Tetszett a cikk?

a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója

"Széles a család; egyik nagybátyám az ENSZ Szellemi Jogvédelmi Hivatalának lett a vezetője, de távoli rokonom Ilma is, aki a pesti Állatkertet igazgatja" - beszél a németalföldi eredetű Bogschok helytállásáról a mostanában gyakran emlegetett gyógyszeripar egyik hazai nagymenőjének 56 éves első embere. Az annak idején a távolból a Szepességbe menekült protestáns ősök ivadéka, stílszerűen, a pesti Kálvin tér környékén nevelkedett, de a családi háttér lehetővé tett egy - akkoriban még ritkaságszámba menő - másfél éves töltekezést is egy trinidadi angol iskolában. Az angolul és spanyolul kitűnően beszélő fiú aztán a külkereskedő papa sugallatára műszaki pályát választ, ám mert "a gépészet nem érdekelt, és rosszul is rajzoltam, maradt a vegyészet". Amivel várja a Kőbányai Gyógyszerárugyár, ahol idővel megérlelődik benne a felismerés, "miért éppen én lennék, aki majd a csodaszert feltalálom?". Kapva kap hát egy 1977-ben érkező ajánlaton: vezesse a gyógyszerkereskedő Medimpex cég mexikói irodáját. Hat év ottani, majd néhány év kőbányai tevékenykedés után 1988-ban újra külföldre indul - a célállomás ezúttal London. Onnan tér meg 1992-ben immár a kapitalizmusba, amikor megkeresik, hogy irányítsa ő a Richtert. Érdemeit a Horn-rezsimben Eötvös-díjjal és a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, az ezt követő több mint kormányváltás után pedig Széchenyi-, majd Heller Farkas-díjjal is elismerik, amit szerényen az "egyiket sem én kaptam, hanem a cégem" formulával nyugtáz.

"Első a tenisz, de kedvencem Beethoven Ötödikje is" - meséli, mit használ nyugtató helyett az egykor ugyancsak a Richternél dolgozó, ma a család ügyeit intéző feleségével "egy normál lakásban" élő gyógyszervezér. Az sem idegesíti, hogy 32 esztendős Erik fia "egy nagy, kutya- és macskaeledeleket gyártó üzemnél dolgozik, a 30 éves Judit bankalkalmazott, míg két évvel fiatalabb húga, Nóra egy idegenforgalmi cég alkalmazottja". A család találkozóhelye még a balatoni nyaraló, ahonnan a családfő szívesen indul vitorlázni.

- Egyszer azt nyilatkozta, hogy kedvenc sportjában, a teniszben akkor van elemében, ha az ellenfél már öt kettőre vezet. Mennyire élvezi a mostani játszmát a kormánnyal?

- A hasonlat remek, hiszen éppen úgy fest, hogy a kormányzat legyőz bennünket, ami megsokszorozza az erőmet. Különösen, hogy meggyőződésem, nekünk van igazunk.

- Hogy is gondolhatná másként?! De azért, ha felhúzzák, be-bekap egy Richter-bogyót is?

- Inkább teniszezem, vagy járok egyet egyedül, mert olyankor jönnek a legjobb gondolataim. Persze volt rá példa, hogy be kellett vennem egy enyhe nyugtatót, főleg nyilvános szereplések előtt, mert azoktól ódzkodom. Nem is tagadom, lámpalázas típus vagyok.

- Igyekszünk nem frusztrálni. Egyébként ön, aki egészséget árul, miként vigyáz magára?

- Legfőképpen kerülöm a veszélyes dolgokat. Például a síelést. Egy súlyosabb sérülés kockázatát ugyanis sem cégvezetőként, sem családfőként nem engedhetném meg magamnak.

- Vezérként meg kockáztat ezerrel?

- Egyáltalán nem: vezetési stílusomat is úgy jellemzik, hogy feltűnően óvatos vagyok. Hogy én is a teniszből vegyek példát: Björn Borg is csak akkor indult az alapvonalról a hálóhoz, ha már kritikus volt a helyzet. Persze amennyiben szükséges, nem térek ki a kockázat elől. Az amerikai stílus híve vagyok: igyekszem az események elébe menni.

- Világos: az alapvonalról irányít. Így is lehetnek szép számmal sztorijai: alig volt harminc, amikor kikerült Mexikóba, ami akkor kifejezetten kiváltságszámba ment. Különösen, hogy párttag sem volt. Hogy csinálta?

