Tetszett a cikk?

A Molnak sikerült bebiztosítania magát az előretörő orosz befektetők ellen, az OTP ugyanilyen próbálkozása kudarcot vallott. A vezető tőzsdei cégek közgyűlésein ritka volt az osztalék.

A várható osztalék mértéke az idén jóval kisebb izgalmat okozott a részvényesi közgyűléseken, mint a korábbi években. Főképpen azért, mert még a nyereséges társaságok között is alig akadt olyan, amely juttatott eredményéből a részvényeseinek a tőkepiaci viharokban megtépázott árfolyamok kompenzálására. A kivételek közé tartoznak az energiaszolgáltatók; a lapzártánkkor tartott közgyűléseken a tízezer forintos névértékű részvényekre darabonként 2100 forint osztalékot javasoltak az Elműnél és 1800 forintot az Émásznál. A Magyar Telekom április elején 100 forintos névértékű papíronként 74 forintot, míg a tulajdonosainak ugyancsak lapzártakor beszámoló Richter 1000 forintos névértékű részvényeire 590 forint osztalékot ajánlott.

A legnagyobb tőzsdei társaságoknál a tartalékolás jegyében nem osztottak ki eredményt, és ez ellen nem is ágáltak a részvényesek. Igaz, a Mol-csoportnál csak a nemzetközi mérleg szerint keletkezett eredmény, a magyar számviteli szabványok alapján az adózott eredmény soron 223 milliárd forint mínuszt könyveltek el, szemben a 2007. évi 216 milliárd forint nyereséggel. Az OTP-csoport viszont – a Garancia Biztosító eladása nélkül számítva is – az előző évinél 5 százalékkal több, 218 milliárd forint nyereséget ért el. A másik, tőzsdén szereplő pénzintézet, az FHB Jelzálogbank is egyre jobban teljesít: az előző évi 4,5 milliárddal szemben 7,5 milliárd forint adózott eredményt mutatott fel a magyar számvitel szerint.

HVG
Az izgalmat inkább az ellenséges felvásárlások réme, illetve a Mol és az OTP Bank vezetésének a nem kívánt befektetők belopakodását korlátozó javaslatai okozták az idei közgyűléseken. Kritikus helyzet igazából csak a Molnál alakult ki, ahol részvénykereskedők jelzése szerint a Szurgutnyeftyegaz kezében jóval 25 százalék fölé, egyes vélemények szerint már 40 százalék közelébe hízott az OMV-től március végén megvett 21,2 százalékos Mol-részvénypakett. Miután azonban az orosz energiaipari cég nem jutott be a Mol múlt heti közgyűlésére, mert a Magyar Energia Hivatalnál nem tudta idejében bejegyeztetni tulajdonszerzését, a Mol vezetése ellenállás nélkül tudta megszavaztatni a közgyűlésen a hatalmát tovább erősítő alapszabály-módosításokat, közöttük az állam kezében lévő különleges részvény vétójogának bővítését. Átment az a javaslat is, amely megfosztaná szavazati jogától azt a részvényest, aki nem hajlandó felfedni tulajdonosi szerkezetét (HVG, 2009. április 18.). A saját tulajdonosait titkosan kezelő Szurgut ezt a szabályt akár hadüzenetként is értékelheti.

Az új előírás elemzők szerint aggályos, mert a cégvezetés szubjektív ítéletére bízza, hogy mely részvényestől követeli meg az átvilágítást, s melyiktől nem. Többen úgy vélik, hogy az újabb korlátok ellenére inkább puhatolózni kellene az új partnernél, mert az orosz félnél is vannak komoly ütőkártyák. Nem szabad megfeledkezni például a lengyel kézbe került litván kőolaj-finomító esetéről, amely, amióta elutasította orosz kérőjét, csak tengeri kikötőn keresztül érkező drága olajat tud feldolgozni, mert az oroszok – szivárgásra hivatkozva – elzárták a finomítót ellátó Barátság vezetéket. Mindenesetre a Mol már a napokban furcsa fejleményeket él át: hétfőn érkezett a hír, hogy egy moszkvai bírósági döntés alapján a Rosznyefty orosz állami cég lett a Mol tulajdonostársa egy olajmezőn, amelyen a magyar energiacég eddig Oleg Gyeripaszka üzletemberrel osztozott.

