szerző:
HVG

A keddtől 6 százalékos jegybanki alapkamat további csökkentésére módot adna az MNB szerint a 2010 második felében 3 százalék alá eső infláció, ám a kiszámíthatatlan nemzetközi befektetési klíma óvatosságra int.

Teljesült a Fidesz követelése, keddtől negyed százalékponttal alacsonyabb, 6 százalék a jegybanki alapkamat. Mégsem lehet azt állítani, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa meghajolt az áprilisi országgyűlési választások fő esélyesének számító ellenzéki párt akarata előtt. Utóbbi elnöksége ugyanis bő egy éve, 2008 novemberében szólította fel a jegybankot és a kormányt, fontolja meg az akkor 11,5 százalékos alapkamat azonnali és radikális csökkentését, hogy ezáltal a hazai vállalkozók 10-11 százalékos éves kamat mellett juthassanak kereskedelmi banki hitelekhez. A monetáris politikába való kormányzati beavatkozás sürgetése pont a Fidesz részéről hatott furcsán, hiszen 2002 nyara és 2007 februárja között még azt rótta fel többször is az MSZP–SZDSZ-kormánykoalíciónak, hogy nem érvényesül az akkor Járai Zsigmond, az Orbán-kormány 1998–2000 közötti pénzügyminisztere által vezetett MNB függetlensége.

HVG
Tizennégy hónapja viszont még nem lett volna ésszerű a jegybanki alapkamat csaknem megfelezése. Az amerikai Lehman Brothers bankház 2008. szeptemberi becsődölését követően a bankok világszerte szinte teljesen elzárták a hitelcsapot, ezt követően egy ideig alig, azután is csak óvatosan, a biztos törlesztőnek számító országokat és cégeket voltak hajlandók finanszírozni. Márpedig Magyarország a kormányai felelőtlensége miatt megnőtt költségvetési hiány és államadósság, valamint a nagyfokú devizakitettsége miatt a befektetők számára rizikóssá vált. A forint elleni 2008. októberi spekulációs roham ezt még jobban nyomatékosította a piaci szereplőkben, így a magyar állam az idő tájt kizárólag a 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagból tudott forráshoz jutni. Míg a korábbi években kevésbé költekező kabinetek – mint például a kelet-közép-európai térségben a lengyel vagy a cseh – megengedhették maguknak, hogy kamatcsökkentéssel próbálják fékezni gazdaságuk visszaesését, illetve élénkítsenek, addig a 2008. novemberi radikális kamatcsökkentés valutaválsággal fenyegetett volna. Ezt valószínűsíti, hogy a külföldiek tőkekivonása még az akkor két számjegyű betétikamat- és állampapírhozam-szintek mellett is folyamatos volt: 2008 szeptembere és 2009 márciusa között ezermilliárd forinttal csökkent a külföldiek által birtokolt állampapírok összértéke. E tendencia az amerikai és európai állampapírokhoz képest elérhető hozamfelár számottevő szűkülésével még inkább felerősödhetett volna, és a tőkekivonás hatására a forint még az euróval szembeni tavaly márciusi 317-es szintnél is jóval mélyebbre süllyedhetett volna.

A monetáris tanács tagjainak úgy kellett megszabniuk a kamatcsökkentés mértékét, hogy az ne rontsa tovább az ország pénzügyi stabilitását, s ne csábítsa vissza a 2008 októberében már sikerrel visszavert spekulánsokat – érveltek a Szabadság téren. A válságban egy időre ez lett a fő szempont az MNB számára, s nem az, hogy az inflációs kilátások mekkora kamatvágást tesznek lehetővé. Bár egyes közgazdászok – élükön Surányi György volt jegybankelnökkel – és elemzők gyorsabb kamatcsökkentést is indokoltnak tartottak volna, a jegybank egyetlen kivételtől eltekintve (amikor féléves szünetet követően 2009 júliusában 1 százalékpontot vett vissza) tavaly decemberig egységesen fél százalékpontokkal haladt lefelé. A legutóbbi két alkalommal azonban már csak negyed-negyed százalékponttal, amiből arra lehet következtetni, hogy lassan befejeződhet a monetáris lazítás. Pedig a költségvetési hiány GDP-hez viszonyított aránya tavaly az IMF-nek ígért 3,9 százalékon belül maradt, miközben a folyó fizetési mérleg a kedvező export és a csökkenő belföldi fogyasztás eredőjeként gyakorlatilag egyensúlyba került.