- A Medimpexnél nem volt egyetlen olyan spanyolos sem, aki családos is lett volna. Anno ugyanis csak nős férfit engedtek külszolgálatra, egyedülállót nem. Persze az is számíthatott, hogy édesapámat ismerték a külkerben. Hozzáteszem, hogy amikor beléptem a Richterhez, reális célkitűzésnek csak a főosztályvezetőség látszott, mivel párttagság nélkül ennél többre nem futotta volna. Igaz, nem is voltak vezérigazgatói ambícióim.

- Akkor jól kibabrált önnel a rendszerváltás. Könnyen állt át?

- Nem jelentett traumát, amikor Mexikóból hazajőve a hatalmas limuzinból vissza kellett ülnöm a Trabantba. Sőt gyakran busszal jártam, mert a kocsit a feleségem használta.

- Ha jól hallottuk, Londonból pedig majdnem hazajött. Mi nem tetszett?

- Ez még ugye 1988. Az angol iskolában egyszerűen kikezdték a vasfüggönyön túlról érkezett gyerekeinket. A fiamat például verték is. Igaz, Erik erős volt, kivédte a pofonokat. De gúnyolták Nórát is, aki többször jött haza kisírt szemekkel... Amihez csak hozzájött, hogy nekem is voltak kellemetlenségeim.

- Így már értjük, mi motiválta az 1990 utáni években megszaporodó nemzeti érzelmű megnyilatkozásait...

- Azt szoktam mondani, hogy szükség van egészséges mértékű nemzeti büszkeségre. Ezt láttam Mexikóban és Angliában is. Richter Gedeonnak, aki ugye zsidó volt, többször meglett volna rá a lehetősége, hogy elmenjen innen. De nem tette. Kiment a fia, ki az unokái is. Ő nem. Azt mondta, ehhez az országhoz tartozik. Szegény, azt hitte, hogy ővele, aki annyit tett ezért az országért, nem történhet meg, ami történt.

- Szép, hogy ön ezek ellenére is kitart. Nyilván ennek is köszönheti, hogy Londonból hívták haza a cég élére. Kellett azért ehhez a híres teniszes küzdőképesség is?

- Amikor megkeresett a fejvadász cég, én tényleg senkit nem fúrtam. Nem volt más jelölt. Egyszerűen az ölembe hullott. Én pedig erkölcsi kötelességemnek éreztem elvállalni.

- Klasszikus úriember. Külsőleg is. Honnan az ehhez szükséges installáció?

- Nem fogják elhinni, de a külföldi tárgyalások végén, leginkább Angliában, este 6 és 8 között a kiárusításokat célzom meg. Ha megtehetem, miért ne vegyem meg ugyanazt fél áron!? Mert egyébként utálok vásárolgatni.

- Vezérként is van stílusa: úgy mondják, együtt ebédel alkalmazottaival a vállalati menzán. Ilyen jól főznek? Vagy ennyire olcsó?

- Először is, csak úgy tudom lemérni, jól főznek-e, ha ugyanazt kapom, mint bárki más. De arra is ügyelek, hogy nagyobb adagot se adjanak. És nincs saját asztalom sem.

- És a vegyüléshez nem kell levenni legalább a zakót?

- Fehér köpenyben vagyok egész nap. Most is csak az interjú kedvéért viselek öltönyt.

- Ezzel éri el, hogy az ebédlőasztalnál ne csak udvarias smúzolás folyjék?

- Sokan megtisztelnek a bizalmukkal. És én azt mondom a kollégáknak, hogy nincs jó vagy rossz hír. Csak információ van.

- Arról esik például szó, hogy mikor lesz újra legalább egy olyan ismert sztárkészítményük, amilyen a legendás Cavinton volt? Mondjuk, olyan sikeres, mint a Viagra?

- Sajnos, ilyennel egyelőre nem szolgálhatunk, de magam is azt vallom, hogy egy ilyen gyárnak nem szabad kizárólag rutintermékeket gyártania. Szerintem előbb-utóbb lesz ismét olyan cikkünk, ami lökést ad a cégnek.

LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN

Az én hetem: Lackfi János megpróbálta felébreszteni Csipkejózsikát

Az én hetem: Lackfi János megpróbálta felébreszteni Csipkejózsikát

Már közel a hatmillióhoz a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

Már közel a hatmillióhoz a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

300 ezer fontot érő órákat loptak el a Manchester City kirabolt játékosától

300 ezer fontot érő órákat loptak el a Manchester City kirabolt játékosától