Július 1-jétől 25 százalék az áfa a korábbi 20 százalék helyett, ami megdobja a büdzsé bevételeit, de az inflációt is. Igaz, mindkettőből lefarag valamicskét az ugyancsak most bevezetett új, 18 százalékos kedvezményes kulcs.

Miközben hétfőn a fél ország még azon izgult, hogy megszavazzák-e az országgyűlési képviselők a jövő évre szóló adóváltozásokat, köztük a vagyonadót (megszavazták), szerdán már a korábban eldöntött és aznaptól hatályos újdonságokra kellett figyelni. A legszembeszökőbb a normál áfakulcs megemelkedése 20 százalékról 25-re, amivel a magasabb árak formájában már az első júliusi vásárláskor szembesül az ember. Elvileg ellenkező hatású lenne a tejre, tejtermékekre, kenyérre, pékárukra újonnan bevezetett 18 százalékos kedvezményes áfakulcs, kérdés azonban, hogy ennek előnyei eljutnak-e a fogyasztókhoz, vagy lenyelik azokat a termelők és a kereskedők. Utóbbiak egy része máris értetlenkedni kezdett, hogy nem tudja eldönteni, egy-egy termék a kedvezményes vagy a normál kulcs alá tartozik-e, holott az áfatörvény melléklete vámtarifaszám alapján tartalmazza a kedvezmény alá sorolt termékeket, illetve szolgáltatásokat, amelyek így egyértelműen beazonosíthatók.

A drágulás visszavetheti a fogyasztást, ám a Kopint-Tárkinál – mint azt Palócz Éva vezérigazgató a HVG-nek elmondta – nem számolnak további visszaeséssel. Így korábbi kalkulációik alapján – miszerint az áfa mértékének 1 százalékpontos változtatása 80-100 milliárd forintos hatással van a költségvetésre – úgy vélik, a büdzsé bevételei emiatt az év második felében mintegy 200 milliárd forinttal duzzadnak. Ugyanennyivel nőnek a lakosság kiadásai is. Ez a Kopint-Tárki számításai szerint féléves szinten 1,7 százalékponttal feljebb srófolja az inflációt, amit ők így egész évre legalább 5,2 százalékosra prognosztizálnak.

Előrehozta némelyek lakásvásárlását, hogy azoknál az új lakásoknál, amelyekről a vételi szerződést június 30-áig benyújtották a földhivatalhoz, a július 1-je utáni előlegek és a végszámlák áfája is 20 százalékos marad. Felboríthatja viszont az energiamegtakarítást célzó panelprogramot – vélik az érintettek –, hogy erre nincs ilyen átmeneti szabály. A 2008-ban kiírt, de csak idén kihirdetett pályázatra a társasházak és lakásszövetkezetek még a 20 százalékos áfakulcs tudatában aspiráltak, és ilyen feltételekkel vállalták a kivitelezést az építőcégek is. A programhoz kapható állami támogatás fix összegű, így az áfakulcs változásának hatásai – hacsak az építőcégek nem adják alább, ami nem valószínű – a lakástulajdonosokat terhelik majd.

Más előleges tranzakcióknál a 2009. július 1-jét megelőzően fizetett összegek még 20 százalékos áfakulccsal adóznak, a 25 százalékos mérték csak az előleggel csökkentett vételárrészt terheli. Vannak olyan szolgáltatások (mint például a távközlés vagy más közüzemi szolgáltatások), amelyeket úgynevezett elszámolási időszakonként kell megfizetni. Ha ez az időszak július 1-je előtt lezárul, akkor a számla kibocsátója csak 20 százalék áfát számíthat fel, függetlenül attól, hogy fizetni esetleg csak júliusban kell. Ugyancsak 20 százalék az áfa, ha az elszámolási időszak áthúzódik június 30-a utánra (például bérleti díjnál), de a fizetés esedékessége július 1-je előtti. Ha az elszámolási időszak részben júniusra, részben júliusra esik (például az elektromos áramnál), akkor aszerint kell arányosítani a 20 és a 25 százalékos áfakulcsot, hogy melyik hónapra hány nap esett.

Az áfaelőírások új momentuma, hogy a közteher-átrendezési csomagba beiktattak egy idegenforgalmi bónuszt, miszerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is 18 százalékos, kedvezményes kulccsal adózik. Ez a mérték a törvény kihirdetésének napjától érvényesíthető, az ezt megelőző júliusi napokra még a 25 százalékos kulcsot kell alkalmazni.

