szerző:
HVG

Alkotmányossági aggályok miatt elbukhat a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvény. Ha így lesz, veszélybe kerülhetnek a második pillérben 2013-tól esedékes nyugdíjfizetések.

Több hónapot csúszhat a magánnyugdíjpénztárak biztosítóvá alakulását és a járadékszolgáltatást szabályozó törvény hatálybalépése. A köztársasági elnök ugyanis nem írta alá a jogszabályt, hanem az óév utolsó napján véleményezésre elküldte az Alkotmánybíróságnak. (Az államfő vétóiról lásd még cikkünket a 13. oldalon.)

Beadványa szerint az államfő több paragrafust is alkotmányellenesnek tart, mert szerinte azok megnyirbálják a magán-nyugdíjpénztári tagok tulajdonnak tekinthető jogait. Nemcsak azt kifogásolja, hogy az intézményi rendszer átalakításával kirekesztik a tagokat a pénztári döntéshozatalból, hanem azt is, hogy a törvény szűkíti a tagok által választható szolgáltatások körét, amikor megszüntet több járadékkonstrukciót, és korlátozza az egyösszegű kifizetés lehetőségét. Sérelmezi azt is, hogy egyéni számláján felhalmozott vagyonának örököséül a pénztártag már nem jelölhet meg bárkit, csak közeli hozzátartozóját, illetve – bizonyos esetben – az élettársát. Bár az elnök elismeri, hogy közérdekből indokolt lehet a jogok csorbítása, azt szorgalmazza, hogy az érintett tagok kapjanak lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, ha úgy érzik, hogy a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket.

Az államfői beadványra reagálva a Pénzügyminisztérium szokatlanul vehemensen azzal érvel, hogy a pénztártagok döntési jogosultsága a – ma még – önigazgatási formában működő magánnyugdíjpénztáraknál nem jelent tulajdonosi pozíciót. Az alkotmány a tagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítással kapcsolatban követel meg garanciát, ezt pedig az új jogszabály is biztosítaná, hiszen a követelés érintetlen marad.

A törvényre azért is szükség van – szögezi le a PM-kommüniké –, mert 2013-ban a magánnyugdíjpénztáraknak meg kell kezdeniük a nyugdíjfizetést, ám ennek szabályai jelenleg ellentmondásosak, végrehajthatatlanok. A pénztártagok nem tudják, hogy nyugdíjazásukkor milyen összegben, illetve feltételekkel kaphatnak járadékot. Ezt rendezte volna az új törvény – állítják a tárcánál. A jövendő nyugdíj garanciáinak növelésére kell az önkormányzati formában működő pénztárakat 2013 januárjától magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságokká átalakítani.

Az ellátások formája, a járadékszolgáltatás típusa a PM szerint nem érint alkotmányossági kérdéseket, hiszen az új törvény is biztosítja a megtakarításhoz való hozzáférést. Az öröklés új feltételrendszere összhangban van a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szabályaival (amelyek alapján az elhunyt után az özvegy, illetve árva lehet jogosult hozzátartozói ellátásra), ráadásul azokra az esetekre nem vonatkozik, amikor valakit már korábban kedvezményezettnek jelöltek, vagyis a szerzett jogok nem sérülnek.

A járadékszolgáltatással kapcsolatos államfői aggályok a pénztárakat is meglepték. Szerintük a szolgáltatások szűkítése kiállja az alkotmányosság próbáját. Szakmai berkekben évek óta sokallották a négyféle járadékot, mert túlzottan elaprózta volna az azonos típusú szolgáltatást kérő kockázati közösségeket, drágítva a rendszert és veszélyeztetve a kifizetéseket.

Azon viszont kevesen csodálkoztak, hogy a magánnyugdíjpénztárak részvénytársasággá alakításának ügye az Alkotmánybíróságon kötött ki. Már a tavalyi szakmai egyeztetéseken is többször felmerült: megoldást kell találni arra, hogy a pénztártagoknak a régi struktúrában volt tulajdonuk, az új biztosítói rendszerben viszont nem lesz. Emiatt egyes kasszák például azt javasolták, hogy a volt pénztártagok is kapjanak tulajdonrészt az új magánbiztosítókban. Ezt a tulajdonrészt később a biztosítókban több milliárd forintos tőkeemelést végrehajtó pénzintézeti csoport kivásárolhatta volna.

A nagyobb magánnyugdíjpénztáraknál sokszor hatékonyabban, kevesebb költséggel és jobb hozamokkal dolgozó kis pénztárak ugyanakkor azt szerették volna elérni, hogy a tagok – ha úgy döntenek – megtarthassák az önkormányzati formát. Amikor ez nem sikerült, néhányan titkon még számítottak is arra, hogy egy esetleges alkotmányossági felülvizsgálat biztosítja majd számukra a választás jogát. Éppen ezért több kassza vezetőjét is meglepte, hogy az államfő az állami nyugdíjrendszerbe való visszaléptetést indítványozta kompenzációként. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy azok a pénztártagok, akik előtt csak most nyílna meg ez a lehetőség, jól járnának, ha elhagyják a második pillért. Az sem kizárt, hogy még veszíthetnének is. (Nem így azok az 52 év feletti pénztártagok, akik számára 2009 végéig megnyitották a kaput a tb-rendszerbe való visszalépésre; e lehetőséggel az előzetes adatok szerint a jogosultak fele élt.)

Az államháztartás rövid távon sokat nyerhetne az újabb kapunyitással. A visszatérők révén nemcsak a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott 2300 milliárd forint jelentős része áramlana vissza az államkasszába, de a következő években ide folyna be a munkavállalók után fizetett tb-járulék is. Hosszabb távon viszont a hátraarc teljesen alááshatná az állami nyugdíjrendszert, hiszen a gyorsan jött pluszpénznek a későbbi kötelezettségek jelentős növekedése lenne az ára.

PAPP EMÍLIA

Németország nem zárja ki a Huaweit az 5G-s fejlesztésekből

Németország nem zárja ki a Huaweit az 5G-s fejlesztésekből

Karácsony Gergely az új főpolgármester

Karácsony Gergely az új főpolgármester

Political Capital: A valóságtól való teljes elrugaszkodást büntették a választók

Political Capital: A valóságtól való teljes elrugaszkodást büntették a választók

Együttműködést ajánlott Budapestnek Orbán Viktor - a választás eredményei

Együttműködést ajánlott Budapestnek Orbán Viktor - a választás eredményei

Szijjártó Péter: Orbán hétfőn dönt Borkairól, azt érdemes kivárni

Szijjártó Péter: Orbán hétfőn dönt Borkairól, azt érdemes kivárni

Megdöbbentően magas a részvétel Hódmezővásárhelyen, csúnyán alacsony Debrecenben

Megdöbbentően magas a részvétel Hódmezővásárhelyen, csúnyán alacsony Debrecenben