HVG
Míg a felvásárlási veszély ellen a Mol rendkívül szorosra tudta zárni sorait, az OTP Bank erre irányuló igyekezete kudarcot vallott. Múlt heti közgyűlésén ugyanis a részvényesek nem bólintottak rá a bank felvásárlását nehezíteni hivatott alapszabály-módosításra. A javaslatot, mely szerint 2009. és 2011. április vége között az összes részvényes szavazati jogát – tulajdoni arányától függetlenül – 10 százalékban korlátozták volna, összecsengő elemzői vélemények szerint a bankban 9,07 százalékkal részes orosz Rahimkulov család 25,4 millió ellenszavazata buktatta meg. Az OTP-vezetés számára stratégiai jelentőségű javaslat bukása azonban Vágó Attila, a Concorde elemzője szerint inkább szerencsés fejlemény a részvényesek szempontjából. „A korlátozás éppen akkor húzott volna ki egy elméleti támaszt az árfolyam alól, amikor a bizonytalan fundamentumok miatt amúgy is gyengélkedik a részvényár” – indokolta a HVG-nek Vágó a véleményét. A szavazati korlát ugyanis visszatarthatja az esetleges szakmai befektetők vásárlását, amely, ha bekövetkezik, komoly árfelhajtó erő lehet.

Az OTP Bank számára már a hitelintézeti törvény is komoly védelmet jelent az ellenséges felvásárlással szemben – mondta a HVG-nek Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője. Tíz százalék feletti tulajdonszerzéshez például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye szükséges, amelyet korábban éppen Rahimkulov nem kapott meg a felügyelettől. Akadályozza az ellenséges szándékú kontroll létrehozását az is, hogy a bank alapszabálya 25 százalékban maximálja egy-egy tulajdonosi kör szavazati arányát. Egy ellenséges befektető hatalomátvételét rövid távon már csak azért is kivitelezhetetlennek tartja az elemző, mert a piacon nyílt titokként kezelik Csányi Sándor elnök-vezérigazgató és a köreibe tartozók 30-35 százalékos tulajdonosi befolyását, így más tulajdonosi csoport csak akkor vehetné át a kontrollt, ha ennél nagyobb pakkot vásárolna össze. Márpedig a legnagyobb pénzintézetek is tőkeproblémákkal küszködnek, ami fékezi a bankfelvásárlásokat. S bár az OTP Bank vezetése a közgyűlésről szóló tudósítások szerint hatalmas, 2 milliárd euró összegű tőkepufferről beszélt, ami elegendő a növekvő hitelkockázatok miatti veszteségek elhárítására, ugyanakkor bejelentette azt is, hogy küszöbön áll egy megállapodás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal egy 200 millió euró összegű alárendelt kölcsöntőke nyújtásáról. Ez lényegében azt jelenti, hogy az EBRD hosszú lejáratú hitellel támogatja meg a bankot.

Az elzárkózásra törekvő részvénytársaságokkal ellentétben az FHB Jelzálogbank keddi közgyűlésén éppen a meglévő 10 százalékos szavazati korlátok lebontására és a különleges szavazati jogot megtestesítő B részvényosztály megszüntetésére tett javaslatot a menedzsment, amivel jelentős akadályokat gördítettek el az árfolyam-növekedés útjából. A módosítások elfogadása az Allianz Biztosító számára lehetett a legnehezebb döntés, hiszen többségben volt a különleges szavazati jogokat biztosító részvényosztályon belül. A részvényesek mégis mindkét javaslatra csaknem egyhangúlag rábólintottak, így feltételezhető, hogy cserébe az Allianz kedvező együttműködési ajánlatot kapott a jelzálogbanktól. A biztosító döntését ugyanakkor az is megkönnyíthette, hogy B részvényeinek jelentőségét leértékelte a 30 milliárd forint összegű állami tőkejuttatás kapcsán keletkezett két új részvényfajta, az állami tulajdonosnak járó C sorozatú szavazatelsőbbségi és a D sorozatú, bizonyos kérdésekben vétójogot biztosító részvényosztály bevezetése.

PAPP EMÍLIA

Szlávik: Sokan nem kérnek majd oltást, de 90 százalékos hatékonyság mellett ez is beleférhet

Szlávik: Sokan nem kérnek majd oltást, de 90 százalékos hatékonyság mellett ez is beleférhet

Az újfajta arcmaszk szanaszét süti a beáramló koronavírust

Az újfajta arcmaszk szanaszét süti a beáramló koronavírust

Szokatlan módon csökkent a kórházak adóssága

Szokatlan módon csökkent a kórházak adóssága