szerző:
HVG

Kevés dicsérő szóval, annál több kritikával illették az idei adó- és járulékmódosításokat a munkaadói érdekképviseletek, de csalódottak a szakszervezetek is. Számos közteher-módosításra alkotmánybírósági kontroll vár.

Jogbizonytalanság, ellentmondásosság – leggyakrabban ezek a jelzők hangzanak el adótanácsadók, érdek-képviseleti vezetők szájából néhány idén bevezetett adózási fogalommal kapcsolatban. A bírálatok célkeresztjében van például az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset. Ezentúl ez lesz az új társadalombiztosítási alsó járulékalap a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében (2009 végéig a minimálbér kétszerese volt az alsó határ). A vállalkozóknak – ahogyan eddig is – lehetőségük lesz arra, hogy ha a keresetük nem éri el az alsó járulékalapot, a tényleges jövedelmük (de legalább a minimálbér) után fizessék a tb-járulékot. Ezt havi járulékbevallásukban jelezniük kell.

Vannak, akik nem akarják emiatt összeakasztani a bajszukat az adóhatósággal, de még nagyobb a bátrak tábora. A 2008-as adatok szerint több mint 1 millióan a minimálbér vagy annál kisebb összeg után fizettek tb-járulékot, a többségük egyéni, illetve társas vállalkozó – mondta a HVG-nek Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója. E statisztikák alapján Vámosi-Nagy megértéssel fogadja a jogalkotók abbéli igyekezetét, hogy rábírják a vállalkozókat: valamivel magasabb összeg után fizessenek tb-járulékot. Bár hasonlóképpen gondolkodik erről Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke is, az egyesületnek alkotmányossági kifogásai vannak az új minimális járulékalappal szemben.

Nincs egyedül. Az Alkotmánybírósághoz fordult a tevékenységre jellemző kereset ügyében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége és egy magánszemély is. Az adótanácsadók egyesülete többek között azt sérelmezi, hogy olyan összeg után is kell közterhet fizetni, amit a vállalkozó meg sem szerzett, mert tényleges jövedelme alacsonyabb a főtevékenységére jellemzőnél. „A másik probléma a főtevékenység meghatározása, nekem például el kell döntenem, hogy az ügyvezetés, az adótanácsadás vagy a szerzői jogvédelem alatt álló szakmai előadás a főtevékenységem – avatott be saját dilemmájába Vadász. – Ha mondjuk az adótanácsadás, akkor melyik kollégáméhoz kell igazítanom a járulékalapomat?” „A tevékenységre jellemző kereset nem egzakt, hanem egy képzett, virtuális szám” – hangsúlyozta a HVG-nek Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, aki szerint alkotmányellenes, hogy a szabolcsi falu fodrásza ugyanakkora átlag után fizessen járulékot, mint a budapesti belvárosi szalonlánc celebszámba menő tulajdonosa.

Némi fogódzót persze adnak a tevékenységre jellemző kereset kiszámításához a jogszabályok. A személyi jövedelemadóról szóló törvény háromféle módszert ajánl. Az egyik: statisztikák, keresetösszesítések alapján becsülje meg a vállalkozó, hogy az adott térségben hasonló munkakörben mennyit fizetnek egy munkavállalónak, figyelembe véve a képzettséget, a szakmai gyakorlatot és a munkaidő-ráfordítást is. Ehhez mankóul szolgálhatnak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján elérhető foglalkozásonkénti alapbér- és kereseti átlagok. Csakhogy ebben is vannak torzulások, hiszen a bevallott jövedelmekre épülnek. A tevékenységre jellemző kereset meghatározható úgy is, hogy a vállalkozás bevételeiből le kell vonni a költségeket (kivéve a személyes munkavégzés díját) és a szokásos vállalkozói hasznot, majd az eredmény rá eső hányadaként kell meghatározni a vállalkozói tevékenységre jellemző keresetet, mérlegelve a vállalkozó adottságait és a munkavégzés körülményeit is. Ugyanez átalányszámítással, 20 százalékos vélelmezett hasznot feltételezve is megállapítható.

