A szociális juttatások markáns megnyesését, ingatlanadót és 24 százalékos áfát, cserébe növekedésserkentő köztehercsökkentést, 2012-re eurót ígér öt évre szóló válságkezelő csomagjában a Reformszövetség.

A túlzottan kis lépések hatása is lehet dermesztő, mert veszélyes pályán hagyják a gazdaságot – reflektált Oszkó Péter, a Reformszövetség adómunkacsoportjának vezetője Gyurcsány Ferenc kormányfő kijelentésére, miszerint a válságkezelő javaslataik gazdaságilag imponálóak, de társadalmi hatásait tekintve dermesztőek. Kétségtelen, hogy a speciális alakulat múlt szombaton ismertetett elképzelései gyökereiben rendeznék át az inaktív állampolgárok kárára és az aktív dolgozók, illetve a vállalkozások javára a megtermelt jövedelmeket.

HVG

A Reformszövetséget tavaly novemberben az Országos Érdekegyeztető Tanács kilenc munkaadói szervezete, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi és jelenlegi elnöke alapította. A szervezet – amelynek munkájában a Deloitte-vezérigazgató Oszkón kívül részt vesz Békesi László volt pénzügy- és Chikán Attila volt gazdasági miniszter, továbbá Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója – pártpolitika-mentesen igyekezett szembesíteni a politikai erőket és a társadalmat a fejlődést szerintük gátló akadályokkal. Ez persze nem jelentett teljes ideológiamentességet is: a szövetség alapja a versenybe és a versenyképességbe vetett mély hit, amit jelzett, hogy a válságból való kilábalás egyetlen eszközeként a versenyképesség javítását, ehhez pedig a lakosság és a vállalkozások jövedelemtermelő képességének fokozását, a GDP 50 százalékát elérő állami újraelosztás 8-10 százalékpontos csökkentését jelölték meg.

Nem csoda, hogy a szövetség javaslatai irányukban hasonlatosak a kormány elképzeléseihez, de mind a közkiadások lefaragásában, mind az adócsökkentésben jóval merészebbek annál. Gyorsabban és nagyobbat lépnének például a jóléti és más állami kiadások mérséklésében: míg a kabinet az idén 220 milliárd forinttal, a szövetség 355 milliárd forinttal karcsúsítana. Egyebek között arra alapozva, hogy Magyarország a visegrádi régió országaihoz képest túl sokat költ az állam működtetésére, a kiugróan magas felár miatt a kamatterhekre, gazdasági célokra, valamint a – nyugdíjterheket is magában foglaló – szociális kiadásokra.

A karcsúsítást – ami a javaslat szerint öt év alatt összesen 1325 milliárd forintra rúgna – az államnak önmagán kellene kezdenie, az idén a költségvetési törvényben elfogadott összeg hatodával, 200 milliárd forinttal, 2013-ig összesen 550 milliárddal apasztva e kiadásokat. Mindezt például a dologi kiadások lefaragásából, a felesleges háttérintézmények megszüntetéséből, a kiszervezések erőteljes csökkentéséből gondolja megvalósítani a szövetség. Emellett az államnak öt év alatt 160 milliárd forinttal, már az idén 40 milliárddal kellene megrövidítenie gazdasági kiadásait. Mellesleg a szakértői anyagok készítői úgy vélik, hogy pusztán az átláthatatlan gazdálkodású MÁV-csoport támogatáscsökkentésével éves szinten 85 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

A Reformszövetség nem szavazatszerzésre gyúr. Kiviláglik ez például abból, hogy a nyugdíjkiadásokon öt év alatt összesen 335 milliárd forintot spórolnának meg, ebből már az idén 65 milliárdot. Az utóbbi 2,3 százalékát teszi ki a 2009-ben összesen 2800 milliárd forintos nyugdíjkasszának, amelynek könnyítésére a 13. havi nyugdíj teljes megszüntetésében látnak lehetőséget. A következő években pedig azáltal, hogy három év alatt a mostani 62-ről 65 évre javasolják emelni a nyugdíjkorhatárt, befagyasztani, később pedig – figyelmen kívül hagyva az országos nettóátlagkereset-növekedést – csak az inflációval növelni az ellátásokat.

