Akár biciklis futárként vagy utcazenészként is megjelenhet az álruhás Mátyás király, legalábbis ilyen tippek kíséretében írt ki képregénypályázatot az idei Reneszánsz év szervezésére létrehozott Reneszánsz Programiroda. Hét Mátyás-mese valamelyikét kell új formába önteni, szigorúan az aktuálpolitika kizárásával. A propagandacélú megrendelés egyáltalán nem ritka a képregény történetében, amióta a svájci Rodolphe Töppfer 1830-ban kitalálta a keretes képmezőkre bontott, a szatirikus rajzok és a buborékba írt szövegek egyenrangúságán alapuló - még Goethe által is elismeréssel emlegetett - világműfajt. "Már a száz évvel ezelőtti amerikai bulvársajtóban megjelenő, pár kockányi comic stripeknek is céljuk volt az angolul nem tudó bevándorlók nyelvoktatása" - olvasható Luigi Bona, a milánói képregénymúzeum igazgatója tanulmányában a kilencedik művészetnek is nevezett műfaj történetéről. Az 1940-es évek közepétől az újvilági iskolásoknak rajzoltatott nyelvtani és földrajzi képregényfüzetek már egyértelműen tankönyvek voltak. Szilágyi B. András művészettörténész szerint a második világháborúban a náciellenes, a japánokat ázsiai állatokként bemutató toborzó képregények tízezreket verbuváltak a seregbe, hogy "szupermenekként lőjék szét a náci és japcsi gonoszokat". Egészen más irányú nevelési célzattal, holland megrendelésre készült nemrég Az igazság nyomában című, a holokauszt eseményeit a mai tinédzserekkel megismertetni kivánó képregény is. Ezt a napokban magyar iskolákban is tesztelni kezdték.