Hiába vannak azonban ajánlott módszerek, mindegyikben akadnak bizonytalanságok. Mennyi például a szokásos vállalkozói haszon? Feltétlenül azonos-e a jövedelme két azonos korú és gyakorlatú kozmetikusnak, akik ugyanazon a kozmetikai széken váltják egymást két műszakban? Mekkora haszon minősíthető át bér jellegű költségnek, és fordítva: mekkora az a haszon, amennyit mindenképpen ildomos meghagyni, hogy a vállalkozó fejlesztésre fordítsa vagy kivegye osztalékként? Mindenesetre ezúttal az adóhivatalé a bizonyítás terhe, neki kell kimutatnia, hogy a vállalkozónak a bevallottnál magasabb összeg után kellett volna járulékot fizetnie. Az idő rövid, az új szabályok szerinti első bevallás február 12-én esedékes.

A kilencvenes évek derekán volt már hasonló szabály, amikor statisztikai adatok alapján a szakmára jellemző kereset szerint kellett járulékot fizetni, emlékeztetett Vámosi-Nagy. Az akkori előírások a bevezetés évében hoztak némi többletbevételt, aztán bumerángként hatott a szabály: mindenki csak az előírt minimum után fizetett. A ki nem vett osztalékra fizetendő egészségügyi hozzájárulást minden bizonnyal elmeszeli majd a taláros testület – kockáztatta meg Vámosi-Nagy. Vélekedését alátámaszthatja, hogy a Bokros-csomagból már az a passzus is megbukott, amely tb-járulékot rótt volna ki a kivett osztalékra.

Alkotmánybírósági felülvizsgálatnak néz elébe a vagyonadó is (HVG, 2009. december 5.), amellyel szemben tucatnyi indítványozó kért utólagos normakontrollt. Az alkotmányossági határozattervezet a testület jövő heti ülésének egyik napirendi pontja lesz. Az indítványozók többek között a jogbizonytalanság miatt fogalmazták meg kifogásaikat, például arra utalva, hogy a lakóingatlan adójának alapjául szolgáló forgalmi érték nem határozható meg egzakt módon.

A munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezetek, miközben üdvözlik például a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlését, az adó- és járulékmértékek csökkentését, nehezményezik, hogy mindezt más formában, az adóalap kiszélesítésével vissza is veszik tőlük az új előírások. A szakszervezeteknek különösen a cafeteria-rendszer megadóztatása, megtébéztetése fáj, annak ugyanis várhatóan az lesz a végeredménye, hogy a cégek jó esetben is legfeljebb ugyanakkora összeget szánnak majd ilyen célokra – az adókkal, járulékokkal együtt, vagyis nettóban kevesebb lesz a juttatás értéke. A béren kívüli juttatások közterhekkel sújtását a munkaadók is nehezményezik, mondván, a változtatások egy évtizedek óta építgetett rendszert vágtak nyakon. A hidegétkezési utalványok 96 százalékos közterhe miatt alighanem megszűnnek e juttatások, holott azok a költségvetésben áfa-, a települési önkormányzatoknál iparűzésiadó-bevételeket produkáltak. Dávid Ferenc szerint visszafelé sülhet el az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, ami végiggyűrűzhet az egész gazdaságon, növelve a költségeket, s a benzinturizmuson keresztül csökkentve az állami bevételeket. A jövedéki adó növelése uniós jogharmonizációs kötelezettség, de Dávid szerint meg kellett volna próbálni derogációt kérni. A VOSZ bírálja a rehabilitációs hozzájárulás mértékének megötszörözését is, mert előfordulhat, hogy a húsz főt éppen csak meghaladó létszámú cégek inkább elbocsátanak embereket ahelyett, hogy megváltozott képességűeket foglalkoztatnának; húsz fő alatt ugyanis nem kell a rehabilitációs járulékot fizetniük.

MOLNÁR PATRÍCIA

Lázár János biciklivel gurult be a szavazókörbe

Lázár János biciklivel gurult be a szavazókörbe

Puzsér: a NER ma nyert 10 évet

Puzsér: a NER ma nyert 10 évet

Már három halálos áldozata van a Kaliforniában pusztító tűzvésznek

Már három halálos áldozata van a Kaliforniában pusztító tűzvésznek

Ellenzéki többség a fővárosi közgyűlésben

Ellenzéki többség a fővárosi közgyűlésben

Tarlós gratulált Karácsonynak

Tarlós gratulált Karácsonynak

Az élelmiszerek jó része már azelőtt eltűnik, hogy a boltba kerülne

Az élelmiszerek jó része már azelőtt eltűnik, hogy a boltba kerülne