Reprezentatív kutatást végzett az iskolás gyerekek tisztálkodási és higiéniai szokásairól a Domestos gyártója, az Unilever megbízásából a Kutatópont. A kérdezőbiztosok a magyarországi általános iskolák 1–8. osztályába járó tanulóinak ismeretét és véleményét vizsgálták a személyes és közvetlen környezetüket érintő higiéniás kérdésekről.

A felmérésből kiderült, hogy a magyar iskolák 86 százalékában része a tananyagnak a higiéniai ismeretek oktatása. Az alsó és felső tagozatosok kézmosási szokásai között nincs jelentős különbség. Míg az alsósok 92 százaléka állította, hogy kezet mos, miután hazaért, addig a felsősök esetében tízből kilencen válaszoltak így. A WC használata után a kisebbek 89, a nagyobbak 92 százaléka lép a mosdóhoz. Étkezés előtt az alsósok 85, a felsősök 82 százaléka szokta megmosni a kezét, étkezés után azonban már csak az alsósok 45, a felsősök 42 százaléka távolítja el kezéről az evés nyomait.

Az iskolai mosdókkal szembeni bizalmatlanság a kézmosás esetében is jellemző az gyerekekre, különös tekintettel a felső tagozatosokra, hiszen, míg az alsósok 34 százaléka az iskolában mos kezet, addig a felsősöknél ez az arány csak 16 százalékos. Az otthon kezet mosók között viszont a felsősök vannak többségben. Míg a nagyobbak 84 százaléka válaszolt így, addig az alsósoknak csak 66 százaléka mondta, hogy otthon szokott kezet mosni.

Népegészségügyi szempontból biztató, hogy a megkérdezett gyerekek 91 százalékának fontos, hogy tiszta környezet vegye körül, mind a saját szobájában, mind pedig az iskolában. Ugyanennyien válaszolták, hogy fontosnak tartják azt is, hogy barátaik tiszta környezetben éljenek. A túlnyomó többség – 82, illetve 79 százalék – tudatában van, hogy a tisztaság azért fontos, hogy a kórokozóktól ne betegedjünk meg. Több mint 60 százalékuk szerint pedig azért, hogy szép legyen a lakás.

A kosz azonban mégsem szerepel a legkellemetlenebb környezeti tényezők között a gyerekek többségénél. Az alsósokat a rossz szag és a hideg, a felsősöket ezek mellett a hőség is jobban zavarja, mint a piszok.

Kerülik az iskolai mosdókat

Négy felső tagozatosból egy kerüli az iskolai mosdókat, míg az alsós diákok 83 százaléka felkeresi a WC-t a tanítási idő alatt. Akik tartózkodnak a mosdók látogatásától, elsősorban a nem kellő tisztaságra (54, illetve 60 százalék) és a kellemetlen szagokra (51, illetve 58 százalék) panaszkodtak, ugyanakkor 63, illetve 57 százalékuk változtatna a hozzáállásán, ha jobb illat lenne a mosdókban, 64, illetve 68 százalékukat a nagyobb tisztaság győzné meg, míg 44 illetve 39 százalékuk díjazna egy felújítást, 33, illetve 36 százalékukra a mosdók szépsége hatna hívogatóan.

A gyerekek aggodalmait a WC-k higiéniájával kapcsolatban a szakember is megerősíti. Varga Károly csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos szerint, ha a gyermekek nem fertőtlenített WC-vel érintkeznek, kialakulhat náluk külső nemi szervi gyulladás, bakteriális, gombás fertőzés, cérnagiliszta fertőzés, sőt féregpete okozta fertőzés. „A külső nemi szervi gyulladás következményeként a kórokozók feljuthatnak a hólyagba, ahol hólyaghurutot, később akár húgyúti fertőzést és vesegyulladást is okozhatnak” – figyelmeztet.

Ugyanakkor a vizelet visszatartása, vagy az alacsony folyadékbevitel a tanítás alatt sem jelenthet megoldást az iskolások számára. „A rendszeres folyadékfogyasztás és a vizeletürítés hiánya a hólyag rendes fejlődését gátolhatja. Olyan diszfunkció léphet fel, amely később vizelettartási problémákhoz vezethet” – hívja fel a figyelmet a kockázatokra Varga Károly.

„A széklet visszatartása székrekedést, gyulladásokat okozhat, sőt növeli a daganatok kialakulásának veszélyét. Az ingerek elfojtása hosszú távon is veszélyes, mert ha valaki gyerekkorban ehhez szokik hozzá, akkor később ez válik megszokottá és természetessé, ennek következményei pedig súlyosak lehetnek” – mondja a szakember.

Jól, de korántsem tökéletesen állnak az iskolások, a fogmosással. 100-ból hatan az alsósok és a felsősök között is kihagyják az esti szájápolást, ébredés után az alsósok 87, a felsősök 90 százaléka távolítja el a lerakódásokat és frissíti leheletét. Étkezés után az alsósok 29, a felsősöknek csak 19 százaléka veszi kezébe a fogkefét, a délben fogat mosók aránya pedig elenyésző mindkét korcsoportban.