Száz éve jelentek meg az első kedélyjavító, szorongásoldó gyógyszerek, amelyek szinte azonnal közkedveltek lettek - korántsem csak a pszichés betegek körében.

HVG
Milyen boldog vagyok, excellenciás uram, hogy személyesen is köszönetet mondhatok Önnek ezért a csodálatos altatóért, a veronálért. Ön megmentett engem - állította meg Hermann Sudermann, a kor divatos színpadi szerzője a berlini korzón a szert feltaláló Emil Fischer kémiaprofesszort az 1910-es évek legelején. (A kémikus a szőlőcukor szerkezetének meghatározása okán már akkor Nobel-díjas volt, ám mégis a szóban forgó pirula avatta sztártudóssá.) "A halálos méregként is bevethető, már rövidebb távon is garantált függőséget okozó, veronál márkanevű barbiturát nyitotta meg a 20. századi tömegkultúrára jelentős hatást gyakorló kedélyjavító gyógyszerek máig tartó sorát" - olvasható viszont a szerről Oakley Ray amerikai szociológus Drogok, társadalom és az emberi magatartás című (1990 óta a kilencedik angol nyelvű kiadásnál tartó) kötetében. Az 1907-től Európa-szerte kapható veronál kultúrhistóriai vonatkozásai valóban nem elhanyagolhatóak. Magyarországi hatásait mutatja, hogy Ady Endre - kortársak, például Révész Béla író szerint - rabja volt a (gyógy)szernek, de veronállal öngyógyította magát a polgári radikalizmus hazai ideológusa, a Huszadik század című folyóiratot megalapító Jászi Oszkár is.

Tömegeket vett le a lábáról a Fischer-féle - az altatóként-nyugtatóként addig használt bróm helyébe lépő - veronál (a napközbeni rajtaütésszerű alvásrohamokat, vagyis narkolepsziát kiváltó mellékhatása okán, gyakran szó szerint is). "Hat és fél gramm veronál. Kovács még este gyanúsnak találta, hogy a felesége olyan mozdulatlanul fekszik, később pedig nagyon furcsán horkolt, vagyis inkább hörgött... - Hát erre kellett a veronál? - mondta Pammer, és kimosta őnagysága gyomrát" - állított emléket a már kisebb dózisban is örökre elszenderítő nyugtatónak Réti Ödön író a Nyugat című folyóirat hasábjain 1913-ban. De ugyanezzel a szerrel vetett véget életének 1937-ben a költő Juhász Gyula is.

A visszaélések ellenére még évtizedekig közforgalomban maradt a veronál, holott ismert mellékhatásai miatt már 1912-ben egy kevésbé addiktívnak gondolt szer lett a piacvezető divatmedicina, luminál néven. "A hatása azonban ennek is hasonló volt, a függőség ugyanúgy kialakulhatott, elvonáskor pedig gyakoriak voltak az epilepsziás rohamok" - fogalmaz nyugtatótörténeti tanulmányában Philip Hilts, angol farmakológus a brit orvosi közlöny honlapján. Ennek ellenére az első világháború, majd a gazdasági világválság okozta hétköznapi stressz valóságos luminál-világdivatot gerjesztett. A gyógyító hatás mellett halálos nyugalmat is adni képes medicinával próbált például véget vetni életének - sikertelenül - József Attila Jolán nevű nővére 1938 márciusában, és e szer játszott főszerepet a Seress Rezső-Jávor László-féle Szomorú vasárnap című sanzon világsikerét követő nemzetközi öngyilkossághullámban is - holott a szövegben nem is szerepelt a szer neve.

A mélakórűző benzedrin nemzetközi karrierje (Oldaltörés)

Az 1936-ban a hörgőtágító tulajdonsága okán eleinte asztmagyógyszernek tervezett, feldobott kedélyállapotot biztosító mellékhatása miatt viszont a depresszió és az öngyilkossági kísérletek hathatós ellenszereként megjelent benzedrin még nagyobb ívű, igaz, tudományosnak nem nevezhető karriert futott be. "Az önkísérletekre mindig is hajlamos amerikai orvostanhallgatók fedezték fel stimuláló hatását az 1940-es évek elején. A gyógyszer egyike az amfetaminvegyületeknek, mondhatni testvére a speed nevű mai illegális drognak" - állítja Etnofarmakológia című dokumentumgyűjteményében Christian Ratsch svájci gyógyszerkutató. Az 1940-es években "bennies" becenéven emlegetve már egyaránt használták a vadászrepülő-pilóták és a hátországban maradt bohémek Amerika-szerte, és onnan került át az Óvilágba is. Amfetaminok egyébként Európában korábban is hozzáférhetőek voltak - például Adolf Hitlert is frissítették ilyenekkel orvosai.

