Többéves mélypontjára zuhant árfolyamukkal az OTP Bank részvényei vonzóak lehetnének a befektetők számára. Csakhogy nem lehet tudni, mennyire romolhat a válság miatt a bank hitelezési portfóliója.

HVG
Vegyünk már OTP-részvényt, vagy várjunk még kicsit? – latolgatják hetek óta a költőpénzzel még rendelkezők, látván, hogy a pénzintézet papírjai az utóbbi hetekben újabb zuhanórepülésbe kezdtek. Keddi lapzártánkkor a múlt pénteki 1583 forintos árfolyam volt az aktuális mélypont – ennél kevesebbért utoljára 2001. december 4-én lehetett kapni az OTP-részvényt. Éppen a sebes leértékelődés miatt nem hajlandó szinte senki – a hivatalból ezzel foglalkozó, de ettől még a jövőbe szintén nem látó befektetési tanácsadók kivételével – megtippelni, vajon a bankpapírok túl vannak-e már a nehezén, vagy lesznek-e még ennél is olcsóbbak.

Óvatosságra inthet, hogy amikor tavaly októberben alig két hét alatt megfeleződött az OTP-részvények ára, 3 ezer forint környékén sokan bevásároltak belőlük, mondván, elképzelhetetlen, hogy még annál is lejjebb menjenek. Ezt az érzetet erősítették egyes elemzők, azzal érvelve, hogy az OTP könyv szerinti értéke körülbelül 3500 forintnak felel meg, márpedig – mint mondták – annál kevesebbet nem érhetnek a papírok hoszszabb távon. Noha az amerikai Lehman Brothers szeptember 15-ei becsődölése óta a soha szó elveszítette hitelességét, tavaly októberben tömegesen vettek OTP-részvényt olyanok, akik addig nemhogy tőzsdei ügyleteket nem kötöttek, de még a jóval kisebb kockázatú befektetési jegyekből, illetve állampapírokból sem vásároltak, vagy sosem nyitottak bankbetétet. Mintegy 5–7 százaléknyi OTP-részvény került akkor szűz kezekbe, mire a brókerek egy része – mintegy önmaga megnyugtatására is – a klasszikus tőzsdei mondást kezdte idézni, miszerint egy hossz végét az jelzi, ha már a háziasszonyok is vásárolnak.

Nem lett igazuk. Nem is lehetett, hiszen a részvény- és devizaárfolyamok mozgása válságban kiszámíthatatlan, elméletek nem működnek. Ilyen helyzetben a befektetők hajlamosak felnagyítani a legkisebb rossz hírt is, miközben igen óvatosan fogadják a jó híreket. Múlt héten például az amerikai Moody's Investors Service elemzése hatott negatívan. A pénzügyi válság kialakulásában máig tisztázatlan szerepe miatt a szakmai közvélemény által ferde szemmel nézett nemzetközi hitelminősítő cég ebben osztrák, olasz, francia, belga, német és svéd kereskedelmi bankok leminősítését helyezte kilátásba azok gyengén muzsikáló kelet-európai leánybankjai miatt. Mindenki elsősorban az osztrák Erstét és Raiffeisent érezte megszólítva, ők kelet-európai kitettségük miatt 2,7 milliárd, illetve 1,75 milliárd eurós mentőcsomagról tárgyalnak az osztrák kormánnyal.

Ám a Moody's közlésére nemcsak az érintett bankok papírjainak a tőzsdei árfolyama esett nagyot, hanem a többi kelet-közép-európai pénzintézeté is. Köztük az OTP-é, noha – vagy éppen azért – a banknak nincs is többségi nyugat-európai tulajdonosa. Hivatalosan az OTP legnagyobb részvényese a 10,21 százalékos pakettel rendelkező Artio Global Management LLC (korábbi nevén Julius Baer), míg az orosz Megdet Rahimkulov exbankár és két fia együttesen 8,43, a francia Groupama-csoport pedig 7,99 százaléknyi OTP-papír felett diszponál. Hiába jött ki az OTP kedvező 2008. éves gyorsjelentésével február 13-án, abban 303,5 milliárd forintos rekordnyereséggel, a romló nemzetközi hangulat nagyobb súllyal esett a latba.