Visszametszené a Reformszövetség a család- és gyermektámogatásokat is, például a családi pótlék bruttósításával és megadóztatásával, illetve a jövedelemhez kötött jogosultság bevezetésével. A gyes idejét háromról két évre rövidítenék, ezzel párhuzamosan a gyermekgondozó intézményhálózat bővítését javasolják. Így a szövetség kalkulációi szerint öt év alatt összesen 80 milliárd forintot, az idén 20 milliárdot lehetne lefaragni a családtámogatási kiadásokon. Összességében további 100 milliárd forint megtakarítási lehetőséget látnak az egyes szociális támogatások (például a gázártámogatás) átalakításában, illetve némely juttatások alanyi jogúságának megszüntetésében.

A szövetség elképzeléseit támogatja a Magyar Nemzeti Bank is, és Simor András jegybankelnök szerint valamennyi közszereplőnek kötelessége, hogy véleményt mondjon javaslataikról. Nem késlekedett ebben a két kisebbik ellenzéki párt: az MDF és az SZDSZ mögé állna az elképzeléseknek. A Fidesz a kiadáscsökkentésekről nem nyilatkozott, csak annyit jelzett, hogy az adó- és járulékmérsékléseket támogatni tudja.

Az adójavaslatokban azonban tehernövekedések is vannak, nem csupán könnyítések. Ilyen például az általános forgalmi adó kulcsának 4 százalékpontos emelése, illetve a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra 1 százalékos adó azonnali bevezetése, amelyekből az idén 330 milliárd, illetve 60 milliárd forintos többletbevételre tehetne szert a büdzsé. A kormányelképzelésekhez képest impozánsak a szövetség teherkönnyítési elképzelései is, melyek szerint a munkáltatói járulékokat már az idén 5 százalékponttal, jövőre 3-mal kellene lefaragni (egyidejűleg a mostani fejenkénti havi 1950 forintról 5 ezer forintra emelve a tételes egészségügyi hozzájárulást), 2011-től pedig további 2 százalékponttal. A személyi jövedelemadózást a szövetség lényegében egykulcsossá tenné azáltal, hogy a 18 százalékkal adózó jövedelmek sávhatárát még az idén 5 millió forintra (2011-től 15 millióra) emelnék. A kormányhoz hasonlóan megszüntetnék az szja-kedvezmények többségét, de ezeken túl az átalányadókat (például az evát és az ekhót) is. A társaságoknál és a magánszemélyeknél egyaránt 2010-től törölnék el a különadót, egyidejűleg 18-ra emelve a társasági adó mostani 16 százalékos kulcsát. Ugyanakkor ellenzik a kormány által javasolt K+F adókedvezmények megszüntetését. Mindezektől a szövetség 2012-re az euró bevezetését reméli, egy évvel későbbre pedig az idei 3,3 százalékos mínusszal szemben 3,8 százalékos GDP-növekedéssel számol.

MOLNÁR PATRÍCIA

Máris munkában az új filmbizottság: készülhet az Utas és holdvilág film

Máris munkában az új filmbizottság: készülhet az Utas és holdvilág film

Szinte bejáratósan új ez az eladó hazai Trabant

Szinte bejáratósan új ez az eladó hazai Trabant

Radar 360: a szemetesben landolt Trump levele, elmaradhat a rendezetlen Brexit

Radar 360: a szemetesben landolt Trump levele, elmaradhat a rendezetlen Brexit

Betépve vezette a kamiont a tatabányai férfi

Betépve vezette a kamiont a tatabányai férfi

Sokat ül a munkahelyén? Akkor ne hagyja ki ezt a programot

Sokat ül a munkahelyén? Akkor ne hagyja ki ezt a programot

6,6 milliárd forintot adtak ezért a festményért, pedig nem is szép

6,6 milliárd forintot adtak ezért a festményért, pedig nem is szép