A Beatles. Nehéz napok, könnyű éjszakák
© WAN2
Legendássá a mélakórűző benzedrint mégis a feltörekvő beatnemzedék tette. Életrajzíróik szerint az Úton című kultuszregényt jegyző Jack Kerouac, a nálunk kevésbé ismert - számtalan legális és illegális tudatmódosítóval élő - William Burroughs író, illetve a beatköltő Allen Ginsberg egyaránt ezzel pörgették magukat. A lektűrirodalomba a 007-es ügynököt megteremtő Ian Fleming vezette be a szert, amikor az 1950-es évek derekán első Bond-írásaiban benzedrintablettákkal turbózta rettenthetetlen és nőcsábász hősét. A könnyűzenei legendárium szerint a benzedrin olyannyira népszerű volt, hogy a popzenét világjelenséggé tévő Beatles-fiúk is ennek segítségével virrasztottak át számtalan éjszakát, és ezzel növelte munkabírását az amerikai koreográfuszseni, Bob Fosse is (illetve megformálójaként Roy Scheider a Mindhalálig zene című 1979-es táncfilmörökzöldben). De a szer hasznosnak bizonyult az élet más területén is: a világhírű magyar matematikus, Erdős Pál 1987-ben az Atlantic Monthly című tengerentúli folyóirat hasábjain arról számolt be, hogy az 1970-es évekig használta a gyógyszert, nem mintha bármiféle depresszió gyötörte volna, pusztán serkentő hatása okán. "Csak azért nem reklámoztam, nehogy a matematikuspalánták azt képzeljék, a droghasználat a tudomány része" - vallotta be.

"Az 1960-as évekre egyre inkább széteső, szakszóval atomizálódó tömegtársadalmak újabb divatgyógyszere újra egy nyugtató lett" - lép tovább az időben következő, a több tucat időközben rendszeresített medicinát leköröző, popkulturális ikonná lett szerre Szendi Gábor pszichológus. "A gyerekek mások ma, hallom, minden anya ezt mondja. / A mamának kell ma valami, hogy megnyugtassa / És bár valójában nem beteg, van egy kis sárga pirula / és kis segítőjének védelmét keresi a mama" - kántálta 1966-ban (angolul) az Aftermath című The Rolling Stones-album Mother's Little Helper című dalát Mick Jagger. A mama szóban forgó kis segítője a válium volt. "A nóta azzal a folyamattal szembesít, hogy ezekhez a (nevezzük így) életvezetési problémákhoz a korábbiakban mennyire nem volt köze a medicinának, és milyen élesen új helyzet az, amelyben az életproblémákra egy pirula tűnik a megoldásnak; amikor a jó és rossz kategóriáit a normális és abnormális (patologikus) váltja fel" - véli a lélektan és a gyógyszerek kapcsolatrendszeréről szóló, a Lege Artis Medicinae című magyar folyóiratban 2002-ben megjelent tanulmányában Bánfalvi Attila filozófus.

Randidrog és szorongáscsökkentő (Oldaltörés)

Szorongásoldó, álmatlanságcsökkentő, nyugtató és az alkoholelvonási tüneteket is csökkentő hatása miatt az 1963-ban piacra dobott válium gyorsan közkedveltté vált. Ugyanakkor a praxisban kiderült, hogy távolról sem csodaszer: szedése kiválthat szédülési és alvásrohamokat, sőt okozhat depressziót, de emlékezetkiesést is. Az amnéziát és "ájulást" is kiváltó hatásmechanizmusa okán a feketepiacon úgynevezett randidrogként ismert - kisebb, altatást nem igénylő beavatkozásoknál, például gyomortükrözésnél a gyógyászatban ma is használatos - szer közel két évtizedes karrierje az 1980-as évek elejéig tartott, s felbukkant Neil Simon színdarabjaiban, illetve Woody Allen filmkomédiáiban, például az Annie Hallban is.