Azért lassult a kamatcsökkentés, mert a nemzetközi befektetői hangulat tavaly decemberben romlott, és emiatt a hazai pénzügyi eszközök, mindenekelőtt az állampapírok megítélése is negatívabb lett – érvelnek az MNB-nél. A magyar államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak továbbra is érzékelhetők, márpedig ilyen körülmények között a monetáris tanács nem merte megkockáztatni a nagyobb kamatvágásokat. Bár a Szabadság téren nem mondják ki, a piacon kockázati tényezőként tartják számon az áprilisi választást. A Fidesz 7 százalékos idei hiányprognózisa óvatosságra intheti a jegybankárokat. A hatalomátvételre készülő pártnak szóló üzenetként is felfogható a tanács közleményének az a mondata, hogy „Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika”. A tanács egyik tagja, Csáki Csaba a minap egyenesen azt javasolta, a választások miatt március 29-ei ülését a testület ne tartsa meg. „A döntésnél figyelembe vesszük, milyen hatása lesz a választási kampánynak Magyarország kockázati megítélésére” – reagált hétfői sajtótájékoztatóján Simor András jegybankelnök.

Elvileg akadályozhatná a monetáris lazítást a tavaly decemberben 5,6 százalékra ugrott éves infláció. Így a fogyasztóiár-index megközelítette a jegybanki alapkamatot, jóllehet meg nem haladta, mint 2007-ben (lásd grafikonunkat). Ám a megtakarítók, befektetők által elérhető reálkamatok és -hozamok így is szerények. A kereskedelmi bankok maximum féléves betétlekötés esetén ígérnek évi 6-7 százalékos kamatot, az egy éven belül lejáró állampapírok viszont már 6 százalék alatti hozamot fizetnek, míg a többévesek 7,06–7,60 százalék közöttit.

Ám a reálkamatok- és hozamok az év második felében már nőhetnek. Az MNB-nél úgy ítélik meg, az infláció csak a tavaly júliusi adóemelések hatására ugrott 5 százalék fölé, 2010 második felében azonban – a bázishatás és a zsenge belföldi kereslet miatt – már számottevően elmaradhat a jegybank 3 százalékos céljától. Ugyanakkor kérdés, milyen hatása lehet az esetleges külföldi infláció begyűrűzésének. Külföldön ugyanis a 2008 ősze óta egyes hónapokban mínuszba is fordult árindexek az Egyesült Államokkal és az EU-val az élen a gazdaságba pumpált óriáspénzek hatására az utóbbi időben elkezdtek növekedni, s félő, ha az érintett kormányok és jegybankok nem szívják ki időben a likviditást kamatemelések révén, elszabadulhat az infláció.

„A tanács nem kíván állást foglalni a tekintetben, hol lehet a kamatcsökkentési ciklus alja, döntéseinket a következő hónapokban is a külföldi kockázatérzékelés befolyásolja leginkább” – közölte Simor. A bizonytalanságot jelzi az is, hogy még soha nem volt ekkora kilengés a Reuters által megkérdezett 28 szakember véleményében: a 2010 végére általuk várt jegybanki alapkamat mértéke 4,5–7 százalék között szóródott.

CSABAI KÁROLY

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

A tudósok üzenik: ne döntsön, amikor éhes

Felmentették a férfit, akit hajléktalansága miatt ítéltek el

Felmentették a férfit, akit hajléktalansága miatt ítéltek el

Lopott kocsival menekülő tini tört össze egy Lamborghinit

Lopott kocsival menekülő tini tört össze egy Lamborghinit

Itt a péntek délután, egymást érik a balesetek

Itt a péntek délután, egymást érik a balesetek

2020-ban indítják útjára a hajót, amely önmagát navigálva kel át az Atlanti-óceánon

2020-ban indítják útjára a hajót, amely önmagát navigálva kel át az Atlanti-óceánon

A Fidesz néppárti tagsága még mindig be van fagyasztva

A Fidesz néppárti tagsága még mindig be van fagyasztva