Rontott a magyar bank megítélésén, hogy múlt héten a japán Nomura kelet-európai bankelemzésében azt taglalta, a régión belül Magyarország, Bulgária és Ukrajna GDP-hez viszonyított külső adósságállománya a legnagyobb. Vagyis pont azé a három országé, ahol az OTP-nek érdekeltségei vannak. A befektetőket aggaszthatja az is, hogy az OTP hiteleinek a betéteihez viszonyított aránya emelkedő, 2008 végén 134,3 százalékra rúgott – az egészségesnek tartott 100 százalékossal szemben –, míg a problémás kölcsönök aránya a 2008. szeptember végi 4,2 százalékról az évzárásra 5,4 százalékra nőtt. Ráadásul Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a kelet-európai devizák gyengülése miatt a jelzáloghitelei fedezeteként megjelölt ingatlanok kényszerértékesítésére kerülhet sor Magyarországon és a szomszédos országokban.

A legnagyobb gondot Ukrajna jelentheti az OTP számára, ahol megtriplázódott a törlesztési kockázattal bíró hitelek aránya. Magyarország északkeleti szomszédját az államcsődtől erősen fenyegetett országként tartják számon a nemzetközi porondon, s ha ez bekövetkezne, az a magyar bankot is súlyosan érintené. Az OTP már most is 150 millió dollárral kényszerül emelni ukrajnai bankja tőkéjét, részben azért, hogy megfeleljen a helyi előírásoknak. E kiadás csökkenti a magyar bank hazai szabályok szerint számított tőkemegfelelési mutatóját, ami miatt az OTP mégis ráfanyalodhat a Gyurcsány-kormány bankmentő csomagjára. „Az első változat sokat finomodott, az talán elfogadható feltételeket tartalmaz” – közölte Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója február közepi sajtótájékoztatóján. Tavaly ősszel az állam még tulajdoni részhez és a stratégiai kérdésekben vétójoghoz kötötte a tőkeinjekciót, ám azóta puhultak a feltételek.

Az engedékenyebb hangnemet egyesek annak tudják be, hogy Csányi politikai befolyása a válság miatt megcsappant. Bankár körökben régóta tartja magát az a máig nem bizonyított feltételezés, hogy a bankvezér békeidőben az OTP legalább egynegyede felett diszponált, s bankpapírjait – meg Mol-részvényeit – állította fedezetként egyes élelmiszer-ipari cégeinek megvásárláshoz igényelt hitelei mögé. A válság miatt azonban – mint azt maga Csányi is elismerte – előbb Mol-pakettjén, majd egyre több OTP-részvényén is kénytelen volt túladni, olyannyira, hogy a HVG információi szerint ma már csak közel egytizednyi, hivatalosan be nem jelentett bankpapír maradt a tulajdonában.

Elvileg az állami tőkeemelés alternatívája lehetne egy külföldi befektető bevonása. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kész részesedést vásárolni az OTP ukrajnai leánybankjában, az anyabankba való beszállásáról azonban nincs szó. A tőzsdén keresztül való részvénygyűjtögetés pedig időigényes, noha a mostani árfolyam nagybefektetők számára vonzó lehet. Külföldi befektetőként Csányi oroszországi kapcsolatai miatt egyesek orosz partnert vizionálnak, már csak azért is, mert jelenleg Rahimkulov volt famulusa vezeti az OTP oroszországi bankját.

CSABAI KÁROLY

Videóra vették, ahogyan kétszer csap ugyanabba a Toyotába a villám

Videóra vették, ahogyan kétszer csap ugyanabba a Toyotába a villám

A méhlepényig is eljuthat a várandós nők által belélegzett szennyezett levegő

A méhlepényig is eljuthat a várandós nők által belélegzett szennyezett levegő

Ilyen különleges zebracsikót ritkán kapnak lencsevégre

Ilyen különleges zebracsikót ritkán kapnak lencsevégre

Egymilliárd forintból építenek kerékpárutat Győr és a Balaton között

Egymilliárd forintból építenek kerékpárutat Győr és a Balaton között

Mi az a hvg360?

Mi az a hvg360?

Aranyérmes Lőrincz Tamás a birkózó-vb-n

Aranyérmes Lőrincz Tamás a birkózó-vb-n