Negyedszázada a központi idegrendszerre ható alprazolam nevű vegyület tört a szorongáscsökkentő-piac egyeduralmára, amelyet 1981-től xanax, később niravam néven is forgalmaztak. Orvostörténeti érdekesség, hogy a hivatalos gyógyászati betegséglajstromon a szer megjelenésével egy időben tűnt fel a pánikszindróma, amelyre gyógyírként a gyártó épp a xanaxot javasolta. A sokakon valóban segítő medicinának azonban szintén voltak mellékhatásai. "A xanax valójában nem gyógyítja - csak időlegesen oldja - a pánikot és a szorongást. Amikor a gyártó cég által finanszírozott vizsgálat félidejében ez kiderült, a cég megvonta a támogatását a további kutatásoktól. A szerről gyorsan kiderült az is, hogy komoly függést alakít ki, károsítja a memóriát, elhagyásakor agitáltság, epilepsziás rohamok, izomgörcsök, pánik- és dührohamok, rémálmok jelenhetnek meg" - így a pszichiátriai gyógyszerek hasznosságát kétségbe vonó cikkeivel feltűnést keltő Szendi. Mégis tömegek hittek üdvös hatásaiban. A xanaxlázról Bret Easton Ellis Amerikai pszicho című, 1985-ös botrányregénye szolgál markáns látlelettel: a főhős, a pszichopata sorozatgyilkossá süllyedő ifjú befektetési bankár, valamint a menő és született vesztes mellékszereplők szinte mindegyike e pirulával billenti helyre más drogoktól kizökkent kedélyállapotát.

"Kezdem azt érezni, hogy valami komoly baj van. Mintha az összes gyógyszer, a lítium, a prozac, a desipramine meg az altatóként bevett desyrel együttvéve sem tudna megbirkózni azzal, ami a bajom" - számol be depresszióélményéről Elizabeth Wurtzel amerikai diáklány Prozac-ország című, 1994-ben megjelent regényében. A gyógyszergyártók az 1980-as évek végén álltak elő a címben szereplő, a mélakórt mellékhatások nélkül felszámolni hivatott, új generációsnak is nevezett medicinával. S a szer másoknál működni látszott: a szóban forgó, önéletrajzi ihletettségű bestseller megjelenése idején például az USA-ban havi 1 millió alkalommal írtak fel az orvosok prozacot a pácienseiknek. A bevezetéskor nem reklámozott mellékhatások viszont csupán az utóbbi években kerültek nyilvánosságra: az öngyilkossági késztetés, a libidócsökkenés, a vérzékenység és a felnőttkori cukorbetegség kialakulásának kockázata mellett például az, hogy a középiskolai, egyetemi lövöldözős gyilkosságok (köztük egy minnesotai indián rezervátumban elkövetett 2005-ös, illetve az idei, a Virginia Techen tartott mészárlás) - önmagukkal is végző - elkövetőit korábban többnyire ezzel a szerrel is kezelték. Az új generáció esetében azonban a "gyermekbetegségeket" állítólag már kiküszöbölték a gyógyszerfejlesztők. Az ENSZ egészségügyi világszervezetének idei keltezésű - 2020-ra a betegségek között a lelki eredetű nyavalyák listavezetését jósoló - prognózisa ugyanakkor mintha a depresszióipar kritikusait igazolná, miszerint az esetek túlnyomó többségében a gyógyszerek - jó esetben is - csak a tüneteket kezelik.

VAJNA TAMÁS

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Mészáros Lőrinc egy fél disznót ad minden dolgozójának a Mátrai Erőműben

Mészáros Lőrinc egy fél disznót ad minden dolgozójának a Mátrai Erőműben

Ha iPhone-ja van, töltse le gyorsan a WhatsApp legújabb frissítését

Ha iPhone-ja van, töltse le gyorsan a WhatsApp legújabb frissítését

Dezertálnak a határt őrző venezuelai katonák

Dezertálnak a határt őrző venezuelai katonák

Mága Zoltán hegedült Andy Vajna Los Angeles-i temetésén

Mága Zoltán hegedült Andy Vajna Los Angeles-i temetésén

135-en fagytak halálra a télen, a legtöbben a saját fűtetlen otthonukban

135-en fagytak halálra a télen, a legtöbben a saját fűtetlen otthonukban

Videó: Zebrán pördült meg egy fékező autós Kazincbarcikán

Videó: Zebrán pördült meg egy fékező autós Kazincbarcikán