e költenie, és ha igen, mennyit.

A hazai bankok forráséhségét jelzi, hogy a jegybanki kamatcsökkentéseket hónapok óta a szokásosnál lassabban követik: mézesmadzagként még mindig bőven kínálnak éves szinten két számjegyű akciós hozamot (lásd táblázatunkat a 73. oldalon), igaz, ezek általában csak három-négy hónapra szólnak. Kiszámíthatatlan ugyanis az mt további kamatvágásainak intenzitása, hiszen ha a forint tovább, szélsőséges esetben akár a 300-as szint fölé gyengülne az euróval szemben, akkor feltehetőleg veszélybe kerülhetne a monetáris lazítás. Ez ugyanis a devizahitelesekre akkorra olyan terheket róna, hogy az már veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást. Márpedig amíg közvetlenül a kamatcsökkentés után alig mozdult a forint, sőt még erősödni is tudott a bankközi devizapiacon, addig kedden, lapzártánk előtt 288 forint feletti rekordszintre gyengült az euróval szemben.

CSABAI KÁROLY

Nem tudja még lezárni Kenderesi zaklatási ügyét az úszószövetség

Nem tudja még lezárni Kenderesi zaklatási ügyét az úszószövetség

Karácsony: November elején alakulhat meg a Fővárosi Közgyűlés

Karácsony: November elején alakulhat meg a Fővárosi Közgyűlés

Orbán: Mindig megtiszteltetés a magyaroknak, ha Bakuba látogathatnak

Orbán: Mindig megtiszteltetés a magyaroknak, ha Bakuba látogathatnak

Veszélyes észak-amerikai fűfaj terjed Magyarországon

Veszélyes észak-amerikai fűfaj terjed Magyarországon

Ezek a kutyák nemcsak mosolyognak, flörtölnek is

Ezek a kutyák nemcsak mosolyognak, flörtölnek is

Kurdok támadtak meg egy török kávézót Németországban

Kurdok támadtak meg egy török kávézót Németországban