A távhő áfája augusztus 1-jétől tartozik majd a kedvezményes, 18 százalékos kulcs alá, feltéve, hogy ezt az Európai Bizottság (EB) nem kifogásolja. A Pénzügyminisztériumban (PM) nem feltételezik, hogy az EB elutasítaná a távhő kedvezményes körbe sorolását. A tárca kalkulációi szerint a távhő 18 százalékos áfája miatt másfél-két milliárd forintos bevételtől esik el a büdzsé. Ha az EB mégsem bólint rá a magyar Országgyűlés május 11-ei döntésére, a távhőnél is 25 százalék lesz az áfa. Mint ahogy ezzel a mértékkel kell elszámolniuk a távhőszolgáltatóknak azokra a júliusi napokra is (ilyenkor a távfűtők csak meleg vizet szolgáltatnak), amíg nem érkezik meg az EB igenlő válasza. Az áfanövekmény a szolgáltatás árában is megjelenik, de a legtöbb fogyasztót kiszolgáló budapesti Főtáv Zrt.-nél már eldőlt, hogy átvállalják a felhasználóktól az 5 százalékpontos többletet. Ez a kompenzáció mintegy 50 millió forintot követel a társaságtól, méghozzá a nyereség terhére. Arra az esetre nem készült fel a cég, ha augusztustól sem lehetne alkalmazni a kedvezményes, 18 százalékos kulcsot. A Főtávéhoz hasonló ellentételezésre nem minden szolgáltató képes, így például a Miskolci Hőszolgáltató Kft., tartalék hiányában, a 25 százalékos kulcsot érvényesíti majd a júliusi fogyasztói árakban.

Miközben a távhő áfája már most is kissé rendezetlen, a fővárosi önkormányzat politikusai felvetették, hogy 2010-től a legalacsonyabb áfakulcs alá kellene sorolni a távhőszolgáltatást. A legkedvezményesebb kulcs jelenleg 5 százalék, ebbe a kategóriába tartoznak többek között a gyógyszerek, a könyvek és az újságok. A távhő legalacsonyabb kulcsba sorolása miatt kieső költségvetési bevételt 18-20 milliárd forintra becsülte a fővárosi önkormányzat; ezt azzal lehetne ellensúlyozni, hogy 7-8 százalék körülire nőne a legalsó áfakulcs. A távhő áfájának további csökkentését a Pénzügyminisztériumban egyelőre nem tervezik, ugyanakkor a politikai pártok között egyetértés várható, hiszen például a Fidesznek már tavaly is volt ilyen irányú javaslata, de ezt akkor elutasította az Országgyűlés.

A távhő adószintjének mérséklése májusban vált kardinális kérdéssé, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Fővárosi Közgyűlés rendeletét, amely csak abban az esetben engedélyezte a háztartások leválását a távhőrendszerről, ha az új fűtőrendszer nem jár többlet-szén-dioxid-kibocsátással. A testület korábban már a miskolci és a kazincbarcikai önkormányzat hasonló döntését is lesöpörte az asztalról.

Egyes távhőszolgáltatók helyzete máris válságosra fordult – csak a fővárosban mintegy tízezer lakás tulajdonosa kísérelte meg a leválást, elsősorban az olcsóbb egyedi gázfűtésre és alternatív fűtési módokra áttérve. A Főtáv szerint eddig mintegy háromezer lakásban kötötték ki a távhőt. Jövőre azonban akár utcahossznyi árelőnye is lehet a távhőnek a 25 százalékos áfakulcs alá sorolt földgázzal és a megújuló energiaforrásokkal szemben, ami értelmetlenné teheti a leválást.

A kilátásban lévő áfaszint-csökkentéshez hasonló központi beavatkozásra a távhőárak esetében eddig nemigen volt példa. Országosan egységes ár egyébként nem alakítható ki, hiszen a díjakat az egyes önkormányzatok képviselő-testülete határozza meg, a távhő termelésében részt vevő helyi gáz-, illetve (ritkábban) szénerőművek pedig eltérő áron adják tovább a távfűtési szolgáltatóknak a szükséges nyersanyagot. Így aztán az egyes településeken jelentősen eltérnek egymástól a távhőárak. Míg például Budapesten egy átlaglakás éves bruttó fűtési költsége 250 ezer forint körül volt 2008-ban, Győrben ugyanez megúszható 140 ezer forintból. Nem véletlen, hogy elsősorban fővárosi politikusok szorgalmazzák a távhő áfájának mérséklését. Szerintük erre csak átmenetileg – a korszerűsítési programok hatásának beéréséig – lenne szükség.

Elfogadták az EU-tagországok vezetői a Brexitről szóló új megállapodást

Elfogadták az EU-tagországok vezetői a Brexitről szóló új megállapodást

Kubatov: Az ellenzéki nász mézeshetei gyorsan elmúlnak majd

Kubatov: Az ellenzéki nász mézeshetei gyorsan elmúlnak majd

Betépve vezette a kamiont a tatabányai férfi

Betépve vezette a kamiont a tatabányai férfi

Tíz éve nyertünk vb-bronzot Egyiptomban – mi lett az U20-as hősökkel?

Tíz éve nyertünk vb-bronzot Egyiptomban – mi lett az U20-as hősökkel?

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz

Ami rosszabb a pesti buktánál: öt területen stratégiai előnyét vesztette el a Fidesz