szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Nyolcmilliárd forintos kártérítés mellett mintegy száz munkahely sorsa múlik azon a február elejére várható bírósági ítéleten, amelynek két pénzügyi-üzleti szemlélet összecsapásában kellene igazságot szolgáltatnia.

Sértheti-e a közrendet az, ha egy pernyertes ügyvédnek a választottbírósági eljárásban annyi munkadíjat ítélnek meg, amennyit egy hivatásos bíró 10-12 év alatt kap fizetésként? Czugler Péternek 75 millió forintot ítélt meg tavaly novemberben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választottbírósága. Ügyfelét, az izraeli tulajdonosi hátterű Global Center Kft.-t – az Ablon ingatlanfejlesztő csoport egyik tagját – ugyanis összesen mintegy 8 milliárd forintos kártérítéshez juttatta a BVM Épelem Kft. (BVMÉ), egy menedzseri és munkavállalói tulajdonban álló építőipari vállalkozás ellenében (HVG, 2009. december 12.).

A BVMÉ most rendes bíróságtól kéri a választottbírósági ítélet érvénytelenítését, alapvetően a közrend védelmére hivatkozva. A Fővárosi Bíróságon tartott hétfői tárgyaláson hangzott el az utalás a 75 millió forintos (plusz áfa) munkadíjra, méghozzá mindkét fél egy legfelsőbb bírósági jogesetre hivatkozott, csak természetesen teljesen más nézőpontból. A BVMÉ képviselői azzal érveltek, hogy ha a ténylegesen elvégzett munkához képest kirívóan magas az ügyvédi munkadíj, az a főbírák szerint sértheti a közrendet, vagyis akár érvényteleníthető is az ilyen tartalmú döntés. Czugler viszont amellett próbált érvelni, hogy ebben a perben 5 milliárd forintos perérték mellett – az említett 8 milliárdos kártérítési összegbe már a kamatokat is belefoglalták – jog szerint akár 375 millió forintos ügyvédi munkadíjat is megítélhettek volna, vagyis az ő 75 milliója „aligha nevezhető eltúlzottnak”. Ő tette hozzá azt is, hogy a választottbírósági eljárás során mindössze négy tárgyalásra került sor.

Az értékes Budafoki úti ingatlannal rendelkező BVMÉ 1999-ben adta el az első telekrészletet a Global Centernek, amely ingatlanfejlesztő kereskedelmi központot, majd „high-tech parkot” álmodott a telekre. A tulajdoni rendezést azonban a vevő szerint a BVMÉ rosszhiszemű pereskedéssel akadályozta, ezért nem építettek ténylegesen semmit a telken – ez volt a választottbírósági ítéletnek is a jogi alapja. A kamarai testület kétségkívül nagy szakmai tekintélyű tagjainak – Vékás Lajos és Kisfaludi András professzoroknak, valamint Horváth Jenőnek, a Magyar Ügyvédi Kamara korábbi elnökének – az érvelése kissé a globális pénzügyi válságot előidéző amerikai ingatlanfelértékelési lufira emlékeztet. Szerintük ugyanis annak ellenére, hogy tényleges ingatlanfejlesztés nem történt, kártérítésként meg lehet ítélni azt az összeget, amennyivel drágultak a virtuális építkezés költségei, valamint azt az elmaradt hasznot, amit a dél-budai bevásárlóközpont termelt volna.

Tömegesen jelentek meg a hétfői tárgyaláson a BVMÉ résztulajdonos munkavállalói, akik karácsony előtt a Kossuth téren demonstráltak az ítélet ellen. Számukra a tét teljes egzisztenciájuk, hisz MRP-üzletrészben megtestesülő vagyonuk éppúgy elúszhat, mint a munkahelyük. A BVMÉ arra alapozta bírósági keresetét: sérti a közrendet, hogy a választottbírósági ítélet jogellenesnek minősíti azt, hogy annak idején fellebbezett az általa sérelmesnek tartott földhivatali határozat ellen. Ügyvédei azzal érvelnek, hogy a bíróságnak két gazdasági modell közül kellene választania: vagy a tényleges termelőmunkára épülő építőipari tevékenységet védik, vagy a modernizációs elképzelésekkel előálló, de ténylegesen semmit sem építő ingatlanspekulációt.

Egyelőre úgy tűnik, az elmaradt haszonra hivatkozni nyereségesebb. Ha az állami bíróságok nem érvénytelenítik a választott ítészek döntését, akkor a Global Center 1,35 milliárd forintos befektetése egy évtized alatt kártérítésként 8 milliárd forintot hoz, miközben a tulajdonukba került telek értéke ma már becslések szerint legalább 10 milliárd forint. Időközben formálisan a Global Center Kft. is tulajdonost váltott, egy ciprusi céghez került az Ablontól, de mint azt kommunikációs tanácsadója a HVG kérdésére hangsúlyozta, a tényleges tulajdonosi háttér nem változott.

FAHIDI GERGELY

Dánia lazítana a járványügyi intézkedéseken április közepétől

Dánia lazítana a járványügyi intézkedéseken április közepétől

Szlovéniában már lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el

Szlovéniában már lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el

Válságkezelés helyett már gazdaságélénkítésben gondolkozik Orbán

Válságkezelés helyett már gazdaságélénkítésben gondolkozik Orbán